Írásával Gréczy Zsolt ugyanis nem tesz mást, mint hülyére veszi azon szavazótáborát, mely már 6 százalékra süllyedt. A következőt állítja:

Sokan vagyunk, akik még emlékszünk a 2010 előtti világra. Tudjuk, hogy mennyiszer növelték meg áram és a gáz árát, hiszen azokat nem védte még az a bizonyos rezsicsökkentés, mellyel ma már a magyarok túlnyomó többsége örömét leli. Ez különösen akkor látszik mg, mikor nap mint nap olvassuk és halljuk a híradásokat Nyugat-Európából, hogy éppen milyen intézkedéseket terveznek meghozni azért, mert eltagadják az orosz gáz szükségességét, azt ugyanis önmaguktól megtagadják.

Pedig nem valamiféle tömjénfüstről van itten szó, amikor a rezsicsökkentés a téma. Egész egyszerűen Orbán Viktor felismerte, hogy anélkül a magyar háztartások nehezebben boldogulnának.

Február 1-én, mikor kiment Moszkvába, Orbán Viktor akkor sem a magyarok sanyargatásával volt elfoglalva, hanem a megsegítésével. Sebtiben megállapodást is kötött akkor Putyinnal, hogy 1 milliárd köbméterrel növeljék meg az orosz gáz éves garantált mennyiségét. Mondhatni, a miniszterelnöknek ehhez mindig is jó érzéke volt. A jó kapcsolatuk okán ezt pedig meg is kapta. Ezt ugyanis elérni a diplomáciában másképp nem lehetséges. Gyurcsány Ferenc is próbálkozott hasonlóval, de ő kutyázni volt képest 2010 előtt az orosz elnökkel. Pedig a lehetősége meglett volna rá, hogy jót tegyen a magyaroknak, vagy valamit jóvátegyen abból, amit elkövetett ellenünk 2006-ban. Nem volt az se olyan régen, emlékszünk arra is jól.

Azt a megszorítócsomagot, amit a magyar családok nyakába zúdítottak, ami rettenetesen fájt nekünk. Válságos időszakban őtőlük mást ne várjuk, ők így képesek kezelni. Szemben Orbán Viktorral, aki előbb a migrációs helyzetet, majd a pandémiát is olyannyira jól kezelte, hogy mára már Nyugat-Európában is sorjában kapja a gratulációkat, illetve kérik ki a siker receptjét.

Siker volt az is, mikor el tudtuk kerülni az olajembargót a vétó uniós vívmányával. A benzinárstop nélkül pedig ma 700–800 forintos piaci áron lehetne hozzájutni az üzemanyaghoz. Feltételezem, hogy Gréczy Zsolt is hatósági áron tölti fel autóját, így ideje lenne inkább köszönetet mondania a miniszterelnöknek ahelyett, hogy hazug módon felhánytorgatja a múltat.

Nem Orbán volt az, aki a tárgyalás során a béke és megállapodás mellett állt ki? Pedig hol volt még akkor február 24.-e, mikor ténylegesen kitört a háború. Már akkor felszólalt a szankciós politikával szemben, mert már akkor is tudvalévő volt, hogy az nem jelen valós megoldást.

Kérdezem én: ha Gréczy valóban azt gondolja, hogy Orbán Viktor ilyen fajsúlyos döntésekben ráhatással lehetett volna az orosz elnökre, akkor ön ezzel most dicséri Magyarország törvényesen megválasztott miniszterelnökét? A két ország méretét elnézve, ez abszolút nem reális opció.

Ha olyannyira nem hisz a múltnak, hogy azt nem csupán semmibe veszi, de még annak szöges ellentétét is állítja, akkor Ön nem tesz mást, mint hazudik. A közösségi oldalán írtakat elnézve másra nem gondolhatunk.

Nem veszítettek már így is eleget közölük? Nem volt elég április 3 kudarca, valamint a múlt hétvégi időközi választások megsemmisítő veresége?

Ideje lenne a baloldalnak változtatnia a politikai kommunikációján. Továbbá ha továbbra is megtűrik maguk mellett azt a Gyurcsány Ferencet, kinek a neve hallatán is a magyarok 2010 előtti minden nyűgjét lehet tulajdonítani, addig ez így is marad.

Amíg Ön úgy érvel, mint Gyurcsány Ferenc, addig gyurcsányozni fogunk. Mert ez az igazság.