Nem lehet elégszer ujhelyzini akkor, ha ez a szocialista politikus – aki egyelőre még az Európai Parlament képviselője –, mint látni fogjuk, csak elvben képviseli a magyarok érdekeit. Hogy valójában kit képvisel, arra tegnap a tihanyi Tranzit-vitán Deutsch Tamással párbajozva szolgáltatott elgondolkodtató példát. Ismételten okot adva a hallgatóságnak arra, hogy eltűnődjön, helyes-e, ha egy, a magyar választók bizalmából az Unióban havi sok millió forintos fizetésért dolgozva nem a magyar érdeket képviseli, hanem uniópárti munkát végezi.

Mielőtt azonban felidéznénk ezt a velejéig ujhelyis párbeszédet, álljon itt egy mondat arról, hogy a mi Pistink hogyan minősíti azt az ellenzéket, amelynek ő is tagja.
„Olyan gatya állapotban van az ellenzék, hogy nem tudom, mi felé megyünk.”
Szóval gatya állapotban van az ellenzék, amelyen belül az MSZP-nek Ujhelyi eddig úgy festett, hogy oszlopos tagja. Csakhogy nem az. Már a gatya állapotú szociknak se kell. Vezetőnek legalábbis nem. Emlékeznek, hogy nem is olyan régen még társelnöknek jelentkezett? De nem kellett. Ezt írta jelentkezésről lemondó levelében:
„Politikai közösségünk jelentős személyiségei befeszültek, egyértelművé tették számomra, hogy nem velem képzelik el a párt vezetését.”

Hát kinek kell akkor Ujhelyi, ha már az MSZP vezetésének se? Talán a magyaroknak?

Nos, akkor idézzük fel a Tranziton Deutsch Tamással folytatott vitájának egy részletét.

Hát ennyit Ujhelyi hazafiságáról és magyarpártiságáról.

De van a vitának egy, a magyarok számára fontos gondolatpárja is. Deutsch Tamás – ha bizalmat kap – örömmel folytatná az EP képviselői munkáját 2024-ben is. Ujhelyi István azonban még nem döntött erről.

Sokan bíznak benne, hogy Ujhelyi eltűnik a politikai süllyesztőben.