A koragyermekkorban szerzett tapasztalatok, élmények fontosságát már régóta ismerjük, kötődési mintáink ebben az időszakban alapozódnak meg különböző, szüleinkkel kapcsolatos élményeken, tapasztalásokon keresztül: lenyomatot hagynak rajtunk a szüleink, és a lenyomat mintája pedig nemzedékekre visszafejtve hasonló. Ezek a minták, lenyomatok nem racionálisak, nagy részük tudattalan, de az életünk minden részén visszaköszönnek: a szüleinktől tehát egy örökséget kapunk, ezt pedig vagy elfogadjuk vagy lázadunk ellene, ám az biztos, hogy láthatatlanná nem tudjuk tenni.

Az „örökség” alakítható, de tudatosítani, felismerni, átírni – ez hosszú és nehéz folyamat. A felszabadulás korában élünk, amikor egyre többen néznek bele abba a bizonyos batyuba, amit addig vakon cipeltek, hiszen ez volt a szokás, „anyám is így csinálta, az ő anyja is” és így tovább. Ezzel együtt azt is egyre többen mondják ki, hogy „Köszönöm, de nem kérem az örökséget”. Hiszen nem kérdés, hogy ez az örökség nem csak pozitív, hanem tele van olyan mintákkal, dinamikákkal, amik nemzedékek óta diszfunkcionalitáshoz is vezethetnek a családon belül.

Mint minden, ez a felszabadulás is egy átpolitizált folyamat, amiben a jobb és a baloldal között folyamatos a vita. A keresztény gondolat szerint a nő és a férfi egyenlő – ezáltal a nőnek van beleszólása mindenbe, amibe a férfinak is és egy tiszteleten alapuló kapcsolat van férfi és nő között. A jobboldalon keresztényi az alapgondolat, azzal együtt, hogy a nő megmarad nőnek, a férfi pedig férfinak: nem kell az egyiknek a másik szerepében tetszelegni – míg a baloldalon ez a felszabadulás régen túlfutott és a nők nagy részénél cél a revans az évszázados elnyomás és traumák miatt. A bosszú pedig nem elégszik meg az egyenlőséggel, ennél több kell neki: nem nyugszik, amíg a férfiakat meg nem bünteti az évszázados elnyomás miatt. Amikor nő férfi akar lenni, csapdába esik: mivel a nő nem lehet férfi, ezért garantált a kudarc, a nő megbukik, a bosszú pedig vérszemet kap.

Hogyan hatnak ránk örökségeink? Mit ad tovább a történelem során többszörösen traumatizált magyar nép örökségül? A felszabadulás korában, amikor a pszichés jóllét állapota elérhető cél, mit hagyunk mi örökségül? Kopp Mária öröksége hogyan hatott a magyarok pszichés jóllétére?

A Foglalkozunk nőügyekkel podcast következő részében Fodor-Horváth Zsófia pszichológus Skrabski Fruzsina filmrendezővel ered az örökségeink nyomába.

Hallgassátok!

Facebook

YouTube

Videa