A svájciak túlnyomó többsége támogatta a hírszerző szolgálatok hatáskörének bővítését a vasárnap tartott népszavazáson.

A svájciak egy, a parlamentben már elfogadott, de még nem hatályos törvényről szavazhattak, amelynek értelmében a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (NDB) terror- és kibertámadások megelőzése érdekében – bírósági engedéllyel – telefonokat hallgathat le, lakásokba megfigyelő berendezéseket telepíthet és számítógépes adatokat szerezhet meg, köztereken pedig drónokat vethet be.

Az alpesi ország törvényeinek alapján eddig csak szabadon hozzáférhető információkra és külföldi tisztségviselők bejelentéseire alapozhattak a titkosszolgálatok a belső veszélyek felderítésében.

Az új intézkedések támogatói szerint Svájc így felzárkózhat más államokhoz, amelyeknek erősebb jogi eszköztár áll rendelkezésükre a szélsőségek és bűnözés elleni küzdelemben. Ellenzői viszont úgy tartják, hogy a terrorizmussal szemben hatástalanok az új intézkedések, miközben csorbítják a svájciak szabadságjogait és az alpesi állam semlegességét.

Az idei év harmadik referendumán a szavazópolgárok emellett másik két kérdésről is döntöttek.

A választópolgárok 59,4 százalékos többséggel elutasították az állami nyugdíj 10 százalékos emelését, amelyet baloldali pártok és szakszervezetek szorgalmaztak, viszont a berni kormány és parlament túlzott kiadásnak minősített.

Ugyancsak elutasították, 63,6 százalékos többséggel, a nyersanyag-takarékos és környezetkímélő "zöld gazdaságra" való áttérést is. A svájci zöldpárt kezdeményezése a szakértők szerint az egy főre jutó nyersanyagfogyasztás 65 százalékos csökkentését jelentette volna 2050-re. Az elképzelést nemcsak svájci gazdasági körök, hanem a kormány és a parlamenti többség is ellenezte.

(MTI)