Úgy tűnik, hogy még mindig nem sikerült megemészteniük a bukott magyarországi balliberálisoknak a 2018-as totális vereséget. Ez olyannyira így van, hogy még az állítólag már külföldre "menekült" Schilling Árpád ellenzéki művészi performanszer-botrányhős is "visszatért Magyarországra" (vagy el sem ment), legalábbis egy közösségi oldalon közzétett brutális bejegyzés erejéig. 

Schilling Árpád a Facebook-oldalán a következőket írja:

"Az ellenzék egy szartenger.... az ellenzék tagjai mosolyogva ücsörögnek, viccelődve nyilatkoznak, készülnek a nyaralásra.

Az Alaptörvény 7. módosításának szavazását képesek voltatok bojkottálni? A fasiszta retorikától elélvező ellenzék megszavazta, de a többiek hogy voltak képtelenek nyomni egy NEM-et?!

Ez nektek a bojkott? A költségvetés vitája alatt meg sem jelentek az ülésteremben, azt is bojkottáljátok? Sem a parlamentbe való belépést, sem az EU-s választásokat nem meritek visszautasítani, de amikor beültök végre a kényelmes, felújított székekbe, akkor indul az "én meg nem nyomom ezt a gombot"?

Becsekkoltatok (by Kunhalmi), a pénzt fölmarkoltátok, és továbbra is a civilek, a polgárok lelkiismeretéből éltek.

Továbbra is mi tematizáljuk a problémákat, mi szervezzük a tüntetéseket, mi kommunikálunk, mi segítünk, mi töltjük önkéntes óráinkat azzal, hogy ne tegyenek embereket az utcára, s ha mégis, ne haljanak éhen.

A szégyen már nem jó kifejezés a ti semmittevésetekre. Már most ráégtetek a Fideszre. Már most látszik, hogy ami belőletek jön, az csak a meleg levegő. Egy ötletetek, egy végig vitt ügyetek nincs.

Nem adtok semmit, csak elvesztek, felelősséget nem vállaltok, de mindig megtaláljátok a módját, hogy a kamera elé törleszkedjetek. Kamupártok vagytok, kamuüzenetekkel, kamuképviselőkkel. Sem az önkormányzati, sem az EU-s választásokon nem szavazok olyan képviselőre, aki a parlamenti pártok bármelyikéhez tartozik. Szóba állni ezekkel olyan, mint megmártózni a szartengerben" – írja Schilling Árpád. 

Bár természetesen érdekes lenne megtudni, hogy milyen ellenzéket látna szívesen az önmagát mindenhonnan kigolyózó, örökké a meg nem értett művész pozíciójában tetszelgő Schilling úr.

Esetleg a reptiliánokba vetett hit, a maoizmus vagy az anarchoszindikalizmus hozhatna gyógyírt a radikális balliberális lelkületben gyökerező lelki sérelmeire?