Erőt meríteni a jobboldaliságból

Novák Katalint az Országgyűlés 2022. március 10-én választotta meg Magyarország első női köztársasági elnökének, aki 2022. május 10-én lépett hivatalába és az azóta eltelt félévben a – kezdeti kritikák, és személye felé tanúsított bizalmatlanság ellenére – integratív személyiségnek bizonyult. Hivatalban töltött első száz napjáról – az államfő személyét ismerők körében – a magyarok 52 százaléka vélekedett úgy, hogy az elvárásoknak megfelelően tölti be tisztségét, és mindössze 30 százalék vélekedett ezzel ellentétesen. Az elnökasszony személyét eleinte gyakran érték támadások amiatt, hogy nemzeti érzelmű, keresztény, konzervatív és családközpontú értékeket vall, ám miután Novák Katalin tudatosan felvállalja mindezt, önazonos személy benyomását kelti.

MTI/Koszticsák Szilárd

Ennek kapcsán érdemes megemlíteni azt is, hogy progresszív médiumok – itthon és külföldön egyaránt – évek óta hangoztatják, hogy a politikában sem képesek érvényesülni a nők a férfiak elnyomása miatt, ezért kvóták alkalmazása által nemcsak több női politikusra, de vezető pozícióban lévő nőre is szükség lenne. De amikor konzervatív, a hagyományos családmodell eltörlését célzó LMBTQ-lobbival szemben felszólaló családanyák kerülnek vezető pozícióba, mint Novák Katalin (vagy mint Giorgia Meloni új olasz miniszterelnök), akkor a haladáspártiak számára önmagában az a tény, hogy az illető a női nemet képviseli, már nem kielégítő. Ezen felfogás szerint tehát a „női kvótákat” csak a radikális feministáknak lenne szabad kitöltenie, akik a progresszív napirend hatalmi céljait szolgálják, és nem azoknak a vallásos családanyáknak, akik alkalmasak az adott közjogi pozíció betöltésére, és ehhez megfelelő tudással és rátermettséggel rendelkeznek. Ennek tudatában tehát nem meglepő, hogy Novák Katalin a kritikák kereszttüzébe került, aki az eddigi köztársasági elnöki gyakorlattal ellentétben – Göncz Árpádot kivéve – nem vonult háttérbe, hanem személyes meggyőződésével felvértezve vesz részt a közéleti vitákban, ahogyan ezt az elmúlt fél év is egyértelművé tette. Az is sokatmondó, hogy augusztus végén Ferenc pápa magánaudiencián fogadta az elnökasszonyt, akivel egy 40 percen át tartó spanyol nyelven zajló beszélgetés során többek között szó esett a magyar családpolitika eredményeiről is.

MTI/EPA/Vatikáni média

Érték- és érdekalapú külpolitika

Novák Katalin már a köztársasági elnök személyéről szóló március 10-ei választás során kategorikusan elítélte Oroszország Ukrajna elleni „védhetetlen és megmagyarázhatatlan” agresszióját, Magyarország kapcsán hangsúlyozta, hogy „Európához tartozunk és Európa hozzánk tartozik”, és a mielőbbi békekötés mellett foglalt állást. Május 14-én tartott beiktatási beszédében a sarokpontokat is kijelölte az orosz–ukrán háborúhoz való viszonyulás kapcsán, amelyek közül az alábbiak a legfontosabbak:

1. Magyarország elítéli Oroszország agresszióját, és egy szuverén állam fegyveres megtámadását,
2. a magyarok békét akarnak, és ezt is akarjuk megnyerni, nem a háborút,
3. Magyarország nem semleges, az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán áll.

MTI/AP/Jason DeCrow

Önmagában ezek a határozott, magyar nemzeti érdeket képviselő állásfoglalások is előrevetítették, hogy a legtöbb korábbi köztársasági elnöktől eltérően mind a szavak, mind a tettek szintjén a megszokottnál aktívabb tevékenységet fog folytatni. Hivatalban töltött első hat hónapja során valamennyi közép-európai és balkáni országba azzal a céllal látogatott el, hogy megerősítse a kétoldalú és regionális kapcsolatokat egyaránt. Többek között hivatalos látogatást tett Ausztriában, Csehországban, Horvátországban, Koszovóban, Lengyelországban, Németországban, Romániában, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában is. Ezen diplomáciai missziók hátterében erőteljesen megjelent Novák Katalinnak az a gondolata, hogy „sokkal több az, ami összeköt, mint ami elválaszt minket”. Az orosz–ukrán háború felértékelte a szomszédságpolitikát is, hiszen a régióbeli országokkal való jó kapcsolatok megőrzése továbbra is elsődleges érdeknek számít Magyarország számára. A pragmatikus és realista magyar külpolitika szellemében tehát Novák Katalin egyaránt látogatott el olyan országokba, amelyekkel érték- és/vagy érdekalapon kölcsönösen előnyös együttműködést lehet folytatni.

Emellett azt is fontos kiemelni, hogy az elszakított területeken (Erdélyben, Felvidéken, Muravidéken, Újvidéken) élő magyarok érdekképviselete mellett Novák Katalin amellett is hitet tett, hogy a világ összes táján, diaszpórában élő magyart képviselni kívánja. Ezt jól mutatja, hogy Brazíliától kezdve, az Egyesült Államokon át egészen Kanadáig találkozott és konzultált a helyi magyar szervezetekkel, és emberekkel. Május közepén Gyulafehérvárott maga az elnökasszony fogalmazott úgy, hogy „tárgyalni, megpróbálni megegyezni, szövetségeseket keresni, ajtókat nyitogatni úgy, hogy a magyaroknak jobb és szebb életük legyen. S közben azok is jól járnak, akik hajlandók velünk együttműködni és szövetséget kötni. Ebben van Közép-Európa jövője.”

Összességében tehát kijelenthető, hogy az elmúlt fél év során Novák Katalin céltudatosan volt képes erőt meríteni nemzeti szemléletű keresztény-konzervatív értékrendjéből.