Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Így hódítható meg Oroszország

888.hu

2015.12.20. 17:06

Egy hadászati szakértõ szerint sehogy. Azt is elmondta, miért.


Az brit IHS Jane's hadászati szakértője szerint egyrészt azért nem, mert egy Oroszországgal szembeni agresszió elviekben könnyen és gyorsan atomháborúvá fajulna. Moszkvának ugyanis még a regionális konfliktushelyzetekben is törvényi felhatalmazása van a nukleáris válaszcsapásra.

Ez azonban inkább a gyengeség, semmint az erő jele lenne – állítja az elemző, aki azért felhívta a figyelmet arra, hogy az oroszok rakéta-arzenálja atombiztos: egy az országot ért nukleáris támadás után is képes a hatékony válaszcsapásra. Azaz egy Oroszországgal szembeni háború előbb-utóbb szükségszerűen egy atomtemetőn vívott háborúvá fajulna.

Ha mégsem, akkor a levegőben, űrben és vízben vívnák, és a támadó szárazföldi csapatokat is csak a hidak, repterek, és hasonló stratégiai fontosságú létesítmények elfoglalása, illetve megtartása érdekében vetnének be.

Épp ezért a zord orosz tél nem jelentene akadályt.

Ha a képzelt offenzíva tervezői figyelembe vennék az ország földrajzi kiterjedését, egy percig sem gondolkodhatnak azon, hogy megszállás alatt tartják a területét. Ez ugyanis matematikailag is lehetetlen; számítások szerint Afganisztán biztonságának garantálásához 500 ezer amerikai katona jelenlétére lenne szükség – Oroszország területe Afganisztán 26-szorosa).

Elvileg Kína kerülhetne a legközelebb, hogy "hagyományos háborúval" bevegye Oroszországot, ám ehhez Közép-Európából kellene támadnia, és logisztikailag még így is nehéz feladat elé nézne, hacsak nem próbálná hadseregét kizárólag az elfoglalt területek kizsákmányolásából fenntartani.

A megszállás azért sem lehetséges, mert az orosz civil lakosság, csakúgy, ahogy a második világháborúban is, még ma is könnyen mobilizálható. Igaz, az orosz hadigépezet azóta is vasúton mozog. Meglehet, a lehetséges 400 ezernél kevesebb, csak 280-300 ezer besorozott katonával – kiszolgáló személyzettel együtt is kevesebb, mint egy millió főt – rendelkezik per pillanat, de gyorsan idomul az új kihívásokhoz.

Ahogy tette ezt a 21. század utolsó háborújának nevezett grúz háború után is, amikor egyértelművé vált, hogy hadi technológiailag fényévekre lemaradt a NATO-tól és a különösen az USA-tól. Először külföldi hadigépek vásárlásával modernizált (izraeli drónok, francia vízi és olasz földi járművek ), majd saját fejlesztéseket indított. Mára pedig elérte, hogy az irányítása alatt lévő 4300 nukleáris robbanófejből legalább egyet képes legyen bárhová, bármilyen körülmények között eljuttatni. Kiiktathatják a szárazföldi kilövőállásait, hatástalanítják levegő-levegő rakétáit, még mindig rendelkezésre állnak a nukleáris töltetekkel szerelt tengeralattjárói.

(Vice News)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére