Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Horváth Iván: néhány év, és meg sem rezdül majd a szemünk a hatalmas erdõtüzek láttán

Tóth Dalma

2018.11.16. 08:58

Horváth Iván erdõmérnököt, a Pro Silva Hungaria elnökét kérdeztük arról, hogy miért van egyre több erdõtûz a Földön, valamint tényleg pusztítóbbak-e a tüzek most, mint egykor voltak. Arra is választ kaptunk, hogy Magyarország mennyire van veszélyben.

Tóth: Úgy tűnik, mintha egyre több erdőtűz lenne. Jelenleg Kaliforniában pusztít el mindent a tűz, nyáron Görögországban tombolt, tavaly pedig Portugáliában szedte áldozatait. Valóban megszaporodtak az erdőtüzek és pusztítóbbak, mint valaha?

Horváth: Az erdőtűz egy természetes jelenség, azonban az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre gyakoribbak és egyre nagyobb kiterjedésűek. A korábbiakhoz képest egyre kevesebb csapadék esik, ami főleg a délvidékre igaz, tehát például Kaliforniára, Görögországra és Portugáliára. Nagyobb a szárazság, így minden könnyebben lángra lobban. Az erdőtűz ezeken a déli vidékeken természetes jelenség. Bizonyos erdőállományoknak, és az abban található fafajoknak egész egyszerűen tűzre van szükségük a megújuláshoz. Azonban amit most látunk, az eltér a korábbi tapasztalatoktól.

Tóth: Most konkrétan a délvidékről beszélt, de ha jól tudom, Észak-Európában – például Svédországban is – a megszokottnál melegebb volt nyáron és több erdőtűzre került sor.  Elképzelhető, hogy ez a jelenség egyre északabbra fog húzódni?

Horváth: Sajnos, igen. Most már olyan régiókban is találkozunk erdőtüzekkel – ráadásul igen nagy kiterjedésűekkel –, ahol korábban nem, vagy ahol néhány száz évente fordult elő. Ez egy új jelenség. Svédországban is előfordultak kis kiterjedésű és nagyon gyorsan végigvonuló tüzek, de ami nyáron volt ott, az olyan volt, mintha Portugáliában vagy Görögországban történt volna.

Sajnos számolnunk kell azzal, hogy olyan helyeken is megjelennek majd erdőtüzek, ahol korábban nem volt jellemző."

Ez hatalmas problémát jelent. Amellett, hogy rengeteg kárt okoznak, az északi fenyves erdőket tulajdonképpen elpusztítják, csak 1-1 fa marad mutatóba. A délvidék erdői a tűz után könnyebben megújulnak, de az északi fenyves erdőknek vége, ha ott végigvonul a tűz.

Tóth: Vannak olyan természetes vagy technológiai eszközök, amelyekkel meg lehetne előzni az erdőtüzeket, vagy legalább enyhíteni lehetne a károkat?

Horváth: Vannak olyan fafajok, amelyek fel vannak készülve arra, hogy tűz éri őket. Ezek azonban nem maradnak meg minden országban, mivel nem bírják a klímát. Például a ciprusok – melyek főleg a Balkánon és Dél-Európában jellemzők – felhozhatók egészen Magyarországig, talán picit feljebb is, de a svédekig semmiféleképpen sem. A ciprusok olyan fajok, amelyeken átvonul a tűz és kifejezetten nagy kárt nem okoz bennük. Azonban az észak-európai térségben a fenyők a jellemzők, például a jegenyefenyő, a lucfenyő. Ezek nem bírják a tüzet. Tele vannak gyantával és nem fejlesztettek ki védekező mechanizmust. Ezért ezeken a helyeken nagy pusztításra kell felkészülni, ha erdőtűz keletkezik. Ha minden így megy tovább, akkor sajnos a jövőben is ezzel kell számolni. Ami viszont a védekezést illeti: tehetünk a megelőzésért. Különbséget kell tenni a tűz eredete kapcsán, ami lehet természetes vagy mesterséges. Léteznek természetes eredetű tüzek, ezért alakult ki az evolúció során az a fajta mechanizmus, ami a tüzet használja megújulásnak. Természetes eredetű tűz a leggyakrabban úgy alakul ki, hogy az eső vagy a reggeli harmatcsepp ott marad egy növényen és mint gyűjtőlencse működik, amikor erősen süt a nap. Ha pont valamilyen száraz anyagra fókuszálja a napfényt, akkor az könnyen begyullad. Persze, ez nem gyakori, de előfordul. De természetes tüzek keletkezhetnek vulkánkitörés, földcsuszamlás és földomlás által is. Ahogy egymáshoz ütődnek a legördülő kövek, szikra keletkezhet. De a felsorolásból érezhető, hogy ezek nem túl gyakoriak. Amilyen erdőtüzeket most látunk, azok sajnos mindenképpen emberi mulasztásra vezethetők vissza. Van gondatlanságból elkövetett és szándékos gyújtogatás. A gondatlanságból elkövetett gyújtogatást valamilyen szinten meg lehet előzni, ha tudatosan cselekszünk. Az emberekben viszont nehéz felkelteni a felelősségérzetet és a gondoskodás érzését. Egy eldobott sörösüveg is lencseként működhet, ami a fényt a száraz avarra irányítja és felgyújtja. A száraz időben az égő cigaretta is tüzet tud okozni. De egy másik példa: ha megáll valaki a kocsijával egy füves réten, ahol száraz fű is van, ott a felforrósodott kipufogódob is meg tudja gyújtani a füvet, aztán a lángok ki tudja, hogy hol állnak meg.

