A migránsválságban érintett országoknak egy 700 millió eurós alapból nyújtana segítséget az EU 2018-ig. Ez az összeg szolgálna az Európai Unió válságalapjaként, amelyből a tagországok krízisek esetén tudnak különböző összegeket lehívni.

Ez lesz az első alkalom, hogy az Európai Unió olyan humanitárius válságra ad pénzt, amely a területén zajlik. A tagállamoknak és az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia a döntést.

A teljes összegből 300 millió euró már idén lehívható. Emiatt a Bizottság egy pótköltségvetést nyújt be. 2017-re és 2018-ra egyaránt 200-200 millió eurót szánnak.

Ebből a pénzből nemcsak a migránsválságra jut forrás. Az előre nem látható válsághelyzetekre is ebből a keretből szeretne felhasználni pénzeket az EU. Például nukleáris vagy veszélyes anyagok által okozott katasztrófa, kiber- és terrortámadások, valamint járványok kitörése esetén is ezt a pénzalapot csapolhatnák meg a tagállamok, hogy elhárítsák a veszélyt.

– áll a Bizottság közleményében (a kiemelés a miénk - a szerk.).

Az, hogy ebből az összegből mennyit fog kapni Görögország vagy más, a migránsválságban érintett országok, még nem tisztázott. A pénzből az alapellátást kell biztosítani: lakhelyet, ételt és orvosi ellátást kell adni a migránsoknak.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök hivatalosan is segítséget kért az EU-tól a krízis kezelésére. Ez azután történt, hogy a migránsok mind nagyobb számban feltorlódtak a görög-macedón határon, mert Macedónia kerítéssel védte meg határait. Brüsszel a kialakult helyzettel kapcsolatban egy közelgő humanitárius katasztrófára figyelmeztetett.

Görögország eddig is kapott segítséget az EU-tól a helyzet kezelésére. Ennek ellenére nincsenek meg az eszközök arra, hogy a görögök kezelni tudják az emberáradatot. Most, a különleges források biztosításán túl, az EU az ENSZ-szel akar együttműködni, hogy elhárítsák a katasztrófát.

– nyilatkozta a görög miniszterelnök a ZDF német közszolgálati televíziónak.

(DieWelt)