Na és azok, akik amiatt bosszankodtak, hogy miért képes a magyar állam ezt a polgáraival megcsinálni. Miért képes megvédeni a saját polgárait, miközben ők ennek éppen az ellenkezőjét szeretnék elérni. Azt, hogy a magyarok minél nehezebben éljenek, minél többet fizessenek az üzemanyagért, plusz – a szankciókon túl, az ársapkák hiánya miatt – tovább dráguló élelmiszerekért. A Nyugat, az Unió ugyanis nem abban érdekelt, hogy egy konzervatív-keresztény állam foggal körömmel védje a társadalom érdekeit. Épp ellenkezőleg: A felülről ráeröltetett birodalmi „piaci” szabályok alapján hagyja a polgárok kiszolgáltatottságát erősödni. Lehetőleg addig, amíg megelégelik az életszínvonaluk romlását és szembefordulnak a kormánnyal és megpróbálják elzavarni Orbán Viktort.

Amit persze a klasszikus demokrácia szabályai szerint nem tudtak elérni, s belátható időn belül nem is fogják tudni, ezért azt az általuk kreált gazdasági viszonyokkal akarják helyettesíteni. Gyurcsány Ferencet vagy Dobrev Klárát hatalomba ültetni, hogy kiszolgálják a birodalmi elit érdekeit a magyarok rovására.

Konkrétumok említése nélkül erről filozofált mai Facebook-bejegyzésében Gyurcsány Ferenc. Felmelegíti Orbán Viktor tusványosi alapvetését, ahol elmagyarázta az illiberalizmus (konzervatív, nemzeti, közösségközpontú nézetek) „előnyeit” a polgári demokráciával szemben. Aktuális félrevezetését a következő felütéssel kezdi: „A konzervatív nézetekkel lehet, hogy sokaknak vitája van, de nyilvánvalóan hazudik a kormány, hogy emiatt büntetné őket az Európai Unió, vagy bárki. Lehet konzervatív politikát folytatni, megpróbálni belebeszélni az emberek, a családok életébe, hitébe, legfeljebb mi ezzel nem értünk egyet.”

A Böszme-világ nem ért egyet azzal, hogy az „anya nő, az apa férfi, a gyerekeinket meg hagyják békén”. Mert egyébként mi más lenne. Nem ért egyet azzal sem, hogy a magyar keresztény társadalmat migránsokkal hígítsák föl, pusztulásra ítélve az ezeréves Magyarországot, amely nem átallja megvédeni a határait tőlük. S nem ért egyet azzal sem, hogy a genderizmus jegyében gyerekeinek az óvodákban, az iskolákban szexuális tartalmú előadásokat tartsanak.

Gyurcsányék természetesen ezeket a törekvéseket teljes mellszélességgel támogatják. Liberális felfogásban az egyéni teljesítmény, és hogy ki mit csinál, produktív vagy improduktív életet él-e, kifejezetten magánügy, nem eshet erkölcsi megítélés alá. Orbán Viktor Tusványoson kijelentette erről a magát európainak valló értékválasztásról, hogy ez „egy rendszer, ami demokráciának álcázza magát, de valójában nem az. És kitalálták azt a két tételt, ami úgy szól, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, és a kereszténydemokrácia is szükségszerűen liberális”.
Hozzátette: „A liberális szabadságfölfogás szerint csak akkor lehetsz szabad, ha megszabadulsz mindentől, ami valahová tartozóvá tesz téged, a határoktól, a múlttól, a nyelvtől, a vallástól, a kultúrától és a hagyománytól. Ha ettől meg tudsz szabadulni, ha ebből ki tudsz lépni, akkor vagy szabad ember. Ennek – ahogy lenni szokott – megszületett az antitézise, ezt hívjuk, hívom én illiberalizmusnak.”

Gyurcsány meg autokráciának, egyszerűbben önkényuralomnak, ami szerinte nem is demokrácia. Szarik rá, hogy látványos többség áll mögötte, ami a klasszikus demokráciát testesíti meg. Mint mondja: „Az önkény orbáni állama kívül esik a polgári demokrácia értelmezési körén, az európai normákon, a demokratikus alkotmányosság keretein.”

Szerinte az a demokrácia, ahol a nyilvánvaló kisebbség határozza meg a többség életét. Ez történt Péterváron 1917-ben, amikor Lenin a kisebbség élén átvette a hatalmat a többség felett, s nem telt bele egy év és kiirtatta II. Miklós cárt és teljes családját. Csak akkor még az erőszakos hatalomátvétel nem volt leöntve ezzel a liberális demokráciáról szóló hablattyal.

A régi alapvetően latin mondás így szól: „Félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is.” Gyurcsány a nyugati lenini demokráciát akarja hozni a magyaroknak ajándékba. Az a minimum, hogy legyünk óvatosak.