A koronavírussal együtt is alacsonyabb a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint a sokéves uniós átlag | GRAFIKON
Békési Marcell
2020.04.28. 14:31
Hazánkban a munkanélküliségi ráta a koronavírus-járvány következtében 3,4 százalékról felemelkedett 5 százalék környékére, de még ezzel a járványügyi helyzettel is jóval alacsonyabb, mint a sokéves uniós átlag (6%). Ha a mostani számokkal szerepelnénk a tavalyi listán, még akkor is 15 uniós országnál teljesítenénk jobban, többek között Belgiumnál, Franciaországnál és Svédországnál.
Ma jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal előző negyedévre vonatkozó összefoglalója, mely tartalmazza a legfontosabb demográfiai, társadalmi és foglalkoztatási adatokat.
A mostani viszont azért különösen érdekes, mert februárban és márciusban már a legtöbb európai uniós országban érezhető volt a koronavírus hatása, természetesen nálunk is, bár ahogy a KSH is felhívja a figyelmet, nem érdemes még hosszú távú következtetéseket levonni az adatokból, mert abban még szerepel a járvány által nem érintett január és kevéssé érintett február is.
Azt viszont megtudjuk belőle, hogy február végén mennyi munkavállaló élt Magyarországon a 20 és 64 év közötti korcsoportban – vagyis ami összehasonlítási alapot ad a többi uniós országgal –, és azt is megtudjuk, hogy hányan vesztették el az állásukat az elmúlt hónapban (54 ezren), így ebből a két adatból már könnyűszerrel kiszámolhatjuk, hogy mekkora visszaesést kellett elszenvednie a gazdaságunknak.
Elöljáróban megjegyeznénk, hogy a gazdaságnak nem a járvány, hanem a karantén árt igazán, a magyar gazdaságot pedig ráadásul nem csak a hazai veszélyhelyzet károsítja, hiszen munkahelyeink jelentős része ugyanis a turizmusból ered, ami már az első olasz fertőzöttek felbukkanásakor gyakorlatilag megszűnt.
Emiatt hiába van Ausztriában tizennégyszer annyi koronavírus-halott, Szlovákiában meg ötödannyi, a gazdaságuknak elvileg ugyanakkora szelete esett ki, kb. két hónap mindenütt.
Mit tudunk meg az adatokból?
Magyarországon 2020 első negyedévében, a koronavírus-járvány előtt
- 4 millió 408 ezer munkavállaló volt,
- és havonta átlagosan 160 ezer regisztrált munkakereső,
- vagyis a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék körül mozgott.
Ahogy azonban az Index nagyon helyesen megjegyzi: a valós és a statisztikában szereplő munkanélküliek nem ugyanazok, hiszen a legtöbben statisztikailag még csak gazdaságilag inaktívnak vannak minősítve, kényszerszabadságon vannak, stb.
De most legyünk nagyvonalúak, fogadjuk el az ellenzéki média által használt definíciót, és számoljunk 56 ezer új munkanélkülivel.
Ahogy ők kalkulálták:
Velük együtt 222 ezer munkanélküliről beszélnénk, és csaknem 5 százalék körüli munkanélküliségi rátáról
– írja az Index „56 ezren váltak munkanélkülivé márciusban” című cikkében.
A helyzet viszont az, hogy ez még mindig,
a koronavírus-járvánnyal együtt is jóval szebb arány, mint békeidőben szinte az összes európai országban, ugyanis a sokéves EU-átlag 6 százalék.
Ha Magyarország járvány közbeni állapotát hasonlítjuk össze Európa előző évi teljesítményével, akkor is csak nagyon kevés ország van, aki lekörözne bennünket:
Az ábrán az országoknak a 2019. decemberi adatai szerepelnek – tehát a járvány előtti állapot –, kivéve Magyarországot, amit kétszer tüntettünk fel:
- először a szintén múlt decemberi adatokat,
- majd a mostani, járvány közben mért adatokat.
Jól látszik, hogy még 5 százalékos munkanélküliségi rátával is az Európai Unió élvonalába tartoztunk volna az elmúlt években, olyan országokat is megelőznénk, mint Luxemburg, Belgium vagy Svédország.
A függetlenobjektív média persze most is gazdasági apokalipszist kiált – mind eddig oly sokszor –, de azért azt vegyük észre,
ha annyiszor ment volna csődbe Magyarország, ahányszor azt beharangozták az Indexen, akkor mostanra nem maradt volna olyan munka, amit az emberek egyáltalán elveszíthettek volna.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