Abban, hogy most ilyen gyakran fordul elő erdőtűz, nagy szerepe van az emberi tevékenységnek."

Tóth: Sok embernek eszébe sem jut, hogy egy eldobott sörösüveggel vagy az autójával is tüzet gyújthat.

Horváth: Igen. Sokszor kezdetben így csak a tisztáson vagy az erdő melletti legelőn, réten keletkezik tűz, de az nem áll meg, megy tovább. Mint ahogy most láthatjuk Kaliforniában, ahol komplett kisvárosok is leégtek. Ahol éghető anyag van, oda megy. De ha olyan nagyok a lángok, akkor a kevésbé éghető anyagok is égnek. Minden meg tud gyulladni, csak megfelelő intenzitás kell hozzá.

Tóth: Mi a helyzet Magyarországon? Itthon vannak erdőtüzek?

Horváth: Voltak és vannak, de hál’ istennek Magyarország nem az a hely, ahol emiatt aggódni kellene. A legveszélyeztetettebb régió Észak-Magyarország, Heves és Borsod megye határa, Ózd környéke volt. Ott rengeteg természetes, valamint az erdőirtások hatására kialakult kopár területet lehetett találni. Ezeket a területeket a 20. század elején, közepén elkezdték szép lassan befásítani, és mivel nagyon gyenge termőterületekről van szó, első körben fenyővel fásították be.

Tavasszal mindig égették a tarlót, ami nagyon nagy veszélyforrás, hiszen ha kicsit feltámad a szél, annyira elviszi a tüzet, hogy hiába vannak ott többen, nem tudják megállítani. Ha pedig a fenyők közé megy a tűz, nagyon könnyen leég az egész erdő. Mára viszont a fenyvesek megritkultak azon a vidéken, így nem fenyegeti őket ez a veszély. Persze, Magyarországon máshol is előfordulhat erdőtűz, ezért bevett szokás, hogy tűzpásztákat alakítanak ki az erdő szélén. Ez azt jelenti, hogy néhány méter széles kis sávot felszántanak, megdolgozzák a talajt, hogy ne legyen benne növény, így nincs mi elszáradjon, majd lángra kapjon. Ezért ha a túloldalról érkezne tűz, az nem tud továbbmenni. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy ez csak egy kezdődő, apró tüzet tud megállítani szélcsendes időben.

A nagy tűz ellen nincs orvosság."

Az olyan hatalmas tűzvészeknél, mint ami jelenleg Kaliforniában van, előfordul, hogy ellentüzet gyújtanak. Ez azt jelenti, hogy amerre halad a tűz, attól jó nagy távolságra szándékosan meggyújtják az erdőt. Hatalmas terület ég le, de ott már nem lesz minek égnie, amikor odaér az a tűz, amit meg akarnak állítani. De ez tényleg a végső megoldás.

Tóth: Itthon a nyári időszak a legveszélyesebb?

Horváth: Inkább a tavasz, akkor égetik a tarlót. Azért szokták meggyújtani a tarlót, mert ha leég a tavalyi növényanyag, akkor az új növény könnyebben, gyorsabban hajt ki. Amúgy is kizöldülne, csak kicsivel később. A tarlóégetés időszaka a tavasz, ekkor előfordulhat erdőtűz, de ezek kis kiterjedésűek. Ha az erdőtűz függőleges kiterjedését vizsgáljuk, akkor megkülönböztethetjük az avartüzet, a törzstüzet és a koronatüzet. Ha a teljes fa ég, akkor már a lombkorona is lángol, de van, hogy csak a törzset éri el, valamint sokszor csak az avarszintet, illetve az avarral együtt a lágy szárú növényzetet. Ezek könnyebben meg is állíthatók. A legtöbb tűz itthon csak avartűz, tehát nem nyúlnak magasra, nincsenek 20-30 méter magas lángoszlopok, csak 10 centisek.

Tóth: Magyarországon is az emberi tevékenységnek köszönhetően kapnak lángra az erdők vagy előfordul természetes tűz is?

Horváth: A természetes tűz Magyarországon ritka, gyakorlatilag nem számolunk vele. Előfordulhat, nem lehet kizárni, de abszolút nem jellemző. Az erdőtüzek emberi tevékenység következményei. Magyarországon egyelőre nem az erdőtűz az, ami leginkább veszélyezteti az erdőket.

Tóth: A jövőben mire számíthatunk? Jobb, ha hozzászokunk a nagy kiterjedésű erdőtüzekhez?

Horváth: Azt kell mondanom, hogy igen. A csapadék kiszámíthatatlansága, illetve a korábbihoz viszonyított másfajta eloszlása közrejátszik ebben. Az a helyzet, hogy nem sokszor esik kevés eső, hanem nagyon sokáig nem esik, majd utána özönvízszerűen elönt mindent. Aztán megint sokáig nem esik semmi sem. Ennek az a következménye, hogy a szárazanyag-tartalom az erdőben halmozódik és egyre nagyobb mennyiségben lesz jelen. Nem mellesleg itt van még az emberi felelőtlenség. Itt van a turizmus, ami egy jó dolog, de sajnos a turisták egyre felelőtlenebbül viselkednek, ebbe beletartozik az is, hogy felelőtlenül tüzeket okoznak. A szándékosságot nem is említve. Azonban az emberek ingerküszöbe is egyre magasabb lesz. Jelenleg mindenki szörnyülködik a kaliforniai tűz láttán, de később lehet, meg sem rezdül majd a szemük, mert olyan gyakoriak lesznek az ilyen katasztrófák.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére