Keményen indult a 2016-os év: előbb a svédek szüntették meg a szabad átutazást Dánia felől; ez ellen szomszédaik először hevesen tiltakoztak, majd ők is lezárták a németekkel közös határukat. Azóta kiderült, hogy már az olaszok is hasonlóra készülnek.

Mindez az emberi jogi fundamentalizmusára épülő uniós menekültügyi rendszernek köszönhető, amely egyszerűen képtelen volt kezelni a tavaly előállt helyzetet. A kisebbség jogai most a többség legféltettebb jogát veszélyeztetik.

Az EU értelmezése szerint ugyanis fontosabbak a menedékkérők emberi jogai, mint az, hogy betartsák a rájuk vonatkozó, nagyon egyszerű szabályokat. Hiába tilos továbbutazniuk, rendészeti eszközökkel nem lehet fellépni ellenük, így azt csinálnak, amit csak akarnak.

Jogcím nélkül nem tartózkodhatnak az EU területén harmadik országból érkező személyek, még csak be sem utazhatnának. Ez a jogcím jellemzően vízum, ami maximum 90 napra szól. Azok, akik menekültstátuszért folyamodnak, kivételt képeznek, ők automatikusan tartózkodási jogot kapnak. Ez viszont kizárólag arra az államra vonatkozik, ahol benyújtották a kérelmet.

Innentől kezdve két eset lehet: a kérelmező menekültstátuszt kap és ezután majdnem teljes értékű uniós állampolgárnak számít; vagy elutasítják a kérelmét, és ezzel megszűnik a jogcím, ami alapján az EU területén tartózkodhat. Magyarul: vagy magától távozik, vagy kitoloncolják.

A kitoloncolás egyébként nem ördögtől való dolog: újabban az USA is deportálja a délről érkező illegális migránsokat, nőket és gyerekeket is.

Együttműködés helyett a bevándorlók úgy utazzák végig Európát, mintha ehhez bármiféle joguk lenne. Miután az unió a "Wilkommenskultur" jegyében ezt hónapokig tétlenül nézte, most kénytelenek a ló túloldalára esni: sorra zárják le a belső határokat.

• január 5. Olaszország bejelenti, hogy kész visszaállítani a határellenőrzést az olasz-szlovén határon
• január 4. Svédország a svéd-német határon bevezeti a határ ellenőrzését
• január 4. Dánia a dán-svéd határon bevezeti a határellenőrzést
• január 2. Finnország megerősíti a határellenőrzést a finn-orosz határszakaszon
• november 20. Románia szigorítja a határellenőrzést a román-magyar határon
• november 14. Franciaország a három hónapos szükségállapot kihirdetésével párhuzamosan visszaállítja határai ellenőrzését
• november 13. Ausztria dönt az osztrák-szlovén határon felállítandó határzárról
• november 13. Németország meghosszabbítja az ideiglenes határellenőrzést
• november 11. Szlovénia elkezdi építeni a kerítést a szlovén-horvát határszakaszon
• szeptember 17. Németország kiterjeszti a határellenőrzést a csehekkel szomszédos szakaszon is
• szeptember 14. Hollandia közli, hogy visszaállítja határai ellenőrzését
• szeptember 14. Szlovákia közli, hogy visszaállítja az ellenőrzést a déli határon
• szeptember 14. Ausztria visszaállítja a határellenőrzést az osztrák-magyar határszakaszon
• szeptember 13. Németország ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést a német-osztrák szakaszon (október 18-án felmerül a kerítésépítés lehetősége is)

Háborús állapotok közt nem lehet a békeidőre tervezett szabályozásra hagyatkozni. Meg kell védeni a külső határokat, majd felül kell vizsgálni a nemzetközi és az uniós menekültügyi rendszert. De ehhez nem lehet megspórolni a kemény igazságok kimondását.

(Alapjogokért Központ)