Elsőként is, az állami fenntartású egyetemek szenátusainak valóban kötelességük, hogy rektorjelöltet válasszanak, azonban az erről szóló javaslathoz a fenntartó sincsen kötve, vagyis nem köteles az egyetem szenátusa által javasolt személyt a köztársasági elnökhöz rektori megbízásra felterjeszteni.

Magánegyetemek esetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 94. § (6)-(6a) bekezdése alapján az intézmény alapító okirata akként is rendelkezhet, hogy a fenntartó írja ki a rektori pályázatot, a szenátus pedig a pályázati felhívást és a pályázatokat véleményezi. Ebben az esetben a szenátus nem választ rektorjelöltet. Az SZFE fenntartója által megállapított hatályos alapító okirat II/2.6 pontjában, valamint az SZMR 37. § (2) bek. c) pontjában ennek megfelelő tartalmú szabályozás szerepel.

Sándor Zsuzsa azt is írja cikkében, hogy a fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény – a képzés és kutatás tudományos tárgyával és tartalmával kapcsolatos kérdések tekintetében biztosított – önállóságát. Ezen állítás általános elméleti helyessége nem is vitatott, azonban ahogy a cikk is hivatkozik rá, az egyetemi önálláság a kutatás és tanítás tartalma, módszerei tekintetében élvez alkotmányos védelmet, míg az egyetemek szervezetét a törvény felhatalmazása alapján az egyetem, míg magánegyetem alapító okiratának ilyen rendelkezése esetén – mint az SZFE alapító okiratának II/2.5 pontja is – a fenntartó határozza meg.

A cikkszerző azt is írja, hogy ebben az évben, vagyis 2020. december 31-ig az alapítvány kuratóriumának semmiféle törvényi felhatalmazása nincs arra, hogy az SZFE működését, szervezetét, oktatását érintően olyan döntést is meghozzon, amelyet az egyetemnek kötelező végrehajtania. Sándor Zsuzsa szerint egyelőre a kormány „csak” létrehozta az alapítványt, biztosította annak vagyonát, de 2021. január 1-jéig nem hatalmazta fel a szervezetet arra, hogy az alapító valamennyi jogát gyakorolhassa.

A szerző interpretálása szerint a törvény ezt ugyanis csak jövő év januárjától teszi lehetővé.

Ami a tényeket illeti: a kormány által alapított Színház- és Filmművészetért Alapítványt 2020. augusztus 24-én vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék, amiből az következik, hogy az alapítói jogokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter gyakorolja. Az alapítvány 2020. szeptember 1-jével kapta meg az SZFE fenntartói jogait. Az alapítvány a fenntartói jogokat teljes körben gyakorolja, kizárólagosan jogosult a fenntartói jogok és kötelezettségek érvényesítésére, e körben az alapítvány alapítója semmilyen megkötést nem tett.

Az alapítói jogok gyakorlása jogának átruházását a felsőoktatási törvény lehetővé teszi: „Az alapítói jogok gyakorlásának joga az e törvényben meghatározottak szerint átruházható. Az, aki az alapítói jogot gyakorolja, ellátja a felsőoktatási intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatokat (a továbbiakban: fenntartó).” (Nftv. 4. § (2) bekezdés)

Az egykori fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményt tett közzé az egyetem ügye kapcsán, melyben a tárca kiemelte: „A működésben a jelenleginél jóval nagyobb szabadságot kap az intézmény, mert már jelentős részben mentesül az államháztartási, költségvetési és vagyontörvények szabta korlátok alól.” Továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény kimondja, hogy a fenntartói irányítás jogosítványai és kötelezettségei – főszabályként – azonosak, arra való tekintet nélkül, hogy ki gyakorolja azokat.

Az SZFE függetlensége, autonómiája tehát nincsen veszélyben, az egyetem a rugalmasabb (és talán eredményesebb) gazdálkodás érdekében mentesül bizonyos államháztartási és költségvetési szabályok alól, amelyeket állami fenntartás esetén nem lehetne mellőzni.

Minden politikai ízű híreszteléssel szemben az is tény, hogy az SZFE általános hatáskörű döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkező és a döntések végrehajtását ellenőrző vezető testületeként sem az SZFE szenátusának összetételére vonatkozó szabályok, sem a tagok megválasztásának szabályai nem változtak (érdemben) az új szervezeti és működési szabályzatban, vagyis alapjában véve elmondható, hogy ugyanezeket a szabályokat alkalmazták korábban is.