A Knorr-Bremse AG, a fékrendszerek világpiacának vezető gyártója 2,5 milliárd forintból vasúti szervizközpontot hozott létre Budapesten, 55 új munkahelyet teremtve – jelentette be a keddi átadó rendezvényen Menczer Tamás. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára kiemelte, hogy a német–magyar gazdasági kapcsolatok egyre erősödnek. Veres László, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a beruházás a vállalati partnereknél még több munkahelyet hoz létre, mint az új szervizközpontban. A képlet roppant egyszerű: segély helyett munka, külföldi hitel helyett külföldi befektetők. Kettő azon sok száz különbség közül a bal- és jobboldal között, amely lehetővé tette, hogy gazdaságunk 2010-et követően, kevesebb mint három év leforgása alatt, egy komoly recesszióból konstans konjunktúrába csapjon át.

Egy korábbi, a szakértők szerint valamivel kisebb gazdasági hatásokkal járó válságot 12 éve a baloldali kormányzat egészen máshogy kezelt:

• az áfát 3 százalékkal,
• a jövedéki adót 3–7 százalékkal,
• a társasági adót 3 százalékkal,
• az szja alsó kulcsát 19 százalékra emelték;
• megszűntek szja-mentességek,
• eltörölték a 13. havi nyugdíjat,
• megadóztatták a családi pótlékot és más szociális támogatásokat,
• valamint duplájára emelték a gyed előfeltételének számító igazolt munkaviszony hosszát.

Magyarországi vezetője határozott választ adott: a képzett munkaerő, a kedvező befektetési környezet és a fejlődési lehetőségek miatt. És mivel érvel, vagyis inkább mit vet konstans érvek nélkül a kormány szemére a balliberális ellenzék? Azt, hogy a képzések gyengék, alacsony színvonalúak (a kiemelt agyi működéssel operáló Momentum szerint ugyebár finn típusú oktatás kellene). És mit szeretnének ők – a demokrácia és a jogállam égisze alatt a nagy októberi szocialista forradalomhoz hasonló kommunista hatalomátvétel mellett? Felemelni a jelenleg kilencszázalékos társasági adót (és persze az szja-t), ami az egyik legvonzóbb a külföldi befektetőknek. Mit eredményezne ez? Az FDI (foreign direct investments = külföldi működőtőke-befektetések) jelenlegi kiemelkedően magas szintje csökkenne, a nyugati befektetők más országba vinnék a pénzüket, a magyar vállalkozások pedig magasabb adóterheknek lennének kitéve. Karácsony Gergely azt mondta, amennyiben lehetősége lenne rá, a jelenlegi társasági adót a kétszeresére emelné. Ezzel azt érné el, hogy az országot elhagyó vállalatok és a csökkenő befektetési hajlandóság a külföldiek részéről munkahelyek megszűnését, illetve nem létesülését, végül pedig munkanélküliséget eredményezne.

Ezzel szemben a nemzeti kormány a foglalkoztatást a kezdetektől kulcsfontosságú kérdésként kezeli, a közel 500 milliárd forint állami támogatás a járvány idején pedig csaknem 280 ezer munkahely megőrzését, illetve létrehozását segítette. Az államtitkár elmondta, hogy ma egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben, így az adókkal együtt a munkanélküliség is visszaesett, 10 év alatt 11,5 százalékról 4 százalék alá. Menczer Tamás közölte, hogy gazdaságunk már most meghaladta a pandémia előtti teljesítményét. Nem véletlen tehát, hogy a kormánynak lehetősége van 200 ezer forintra emelni a minimálbért, ami magasabb, mint a Gyurcsány-érában az átlagbér.

Fontos, hogy 2022-ben nemcsak a kormány „színéről” és a gazdasági prosperitás folytatásáról döntünk, hanem általánosságban az ország sorsáról is. Azok, akik ma a jogállamiság köntösét magukra öltve diktatúrával vádolják a kormányt, soha nem látott kognitív disszonanciát átélve feles többséggel módosítanának kétharmados törvényeket, jogerős bírósági döntés nélkül zárolnának bankszámlákat és fosztanának meg embereket a személyi szabadságuktól, arról nem is beszélve, hogy néhány momentumos „hazafi”, a Lenin-fiúk tökéletes reinkarnációjaként, lámpavasra húzná fel a nemzeti érzelműeket. Ne feledjük, ők ugyanazok, akik 15 éve szemeket lövettek ki, 102 éve pedig 133 napon át terrorizálták a népet, halálfejes páncélvonattal járva a megtépázott országot.