A magyar és az orosz pályázatok elbuktak, nyertek a skandinávok - vajon miért?
Sümeghi Lóránt
2017.01.28. 16:28
Magyarország a 2021-es és a 2023-as nõi kézilabda-világbajnokság rendezési jogát sem kapta meg a nemzetközi szövetségtõl (IHF), amelynek szombati párizsi tanácsülésén jelölték ki a helyszíneket.
A 2021-es tornának Spanyolország öt városa – Granollers, Badalona, Lleida, Tarragona és Castellón – ad majd otthont, a 2023-as vb-t pedig Dánia, Norvégia és Svédország rendezi közösen, de a pontos helyszíneket még nem határozták meg.
Hiába volt kevés ellenfelünk, mindkétszer ellenünk döntöttek.
Érdekes módon a spanyolok egyetlen ellenfelei kizárólag mi voltunk, míg a skandináv trió pedig a magyarok és az oroszok beadványával szemben nyerte el a lehetőséget.
A magyar szövetséget (MKSZ) az IHF tavaly ősszel értesítette a jelentkezési lehetőségről, miután Magyarország a 2021-es és a 2023-as férfi világbajnokság rendezési jogát sem kapta meg. A pályázatban Győr, Veszprém, Budapest, Tatabánya, Szeged és Debrecen szerepelt lehetséges helyszínként.
A prezentációnk jól sikerült, jónak tartottuk a koncepciónkat, és a felkérés miatt is nagyon bizakodóak voltunk"
– nyilatkozta Horváth Gabriella, az MKSZ nemzetközi igazgatója, az európai szövetség végrehajtó bizottságának tagja. Hozzátette, hogy egyelőre nem tudják, mi áll a magyarok számára kedvezőtlen döntés hátterében.
Nagyon csalódott vagyok, mert sok munkát fektettünk bele, és úgy érzem, nem rajtunk múlt a siker. Akikkel beszéltem, szimpatizáltak velünk, végül mégis más lett a szavazás kimenetele"
– nyilatkozta Horváth.
Magyarország 1982-ben és 1995-ben rendezett női világbajnokságot (utóbbit Ausztriával közösen), 2004-ben és 2014-ben pedig Európa-bajnokságot (utóbbit Horvátországgal együtt). Idén decemberben Németország, 2019-ben pedig Japán ad otthont a világbajnokságnak.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
