A magát évek óta Hagyományőrző Munkásőr Társaságnak nevező szervezet eszmeiségében baloldalinak, és „a munkásmozgalmi történeti hagyományok ápolására, és humanitárius célok megvalósítására” törekvő civil együttműködő közösségnek hirdeti magát. A Társaság 2018 óta működő szervezetként tünteti fel magát a nyilvánosság különböző felületein. (A munkásőrség a 1956-os forradalom és szabadságharc után, a kommunista Kádár-diktatúratámogatására létrehozott – közvetlen pártirányítás alatt álló – félkatonai szervezet volt.) A „hagyományőrző” csoportnál korábban felmerült az is, hogy – a munkásőr egyenruha színére utalva – Acélszürke Hagyományőrző Egyesület néven is próbálják kérelmezni a bejegyzésüket.

Bár a társaság civil szervezetként történő bírósági bejegyzésére nem került sor, az interneten egy önálló honlapot, majd 2018-tól egy közösségi oldalt is működtetett, amelyen megjelent a hazánkban tiltott önkényuralmi jelképnek számító ötágú vörös csillag is. Az önkényuralmi jelkép a magyar jog szerint olyan jelkép, amelynek használatát törvény tiltja, s amelyek sorába a kommunista rendszer ismert szimbólumai (vörös csillag, sarló-kalapács) is beletartoznak.

Az Egri Járási Ügyészség 2021. március végén önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt vádat emelt Juhász Norbert, a „hagyományőrző társaság” vezetője ellen a vörös csillag használata miatt. Juhász esetében az ügyészség pénzbüntetés kiszabását, valamint – a bíróság által ügyészi indítvány alapján ideiglenesen gyorsan hozzáférhetetlenné tett – egyes online tartalmak végleges hozzáférhetetlenné tételét indítványozta.

A szélsőbaloldal a 2000-es évek óta küzdelmet folytat a magyar állam hatóságaival szemben a baloldali diktatúrákhoz köthető tiltott önkényuralmi jelképek ügyében, és részsikereket ért el.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) már 2008. július 8-i ítéletében kimondta, hogy a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkelyét, azaz a véleménynyilvánítás szabadságát, amikor Vajnai Attilával, a Magyarországi Munkáspárt 2006 akkori elnökhelyettesével szemben önkényuralmi jelkép használata miatt büntetőeljárást indított. Az EJEB 2011. november 3-án így döntött a párt elnökének, Fratanoló Jánosnak az ügyében is. A bíróság azzal érvelt, hogy a vörös csillag nemcsak a kommunista diktatúra, hanem a munkásmozgalom jelképe, így a jelkép használata nem feltétlenül jelent önkényuralmi rendszerekkel történő azonosulást. A teljes képhez hozzátartozik, hogy hasonló tartalmú EJEB-döntés született a sokakat a nyilas szélsőjobboldali mozgalomra emlékeztető Árpád-sáv használata esetében is (a Fáber v. Magyarország ügyben).

Az Alkotmánybíróság 4/2013 (II. 21.) számú határozatában megsemmisítette az önkényuralmi jelképek tilalmára vonatkozó rendelkezést (erre az Alkotmánybíróságról szóló 211. CLI törvény 31. §-a adott lehetőséget, és az AB az EJEB-döntés miatt megváltozott körülményeket vette figyelembe). Az AB arra a gyakorlatra is hivatkozott, amely az alapjogvédelemnek „azt a minimum szintjét határozza meg, amelyet minden részes államnak biztosítania kell”.

Az Országgyűlés a 2013. évi XLVIII. törvényben szabályozta újra az önkényuralmi jelképek használatát, a korábbinál szűkebb körre vonatkozó tilalom felállításával. Ennek alapján a jelképek puszta használata már nem elég a bűncselekmény megvalósításához, hanem annak a köznyugalom megzavarására alkalmas módon – legfőképpen az önkényuralmi rendszerek, diktatúrák áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértően – kell megtörténnie.

Az egyenruha kérdése kapcsán érdemes említeni a litván példát. Az egykor még Szovjetunióba tagolt Litvániában mind a horogkereszt, mint a sarló és kalapács bármiféle használata tiltott, emellett törvényileg tiltják a II. világháborús német birodalmi és a szovjet himnusz szövegének használatát, illetve a korabeli egyenruhák viselését is.

A Magyar Gárda használt saját egyenruhát, melynek részei a fekete nadrág, bakancs, fehér ing, fekete mellény hátán oroszlánnal, elől Árpád-sávos pajzzsal, valamint a fekete simléderes „Bocskai-típusú” sapka voltak.

Ami a civil vagy „hagyományőrző” szervezetek katonai jellegét illeti, például a Magyar Gárda kezdettől fogva katonai jellegű külsőségeket hangsúlyozott, bár alapszabálya szerint nem fegyveres testület volt. Mivel azonban a magyar alkotmány tiltotta, hogy politikai célokat szolgáló fegyveres szervezeteket hozzanak létre az egyesülési jog alapján, fel lehetett lépni – a törvény erejének fogva – a szélsőjobboldali szervezet ellen.

Fővárosi Főügyészség már 2007-ben, megalakulása évében kezdeményezte a Magyar Gárda feloszlatását, mivel a Gárda egyesületi alapszabálya, céljai és tényleges tevékenysége szerinte nem voltak összhangban egymással, vagyis a szervezet nem a bíróság által jóváhagyott alapszabálya szerint működött. Végül 2009. július 2-án a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet és a Magyar Gárda Mozgalmat.

Az önkényuralmi jelképek használatával kapcsolatos hazai szabályozás egyértelmű – ezt látjuk a „hagyományőrző” társaság elnöke esetében is –, ezentúl pedig semmilyen olyan félkatonai jellegű szervezet, csoport nem működhet a törvény szerint ebben az országban, amely félelmet kelthet a társadalom egyes csoportjaiban, illetve célja lehet – a megfélemlítés mellett – igen szélsőséges esetben a hatalom megszerzése, esetleg egyéb, nem törvényes módon érvényesíthető politikai törekvések.