Az Origo felidézi, csaknem száz éve, hogy 1931-ben egy borzalmas rablógyilkosság történt a Brüsszel és Liège közti vasútvonalon. A támadás áldozata egy magyar férfi, Schwartz Viktor kereskedő – aki egyben Soros György nagybátyja is – volt, az elkövetője pedig egy bevándorló.

A tragikus esetről a Nyelv és Tudomány ismeretterjesztő portál számolt be dicséretes alapossággal néhány héttel korábban. A szokatlanul kegyetlen vasúti rablógyilkosságról annak idején a hazai sajtóban elsőként a Pesti Napló és a Népszava közölt részleteket az 1931. február 28-i számában. A tudósításokból kiderült, hogy a bűncselekményt egy nappal korábban a Brüsszel és Liège közti vasútvonalon követték el,

Schwartz azt tervezte, hogy innen hazalátogat majd Magyarországra. A Népszava arról is beszámolt, hogy a belga rendőrség letartóztatott egy Muley Aldebuhey ben Ahmed nevű algériai bevándorlót, akit azzal gyanúsítottak meg, hogy ő gyilkolt a Brüsszel-Köln gyorsvonaton. A hatóságok nemcsak Schwartz megölésével, hanem azzal is megvádolták az arab férfit, hogy pár héttel korábban ugyanezen a vonalon hasonló körülmények között egy másik rablógyilkosságot is elkövetett.

Az újságok természetesen megpróbáltak a nyomára akadni a bestiálisan kivégzett magyar kereskedő hazai rokonságának, amely nem volt nehéz, mivel Schwartzékat jól ismerték. Egy igen tehetős, közismert budapesti családról volt szó, akik nem mellesleg egy ügyvédi irodát is működtettek. A 8 Órai Újság munkatársa fel is kereste a Sas utca 27. szám alatti Schwartz irodát, ahol azt az információt kapta, hogy Schwartz Tivadar – Schwartz Viktor bátyja – az előző éjjel váratlanul Belgiumba utazott.

Schwartz Tivadar azonnal összecsomagolt, este 10 órakor elhagyta Budapestet. Néhány nappal később, 1931. március 5-én több magyar újság is röviden beszámolt arról, hogy az ügyvéd azonosította öccsét, Schwartz Viktort. Egy évvel a tragikus eset a Népszava 1932. február 28-i számában az olvasható, hogy a magyar kereskedő arab gyilkosát halálra ítélték.

A Budapesti Közlöny 1937. december 4-i számában jelent meg az a tájékoztatás, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya elrendelte dr. Schwartz Tivadar budapesti ügyvéd családnevének Sorosra történő megváltoztatását.

Soros György féléves volt, amikor nagybátyja a brutális támadásban életét vesztette, ez a tragédia kétségkívül meghatározó nyomokat hagyott nemcsak az ő, hanem a család életében is. Az Origo szerint éppen ezért tűnik megfejthetetlennek, hogy

Végtére is, érthető módon gyűlölhetné a migránsokat, hiszen közülük egy ölte meg az egyik nagyon közeli rokonát.

A lap szerint egyfelől lehet, hogy a milliárdos egyszerűen tényleg érzéketlen, akit nehezen hat meg bármi, önmagán, illetve a számításain kívül semmi sem számít neki. Erre jó példa, hogy

Vagy ott van az az írása, amelyben szenvtelenül beszél arról, hogyan ajánlotta fel a saját édesanyjának, hogy átsegíti a túlvilágra. Nehéz belelátni a fejébe, de könnyen lehet az is, hogy Soros reflexszerűen töröl minden olyan emléket az agyából, amelyek negatívak a számára, amelyekkel nem tud mit kezdeni és amelyeket nem tud feldolgozni. Így hiába is van egy-egy konkrét téma kapcsán (például a bevándorlás okozta társadalmi problémák) saját tapasztalata, azokon egyszerűen túllép és megpróbálja magának is bebizonyítani, hogy minden a legnagyobb rendben van.

Nem tudható biztosan, egy állítás mégis megfogalmazható: Soros György magatartására nincsenek válaszok, csak a benne rejlő ellentmondások egyértelműek.