Arthur Ashkin az optikai csipesz megalkotásáért és az eszköz biológiai rendszerekben való alkalmazásáért, Gérard Mourou és Donna Strickland pedig a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért részesül a legrangosabb tudományos elismerésben – írja az MTI.

Az Arhtur Ashkin által feltalált optikai csipeszek részecskéket, atomokat, vírusokat és más élő sejteket képesek megragadni lézernyaláb "ujjaikkal". Az amerikai tudós 1987-ben ért el áttörést, amikor a csipesszel képes volt megragadni élő baktériumokat anélkül, hogy kárt okozott volna bennük. Ezt követően vágott bele a biológiai rendszerek tanulmányozásába. Az optikai csipeszt manapság széles körben használják az élet gépezetének tanulmányozására.

Gérard Mourou és Donna Strickland kövezte ki az utat a legrövidebb és legnagyobb intenzitású lézerimpulzusok létrehozásához. Forradalmi jelentőségű tanulmányuk 1985-ben jelent meg. A nagy intenzitású lézerimpulzusok előállítása az általuk kidolgozott fázismodulált impulzuserősítésen (CPA) alapul. A fázismodulált impulzuserősítés megjelenése a lézerek teljesítményének és intenzitásának jelentős növekedéséhez vezetett. Mourou és Strickland felfedezéseinek gyakorlati alkalmazása ma már széleskörű, többek közt szemműtétek millióit végzik ennek alapján.