– fogalmazott a miniszterelnök az NTB norvég tévébe, figyelmeztetve az „illiberális hatalmak” ellen.

Az ügy háttere az úgynevezett EGT Alap, melyet a szociális és gazdasági egyenlőtlenség csökkenése érdekében hoztak létre. A kezdeményezést az egyébként nem EU-tag Izland, Liechtenstein és Norvégia hozta létre, hogy így az EU egységes piacához hozzáférhessen.

A következő, 2021-ig szóló program keretében Lengyelország 809 millió, míg Magyarország pedig 215 millió eurós segítséget kapna. A pénzek tíz százalékát civil szervezetek kapnák, melyek kötelezően a támogatási program kedvezményezettjei.

A norvég miniszterelnök szerint a "civil szférát államilag nem kontrollálhatják." 

A jogszabály értelmében a magyarországi civil szervezetnek 15 napon belül be kell jelenteniük az évi 7,2 millió forintos, külföldről érkező támogatásról szóló tranzakciót a bíróságon, ami később megjelenik majd a mindenki által elérhető Civil Információs Portálon. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, büntetést kaphatnak a civil szervezetek. Ennyiről van szó, ez azonban nem tartotta vissza Solberget: az EUObserver szerint Brüsszelben tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével a kérdésről.

Az EGT Alapokról szóló tárgyalások Norvégia és Lengyelország között holtpontra jutottak, a Magyarországgal folytatott megbeszélések május végén folytatódnak.