888.hu: Az elmúlt hetekben szinte csak arról lehetett olvasni, hogy az orosz erők minden erejükkel azon dolgoznak, hogy Bahmut városát elfoglalják, az ukránok pedig nagy erőkkel védik a települést. Miért fontos ennyire a város?

Kosztur András: A város katonai jelentőségéről megoszlanak a vélemények, az azonban világos, hogy bár nem jelentene önmagában valamiféle döntő fordulatot Bahmut eleste, nehéz helyzetbe hozhatná az ukrán csapatokat, elsősorban az északabbra fekvő Sziverszk városában, így lehetőség nyílhatna az oroszok számára a front nyugatabbra tolására, Kosztyantinyivka, Kramatorszk és Szlovjanszk térségébe. Még nagyobb jelentősége lenne azonban a lélektani hatásnak, ugyanis Bahmut bevétele 2022 júliusa óta az első jelentősebb orosz siker lenne (akkor sikerült bevenni Liszicsanszkot), és megtörné az ukrán sikerek és orosz kudarcok sorozatát, amelyek az őszt jellemezték. A Bahmuttól északra fekvő Szoledar bevétele is érezhetően javította az orosz haditudósítók és politikai kommentátorok körében uralkodó hangulatot, Bahmut pedig Szoledarnál is jelentősebb város.

888.hu: Vadim Prisztajko, Ukránja nagy-britanniai nagykövete a Newsweek-nek azt nyilatkozta, hogy az ukrán katonai és civil veszteségek „megemészthetetlenek”. James G. Rickards, a CIA egykori stratégiai tanácsadója hírszerzési forrásokra hivatkozva arról is írt, hogy Ukrajna 8–10-szer több katonát veszít a háborúban, mint az oroszok. Mekkorát lehetnek a veszteségek?

Kosztur András: Ezzel kapcsolatban csak találgatni lehet, mindkét fél felnagyítja a másik és kisebbíti a saját veszteségeit, így az ezekkel kapcsolatosan keringő számok szélsőségesen eltérnek.

(Photo by Artur Widak / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

888.hu: Olyan beszámolókról is lehet olvasni, hogy gyakorlatilag kezdenek elfogyni a besorozható férfiak Ukrajnában. Meddig tudják emberanyaggal folytatni a harcokat az ukránok?

Kosztur András: Bár tény, hogy egyre szélesebb a mozgósítás által érintettek köre, elfogyni vélhetően még egy darabig nem fognak a besorozható katonák. Az újabb és újabb sorozási hullámok azonban egyre több, minden katonai előképzettséget nélkülöző és akár fizikálisan is kevésbé alkalmas embert érintenek. Így a döntő kérdés az, hogy a fentebb említett és pontosan meg nem határozható veszteségek hogyan viszonyulnak a besorozások és persze a kiképzések tempójához, és hogy ez az összevetés lehetővé teszi-e Ukrajna számára, hogy egyidejűleg feltartóztassa az orosz támadásokat, miközben tartalékokat gyűjt és készít fel egy tavaszi ellentámadásra. Ha a frontra nehezedő nyomás lehetetlenné teszi azt, hogy Ukrajna tartalékoljon, azaz gyakorlatilag visszatartsa a legjobban képzett és legjobban felszerelt katonáinak egy jelentős részét, úgy Ukrajna végleg elveszítheti a kezdeményezési készségét.

888.hu: Sokan hadifogságba esnek mindkét oldalon. Rájuk milyen bánásmód vár?

Kosztur András: Ezzel kapcsolatosan hasonló a helyzet, mint a veszteségek kapcsán: mindkét oldal a másik fél kegyetlen bánásmódját hangsúlyozza. Mindkét részről kerültek elő olyan videók, amelyek a foglyokkal való kegyetlenkedést támasztották alá (ukrán részről elkövetett esetekről talán valamivel több), ezek némelyike szinte biztosan hiteles, azt azonban, hogy eseti vagy rendszerszintű jelenségről van szó, a szembenálló propagandák között nehéz megállapítani.

888.hu: Oroszország komoly erőket csoportosít Belaruszba, Kijevtől északra pedig aknásítanak, akadályokat állítanak fel. Elképzelhető, hogy ismét hadműveleteket indít az orosz hadsereg északi irányból?

Kosztur András: Nyár óta újra és újra felmerül, hogy az orosz csapatok ismét támadást indíthatnak Belarusz felől, akár Kijev ellen, akár nyugatabbra, az utánpótlási vonalak elvágása érdekében. Hogy valóban sor kerül-e erre vagy csupán az ukrán csapatok lekötése érdekében keltett orosz hírverésről van szó, vélhetően csak akkor derülne ki biztosan, ha bekövetkezne a támadás, ahogy az is, egy esetleges támadásban részt vennének-e a belarusz csapatok is. Az ukránok mindenesetre komolyan veszik a fenyegetést, ha nem tennék, úgy szinte biztosak lehetnének egy észak felől érkező támadásban.

888.hu: Egymásnak ellentmondó hírek érkeznek sok esetben az orosz gazdasággal kapcsolatban, de az jól látható, hogy a lassan egy éve tartó szankciós intézkedések nem tudták megroppantani az országot. Meddig bírja Oroszország a rá nehezedő nyomást?

Kosztur András: Oroszország még évekig tud működni a szankciók nyomása alatt is, hosszabb távon az lehet az érdekes, hogy sikerül-e folytatni és kiterjeszteni az importhelyettesítés politikáját, valamint új állandó piacokat találni az energiahordozóknak. Előbbivel kapcsolatosan több állami programot is hirdettek (elsősorban a gépgyártás és a digitális technológiák terén nagy Oroszország importfüggősége), utóbbi kapcsán pedig a keleti, ázsiai piacok felé nyitott Moszkva. A kínai COVID-korlátozások vége pedig megnövelheti a távol-keleti óriás energiaigényeit, ami az idei évben is kedvezhet Oroszországnak.

888.hu: Jövőre elnökválasztást tartanak Oroszországban. A háború mennyire befolyásolhatja ennek az eredményét? Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a választás közeledte miatt idén mindenképpen befejezik a háborút?

Kosztur András: Sőt, Ukrajnában már idén ősszel esedékes lenne a parlamenti választások megtartása, jövőre pedig ott is elnökválasztást tartanának. Természetesen mindkét országban kölcsönösen hatással lehet egymásra a választások és a háború kérdése, hogy pontosan milyen módon, az azonban nem világos. Adott esetben akár a választások elhalasztása sem zárható ki, ha a harci cselekmények nem teszik lehetővé azok teljes körű lebonyolítását (Ukrajnában ez valószínűsíthető is), másrészt mindkét országban magas jelenleg a hatalmon lévők népszerűsége, ami viszont a választások megtartására ösztönözheti az eliteket. Egy esetleges győzelem ezt tovább erősítheti, egy vereség vagy vereséghez közeli állapot ellenben a választók elfordulását okozhatja, így a front eseményei befolyásolhatják a választási folyamatokat.