Haiti mindig is a világ egyik legszegényebb országai között volt számon tartva, a 2010-es brutális földrengést az ország sosem heverte ki. A nemzetközi összefogás és a segélyek ellenére a helyzet nem javult, hanem inkább rosszabbodott. A bűnözés sosem látott mértéket öltött, bandák tartják rettegésben a települések lakosságát. A bűnözők uralják a feketepiacot, védelmi pénzt zsarolnak ki az árusoktól és nem ritkák az emberrablások sem, legyen még oly alacsony is a váltságdíj. A bandák komoly lőfegyverarzenált szereztek be és igyekeznek kiterjeszteni „vadászterületeiket”, amely komoly összecsapásokat eredményez.

Júliusban a napokig tartó tűzharcban, a főváros Port-au-Prince, Cité Soleil szegények lakta kerületében ötvenen vesztették életüket. Cité Soleilt a rendőrség feladta, az egyenruhások már nem mernek bemenni a városrész sikátoraiba, mivel az már az öngyilkossággal egyenlő. A bandák igyekeznek megkaparintani az NGO-k segélyszállítmányait és azokat utána ők értékesítik a feketepiacon. Az élelmiszerárak inflációja 56%-os. Érzékenyen érinti a karibi országot az ukrajnai háború is, hiszen a gabona ára az egekbe szökött és segélyszállítmányból is lényegesen kevesebb érkezik.

A Covid-19 is nagyban megtizedelte a lakosságot és most a kolera is felütötte a fejét. Rengeteg haiti polgár próbál elmenekülni a pokollá vált országból és az éhezés elől. Az USA mellett most a Dominikai Köztársaság a fő célország. Hispaniola szigetén osztozik a két ország, nyugati része Haiti, a keleti pedig a turisták által közkedvelt Dominika, ahol most rekordot dönt a látogatók száma. A frissen épülő szállodáknál hatalmas hasznot jelent az illegális munkaerő Haitiből. A viszonylag magas bérek mágnesként vonzzák a munkanélküli fiatalokat. Sokak számára Dominika az ígéret földje lett. Az olcsóbban dolgozó haiti munkások foglalkoztatása azonban rossz vért szült a helyieknél. A politikai nyomás hatására a dominikai kormány nagyarányú kitoloncolásba kezdett, amely még az ENSZ nemtetszését is kiváltotta. A haiti emberek pedig rasszizmussal vádolják Dominikát. Haiti lakossága fekete. A rabszolgának elhurcolt nyugat-afrikaiak leszármazottai, míg Dominikán a spanyol hódítók leszármazottai élnek. Nyelvi egység sincs a szigeten. Haitin a franciát és a kreolt beszélik, Dominikán a spanyol a hivatalos nyelv.

Az illegális bevándorlás annyira felerősödött, hogy Santo Domingo-i kormány elrendelte egy határfal felhúzását a két állam között. Most már csak a munkavállalói engedéllyel rendelkezők léphetnek be az országba. Belőlük is van nem kevés, akik a farmokon, a szállodákban vagy építkezésen dolgoznak. A munkaidő leteltével, az átlag megkeresett 7 dollárral zsebükben (2800 forint) vissza kell térniük Haitibe.

A Piszkostizenkettő rovatban megjelent véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a 888.hu szerkesztőségének álláspontját.