Szinte biztos, hogy a világ első számú célpontja jelenleg az Iszlám Állam. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a héten az ENSZ közvetítésével Svájcban asztalhoz ül a szíriai kormány és az ellenzék. Bár messze még a vége, de azt azért mindenképp elmondhatjuk, hogyha bármiféle kompromisszum fog születni ezeken a tárgyalásokon, az később valamiféle kiindulópont lehet az Iszlám Állam (ISIS) felszámolása felé.

A szervezetet – amelynek az eredeti neve: "Szunna népének szövetsége az imáért és a dzsihádért" – Mohammed Juszuf alapította 2002-ben, Nigéria észak-keleti részében fekvő Maiduguri városában.

A Boko Haram azt vallja, hogy a nyugatosodás következtében, a mindig is nehéz sorsú Nigériában és a környező országokban elképesztő mértékűvé vált a korrupció; a szegények és a gazdagok közötti szakadék pedig szinte áthidalatlanná vált az elmúlt évtizedek alatt. De ennél azért jóval összetettebb a szervezet ideológiája:

• Egyrészt vahabita: Mohammed Abdul Vahabra, 18. századi muszlim gondolkodó úgy vélte, hogy az egyistenhit védelmében meg kell tisztítani a muzulmán vallást. A vahabiták ezért lerombolták a vallási szentélyeket, sírokat – hogy ne lehessen imádni azokat; harcoltak a síiták ellen; a saríát (vallásjogot) pedig Vahabra tűzzel-vassal betartatta a hívekkel: se zene, se költészet, se dohányzás, de még a humor sem volt megengedett.
• Másrészt szalafista: az iszlámban a Szalaf a próféta, Mohamed és társait követő két generációt jelenti, amely nagy vallási tudásról, istenfélelemről, igazságosságról és jótetteiről volt híres, ezért szinte minden muszlim példaképe és az igazságosság mércéje. Manapság – akik szalafinak hirdetik magukat – az irányzatra jellemző a konzervativizmus, és az is, hogy az iszlám vallás csak bizonyos tudósait fogadják el.
• Harmadrészt pedig dzsihadista: dzsihád Isten útján tett erőfeszítést jelent, amely végső esetben lehet az önvédelem érdekében folytatott fegyveres harc is, de a civilek bántalmazását az iszlám még ebben az esetben sem engedi. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a dzsihádizmus ismeretlen az iszlámban, ezt inkább a sajtó interpretálja felénk.

A Boko Haram kezdetben békés eszközökkel adott hangot elégedetlenségének: az ország eldugott részein táborokat és iskolákat szerveztek; azonban 2004-től, ahogy megjelentek a városokban, úgy váltak egyre radikálisabbá.

Az "áttörése", és a teljes militarizálódás a 2009-es júliusi felkelésben indult, amelynek apropója az volt, hogy a biztonsági erők letartóztatták a csoport 9 tagját, akiknél fegyvereket és bombakészítéshez szükséges eszközöket találtak. A terrorszervezet kormánycsapatokkal vívott harca az ország 4 tartományára is kiterjedt. Végül a több száz ember halálát okozó konfliktus a kormány "győzelmével" zárult. Juszufot és társait a szökés közben megölték, holttestüket pedig csak napokkal később mutatták be a nyilvánosságnak.

2010-től Abubakar Sekau videóüzenetben tudatta a világgal, hogy ő vette át a szervezet irányítását és vérbosszúra esküdtek fel Juszuf megölése miatt. A Boko Haram innentől ádáz harcot vív, és már nemcsak a nigériai kormányerőkkel, hanem a környező országok – Csád, Kamerum – hadseregeivel is konfliktusban áll. Szervezetüket 2013-ban Nigéria elnöke, majd az Egyesült Államok elnöke is terrorszervezetnek nyilvánította.

Tavaly pedig az Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Provinciájává vált a Boko Haram azzal, hogy hűségesküt fogadott a közel-keleti terrorszervezetnek.

2015 elején ugyanis elnökválasztást tartottak az országban, amelyet a terrorszervezet több akcióval igyekezett akadályozni. A voksolás győztese az egykori katonai diktátor, Muhammadu Buhari tábornok lett. Bár az előrejelzések azt feltételezték, hogy szoros lesz a harc az elnöki pozícióért, Buhari mégis több mint kétmillió szavazattal előzte meg az előző elnököt, Goodluck Jonathant.

A nigériai hadsereg és szövetségesei – köztük az Egyesült Államok és a szomszédos Benin is – azóta több tartományból is kiszorította a Boko Haramot, így azóta tagjaik inkább gerilla hadviselést folytatnak: falvakat, üzleteket, piacokat, buszpályaudvarokat rohannak le, és iskolák elleni merényleteket hajtanak végre.

(Kitekintő, Origo, ATV.hu, The Guardian, Reuters, Wall Street Journal)