A professzor elmondta: a lélegeztetőgép klinikai kipróbálását szigorú orvosi ellenőrzés alatt tartják majd az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, az Országos Onkológiai Intézetben és a Törökbálinti Tüdőgyógyintézetben.

Dabóczi Tamás ismertette, hogy a

A fejlesztőmunkáról szólva kitért arra, hogy a lélegeztetőgép megvalósítása több szakterület tudásanyagát ötvözi, az egyetemen kilenc tanszékről 36 munkatársa dolgozott a projekten.

Kiemelte:

Józsa János, az egyetem rektora arról beszélt, hogy nem véletlenül kérték fel a Műegyetemet a gép kifejlesztésére, hiszen – mind mondta –, az intézmény az innováció teljes spektrumát lefedi, az alapkutatástól a gyártásig.

A rektor úgy fogalmazott: nem egy átlagos lélegeztetőgép született, hanem annál sokkal jobb készülék, így egy fokkal nyugodtabban készülhet az ország a koronavírus-járvány egy esetleges második hullámára.

Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a minisztérium a koronavírussal kapcsolatos több projektet támogat. Ezek között említette a maszkgyártást, a vakcinafejlesztést vagy a szennyvízkutatási programot.

Azt mondta, a veszélyhelyzet kihirdetését követően páratlan fejlesztési összefogás alakult ki az országban, ami azt bizonyítja, hogy jól működik a „hazai innovációs ökoszisztéma”.

Elek Jenő, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa, aki szakértőként vett részt a lélegeztetőgép kifejlesztésében, kijelentette:

A készülékben a lélegeztetés minden fázisának külön egysége van, képes a kilégzési fázist is vezérelni, ezenkívül terápiás lehetőségeket is biztosít.

A Műegyetem munkatársai által kifejlesztett lélegeztetőgép sorozatgyártása a BM Heros Zrt.-nél indult el, a készülékből naponta tízet gyártanak.

A fejlesztés elnyerte a Pro Progressio Alapítvány innovációs díját, amelyet az eseményen adtak át.