Belgiumban a szövetségi parlament kétkamarás, a képviselőházból és a szenátusból áll, megbízatása öt évre szól. A rekordideig, 541 napig tartó 2010-2011-es kormányalakítási huzavonát követően elfogadott államreform értelmében már csak az alsóház tagjait választják közvetlenül.

A választás szempontjából az ország egyáltalán nem egységes, a Magyarországon alkalmazott országos pártlisták Belgiumban nem léteznek. A francia ajkú Vallóniában és a hollandul beszélő Flandriában más-más pártokra lehet szavazni és mindegyiknek van szövetségi, regionális és európai listája is.

A szavazók reggel nyolctól este kilencig adhatják le voksaikat. A választási rendszer ötvözi a listás és az egyéni jelöltek rendszerét olyan formában, hogy a szavazólapon a pártlisták szerepelnek, a választópolgár pedig maga dönti el, hogy egy párt egész listájára szavaz vagy a listán szereplő egyes jelöltek neve mellé is tesz egy-egy ikszet, előnyhöz juttatva őket a listán.

Mintegy fél éve ismét ügyvivő kormány irányítja az országot, miután a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) kilépett a négypárti koalícióból az ENSZ migrációs csomagja feletti vita miatt.

Szakértők szerint ismét komoly kötélhúzásra lehet készülni a politikai erők között, ugyanis Belgium meglehetősen megosztott több törésvonal mentén is, az északi, gazdagabb és népesebb Flandria jobbra, a déli Vallónia pedig balra tolódott.