Nem írta le a nevét, csak sejtelmes általánosságban beszélt róla.

A gyakorlott Gyurcsány-olvasó a Zsenik és zsinegek című írás címe után ismét nagy tételben fogadhatott arra, hogy soraiban Orbán ma sem lesz vőlegény.

Többek között ezt írja: „Vannak emberek, ők a zsinegemberek. Akik magukhoz kötnek. Ők nem mennek sehova. (…) Hirdetik, nélkülük senki sincs, végül valóban: sehol egy hang, sehol egy moccanás. Ők nem zsenik, csak zsinegemberek. A mienk ilyen zsinegember.”

Jól mutatja ez a leírás, hogy gondolkodik Gyurcsány. Pont úgy, ahogy cselekszik. Ha valaki, akkor éppen ő az, aki zsineggel kötözi magához az embereket. Akik döntően az egykori kommunistáktól érkeztek, ahova azért sodródtak, mert munka nélkül továbbra is csak a komcsik között, pontosabban az erősebb komcsik között lehet a hatalom közelében maradni. Megszokták a pártállamban, az egykori MSZMP-ben.

Így zsinegelte magához Gyurcsány az MSZP-ből Szaniszló Sándort, a XVIII. kerület és Kiss Lászlót, a III. kerület polgármesterét, Trippon Norbertet, Újpest alpolgármesterét, Farkas István, Szabó Gábor önkormányzati képviselőket is. Szintén átlépett a DK-ba Molnár Gyula, az MSZP egykori elnöke, és ugyancsak Gyurcsány Ferencéket választotta Kazincbarcika korábbi szocialista alpolgármestere, Klimon István is. És hogy mennyire egzisztenciális alapú Gyurcsány zsinegezése, azt jól mutatja Klimon István beismerése: „A múltamat soha nem fogom megtagadni, de itt az ideje, hogy a jövőbe tekintsek, és azt tegyem, amivel a legtöbbet tudok segíteni a városomnak.”
Hogy Kazincbarcika mennyit profitál ebből, azt nehéz megfejteni, de hogy Klimon egzisztenciálisan a DK-ban jobban jár, mint ha az MSZP-ben marad, az biztos. Közben a szocikat és a többi baloldali pártot szépen ledarálja ez a zsinegezős politika.

Gyurcsány soha nem volt arra képes, hogy olyan üzenetet osszon meg a külvilággal, amely az emberek tömegei számára vonzó. Mi több, olyat, hogy milliók el se tudják képzelni másként az ország sorsát, benne saját jövőjüket.

Isten, haza, család. Ilyen egyszerű. Kimondani legalábbis, de ennek megfelelően élni, országot kormányozni, s az emberek tömegeivel elhitetni, hogy valaki ezt komolyan gondolja, az igenis kiemelkedő intellektuális és irányítói teljesítmény. Csak a legnagyobbak képesek arra, hogy a választók meg legyenek győződve arról, valaki következetes a magyar emberek szolgálatában. Hogy rá tudja döbbenteni őket arra, hogy a nemzeti ügyet legnemesebben az Isten, haza, család fogalomrendszerben lehet csak igazán szolgálni. Úgy, ahogy azt Orbán Viktor teszi.

Gyurcsányt pedig folyamatosan elönti miatta a sárga irigység. Mert ő is ezt szeretné, mármint hogy tömegek kövessék, de egy negyven évet a kommunista rabságban szenvedett Magyarországon, aminek Gyurcsány fontos katonája volt, abból lett milliárdos, ez a vágy teljesíthetetlen. 12 évnyi politizálás, négy kétharmados bukás után oda jutott, hogy a választók 6 százalékának rokonszenves. Miközben politikusait is csak egzisztenciális jövőképpel képes magához zsinegelni. Igazi megélhetési politikustársaságot kreálva belőlük.

Bagoly mondja verébnek, hogy – zsinegpolitikus.