A Mi Hazánk Mozgalom kezdeményezni fogja az Országgyűlésben a trianoni békediktátum ratifikációjáról szóló 1921-es törvény hatályon kívül helyezését – közölte a párt elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Toroczkai László azt mondta, lehetőséget teremtenének a békeszerződés jövőbeni felülvizsgálatára.

– jelentette ki.

Elmondta: a Mi Hazánk a szerződés századik évfordulójára hétpontos akciótervet dolgozott ki, hogy emlékeztessék a világot „a történelem leggyalázatosabb békeszerződésére” és annak következményeire. Az akcióterv első pontja a törvény hatályon kívül helyezése, ugyanis amíg ez nem történik meg, maga a magyar Országgyűlés tartja érvényben a békeszerződést, amivel elveszik a jövő nemzedékeitől a diktátum revíziójának lehetőségét – mondta Toroczkai László.

Megjegyezte, a törvény annál is inkább idejétmúlt, mert az alapján például Sopron ma is Ausztria része. Követendő példaként említette Szerbiát, amely a mai napig nem ismeri el Koszovó függetlenségét.

Trianon kapcsán egyébként régóta terjed az a hoax (álhír), hogy 100 év után érvényét veszti. Ez sajnos nem igaz, ráadásul a Mi Hazánk javaslatával kapcsolatban nem árt megjegyezni, hogy a mai, csonka Magyarország határait nem a trianoni békediktátum rögzíti, hanem az 1947-es párizsi békeszerződés. A ma Pozsonyhoz (és így Szlovákiához) tartozó Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsúny Trianonban még Magyarországon maradhatott, 1947-ben azonban ezt a három falut is elcsatolták – „természetesen” nem etnikai alapon.

Érdekesség egyébként, hogy tegnap – azaz csütörtökön – volt a századik évfordulója gróf Apponyi Albert trianoni védőbeszédének, mely ITT olvasható teljes egészében. Apponyi beszéde ugyan nagy hatást váltott ki, de hiába volt igaza, a béketárgyalásokon fittyet hánytak az etnikai viszonyokra, és három és fél millió magyart kényszerítettek kisebbségi létbe.