Brüsszel tovább szívatja a lengyeleket az igazságügyi reform miatt
888.hu
2018.03.29. 22:28
A lengyel bíróságok munkáját érintõ reformintézkedések nem felelnek meg az Európa Tanács korrupcióellenes normáinak - így foglaltak állást az Európa Tanács (ET) korrupcióellenes szakértõi csütörtökön kiadott nyilatkozatukban.
BRÜSSZEL/VARSÓ, 22:28
A lengyel bíróságok munkáját érintő reformintézkedések nem felelnek meg az Európa Tanács korrupcióellenes normáinak – így foglaltak állást az Európa Tanács (ET) korrupcióellenes szakértői csütörtökön kiadott nyilatkozatukban.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleménye szerint a lengyel igazságszolgáltatást érintő intézkedések nem szavatolják kellőképpen az érintett terület függetlenségét – írja az MTI.
A szakértői csoport aggodalmát fejezte a ki legfelsőbb bíróság tagjai kinevezésének módja és a nyugdíjkorhatáruk megváltoztatása, valamint a lengyel elnök – a szakértők szerint – túlzott befolyása miatt a bírák mandátumának meghosszabbításában. Azt javasolták, hogy az új nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályozást ne alkalmazzák a már hivatalban lévő bírákra, beleértve a legfelsőbb bíróság bíráit, és politikai befolyástól mentesen biztosítsák a bírák mandátumának nyugdíjkorhatáron túli esetleges meghosszabbítását.
A GRECO arra is felszólította Lengyelországot, módosítsa a legfelsőbb bírósági bírák ellen folytatott fegyelmi eljárások menetét annak érdekében, hogy ki lehessen zárni a jogalkotói és végrehajtói hatalmi ág esetleges jogosulatlan beavatkozását ezen eljárásokba. A jelentés továbbá bírálta az igazságügyi miniszternek az igazságszolgáltatás munkájához fűződő túlzott mértékű jogköreit, különösen az ügyek kiosztásának módját illetően.
Mint ismert, az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt decemberben megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, eddig nem alkalmazott eljárás előkészítését Varsóval szemben. Az Európai Parlament (EP) március elején üdvözölte az eljárás megindítását Lengyelországgal szemben.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, mely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső esetben akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit szakértők szinte kizártnak tartanak.
A lengyelek szerint nincs itt semmi látnivaló
Egyáltalán nem osztjuk azt a véleményt, hogy a változások negatív hatással lesznek a bírósági korrupció megelőzésére – reagált a PAP hírügynökségnek nyilatkozva Wójcik a 47 európai országot tömörítő ET korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleményére.
Azzal kapcsolatban, hogy a GRECO többek között túlzottnak találta a törvényhozás hatását a lengyel igazságszolgáltatási tanács (KRS) megválasztására, Wójcik megjegyezte: ez összhangban van a lengyel alkotmánnyal. Utalt arra is, hogy az európai országok nem egységes módon oldják meg a kérdést, Németországban, Csehországban, Ausztriában, Luxembourgban például a KRS-hez hasonló testület nem is létezik, másutt pedig az igazságügyi miniszter nevezi ki ennek tagjait.
Arról, hogy a legfelsőbb bíróság tagjainál az új lengyel szabályozás csökkenti a nyugdíjkorhatárt, Wójcik elmondta: ez megfelel a tavaly érvénybe lépett lengyelországi nyugdíjreform általános szabályainak.
A miniszterhelyettes kifogásolta, hogy a GRECO jelentése mellőzte azt a lengyel reformmegoldást, hogy a pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján jelölik ki. Ezt az előírást Wójcik a korrupciómegelőzés egyik leghatékonyabb eszközének minősítette.
A lengyel bíróságok függetlensége felett őrködő, 25 fős KRS-nek 15 bíró tagja van, a tavaly decemberi törvénymódosítás értelmében megszűnt a mandátumuk. Március elején az utódokat nem maguk a szakmai szervezetek választották meg, mint eddig, hanem a bírói körök által felállított jelölteket a szejm (alsóház) hagyta jóvá háromötödös többséggel. A bíróságok szervezetéről szóló törvénymódosítás pedig megváltoztatta a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lett az igazságügyi miniszternek. A lengyel kormány viszont múlt héten egy újabb, az EB ajánlásait figyelembe vevő tervezetet terjesztett elő, miszerint ez ügyben korlátoznák az igazságügyi miniszter hatáskörét. Új, az EB ajánlásainak szintén megfelelő javaslatot terjesztettek elő a legfelsőbb bíróságról szóló új törvényre vonatkozóan is. A tavaly decemberi törvény szerint a legfelsőbb bíróság női tagjait 60 éves, a férfiakat pedig 65 éves korban nyugdíjazták volna, az államfő viszont a szolgálati idő meghosszabbításáról dönthet az érintettek kérésére. Az új módosítás egyaránt 65 évben határozná meg a női és a férfi bírák jelenleg különböző nyugdíjkorhatárát.
A lengyelek számíthatnak Magyarországra
Magyarország eddig következetesen bebizonyította, hogy kiáll a lengyelek mellett. A magyar parlament február 20-án fogadta el azt a határozatot, amely felszólította a kormányt, hogy álljon ki Varsó mellett az Európai Unió 7. cikke szerinti eljárás során.
A kormányzó PiS párt egyik szenátora, Konstanty Radziwill meg is jegyezte: Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely következetesen kiáll Lengyelország mellett.
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten kijelentette, hogy Soros György és szervezeteinek hatása erősen érezhető ebben a kérdésben.
Soros György brüsszeli irodája a Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos uniós jelentésekbe próbál beavatkozni különböző szövegszerű javaslatokkal"
– mondta Lázár. Szerinte a választás után a magyar kormánynak nemzetbiztonsági megfontolásokból értékelnie kell ezeket a folyamatokat, sőt fel kell hívnia az Európai Unió figyelmét arra, hogy ezek a szervezetek beavatkoznak az Európai Bizottság döntéshozatalába, ami nem transzparens.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
