November 8-án az Egyesült Államok történetének 45. elnökét választják meg. A felhozatal nem valami minőségi, a választás kimenetele azonban gyökeres változást hozhat a világpolitikába is. Most nézzünk egy kis hátteret, hogy kiből lehet amerikai elnök, valamint, hogy még mire szavaznak az amerikaiak jövő kedden?

2017 januárjában a világ jelenleg "első számú hatalmának" új vezetője lesz. Bonyolult, hosszadalmas és költséges választási kampány után, nem kevésbé bonyolult módszerrel választják meg az amerikai polgárok az elnöküket, aki kormányfő és a fegyveres erők főparancsnoka is egyben.

A két nagy párt - a republikánusok és a demokraták - a heves előválasztási folyamatot követően egy-egy jelöltet állított a nyáron megtartott országos konvención. A Demokrata Párt elnökjelöltje Hillary Clinton volt first lady, Barack Obama elnök korábbi kormányának külügyminisztere, a Republikánus Párt elnökjelöltje pedig Donald Trump milliárdos New York-i üzletember. Hillary Clintonnal ellentétben Donald Trump újonc a politikában, soha nem viselt választott tisztséget. Elemzők szerint részben éppen ennek a "kívülről jött" státusznak köszönheti jelentős támogatottságát.

A kampány heves volt és sajnos rendkívül személyeskedő. Három elnökjelölti vita után az ember már a fenébe sem kívánja a két jelöltet, ezt jól jelzik a közvélemény-kutatások, melyek szerint Amerika több mint fele egyik jelöltre sem szavazna.

Az elnökjelölti kampány lényegében három-négy téma körül forgott: a bevándorlás, a munkahelyteremtés, az egészségbiztosítás volt a középpontjában, mellettük szó volt néhány külpolitikai kérdésről is, amelyek azonban úgyszólván a viták peremére kerültek. Viszont évtizedek óta először fordult elő, hogy sok időt szenteltek az amerikai választási kampányba történt állítólagos orosz beavatkozásnak.

Az amerikaiak jó része november 8-án adja le voksát. Azért nem mindenki, mert sokan már szavaztak. Az ötven szövetségi tagállam és egy szövetségi kerület közül harminchétben lehetőség van ugyanis korai szavazásra, s idén minden korábbinál többen - hétfőig mintegy 22 milliónyian - járultak az urnákhoz. Elemzők szerint a korai szavazáson részt vevők a demokrata párti elnökjelölt táborát erősítik.

A szavazók többféleképpen voksolhatnak: elektronikusan, papír alapú szavazócédulával és levélben is. Egyes szövetségi államokban kérnek valamiféle személyazonosságot igazoló dokumentumot (ez többnyire a jogosítvány), s van, ahol minden személyazonosító papír nélkül lehet voksolni. Ez komoly vitára is okot adott a politikusok között, mert a republikánusok azt gyanítják, hogy az illegálisan az Egyesült Államokban élők - akik nem állampolgárok és ezért nem szavazhatnának - ugyanúgy voksolhatnak, mint a szavazati joggal rendelkező amerikaiak. Az illegális bevándorlók - éppen a demokraták megengedőbb bevándorlási politikája miatt - a demokrata politikusok, illetve Hillary Clinton hívei.

November 8-án az amerikaiak azonban nemcsak elnököt választanak, hanem a kétkamarás szövetségi törvényhozás képviselőit és szenátorait is. A képviselőház 435 tagját és a 100 tagú szenátus egyharmadát újítják meg. Emellett sok államban kormányzóválasztás is lesz, és speciális törvényjavaslatokról is döntenek.

Az elnökválasztási verseny hajrájában az állás egyre szorosabb. Az utolsó elnökjelölti vita után azt hihettük, hogy Hillary Clinton 7-8 százalékos előnyével lazán verni fogja Trumpot. Azonban múlt pénteken az FBI újra elővette Clinton email-botrányát és kiújította a nyomozást az ügyben. A demokrata elnökjelölt népszerűsége pedig abban a pillanatban rohamos zuhanásnak indult, előnye 12 százalékról 2 százalékra zuhant a republikánus elnökjelölttel szemben.

Kedden már arról cikkezett az amerikai sajtó, hogy Trump átvette a vezetést. Az ABC frissen publikált közvélemény-kutatása szerint a republikánus elnökjelölt egy százalékponttal megelőzte Hillary Clintont. Azóta megjelentek olyan hajmeresztő elemzések is, melyek szerint Trump már 5,4%-kal előzi demokrata vetélytársát. Íme egy:

Mindeközben a politikai logika megköveteli a körültekintést. Trump szavazói valóban fellelkesedtek a hajrára, hiszen az utolsó elnökjelölti vitát a legtöbb republikánus csalódásként élte meg és az email-botrány kiújulása adott egy utolsó reménylöketet. Azonban nem szabad elfeledni azt sem, hogy a demokrata oldalon Trumpra egyfajta mumusként tekintenek. Clintonék befolyása pedig igencsak kiterjedt. Trump is sokszor vágta Hillary fejéhez a vitákban, hogy egy nappal azelőtt, hogy az FBI jegelte az ügyét, férje Bill Clinton látogatást tett az igazságügyi miniszternél.

Mivel Clinton sem éppen egy óriási népszerűségnek örvendő jelölt az is lehet, hogy ezzel az egésszel mozgósítani szeretné az őt nem kedvelő, de Trumptól rettegő szavazókat. Azzal, hogy bedobták az FBI-os gumicsontot, Trump tényleg megközelítette a mérésekben Clintont, ám a valóságban lehet ez csak stratégiai lépés volt, hogy aktivizálják az eddig passzív demokrata szavazókat, hogy így biztosítsák be a november 8-i eredményt. Persze ez csak találgatás. Majd meglátjuk. Bárhogy is legyen, Amerika mindenképp rosszul jár. Na jó, Hillaryvel lehet kicsit rosszabbul.