Szijjártó Péter külügyminiszter kirgiz kollégájával, Ruszlan Kazakbajevvel tartott közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy

Szerinte ennek egyik oka, hogy a világgazdasági változások növelik a keleti térségek szerepét, a másik a nemzetközi beavatkozás afganisztáni kudarca.

Hangsúlyozta: utóbbi ügyben „Brüsszel hibát hibára kezdett halmozni”, s a 2015-ös helyzetben is tapasztalható felelőtlen nyilatkozatok látnak napvilágot, amelyek növelik egy „új, minden eddiginél súlyosabb migrációs hullám kialakulásának veszélyét”.

– tette hozzá.

Szijjártó Péter hibának nevezte azt is, hogy Brüsszel nem kérte ki a közép-ázsiai országok véleményét, amikor nagyszámú afgán bevándorló befogadására buzdította őket. Kijelentette, hogy a magyar kormány egyetért a térségbeli államok álláspontjával, miszerint az Afganisztánban kialakult válságot Afganisztánban kell megoldani. Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a migránsok befogadása helyett inkább az Európai Uniónak is a határvédelmet kellene támogatnia jelentősebb forrásokkal.

A miniszter arról is beszélt, hogy a jó kétoldalú politikai együttműködés már kézzelfogható gazdasági hasznokat hoz Magyarország számára. A kirgiz–magyar kereskedelmi forgalom az idén eddig 56 százalékkal nőtt, és a végső előkészítés fázisába értek annak, hogy jövő tavasztól a Wizz Air közvetlen légi járatot indítson Budapest és Biskek között. Hozzátette, az oltási igazolványok kölcsönös elismeréséről is megállapodás született.

Továbbá fontosnak nevezte az oktatási kapcsolatokat, és közölte, hogy a 150 magyarországi ösztöndíjas helyre idén 483 kirgiz hallgató jelentkezett. Kitért arra is, hogy október elejétől megindult a magyar nyelv oktatása Kirgizisztán egyik legnagyobb állami egyetemén.

Végezetül leszögezte: Magyarország nagyra becsüli Kirgizisztán lépéseit saját maga megvédése, a térség stabilitásának fenntartása és ezáltal Európa biztonságának megőrzése érdekében,

Ezek mellett megkezdte működését a magyar–kirgiz fejlesztési alap, amelynek célja, hogy minél több magyar vállalat részt vehessen Kirgizisztán modernizálásában – közölte Szijjártó Péter.

A tárcavezető a Danijar Amangeldijev kirgiz gazdasági és kereskedelmi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az európai kultúrkörben a magyarokat gyakran lenézően „a legkeletibb nyugati és a legnyugatibb keleti népnek” nevezték. „A keleti országok és vállalatok folyamatos erősödése nyomán azonban mára ez a korábbi szitokszó dicséretnek számít” – fogalmazott.

a beruházások elsöprő többségét onnan finanszírozzák, és a versenyképességi sztenderdeket már az ázsiai országok és cégek határozzák meg.

Emiatt rendkívül sikeresnek bizonyult a keleti nyitás stratégiája, ami abból is látszik, hogy 28 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom Magyarország és a keleti államok között, illetve egyre több beruházás érkezik hazánkba Ázsiából a forradalmian megújuló iparágak területén – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy ezen belül is egyre izgalmasabbnak számít Közép-Ázsia térsége, amely a magyarok számára a „közös történelmi örökség miatt könnyen érthető terület”.