A nemzetközi sajtót elöntötték a szír menekültáradatról szóló beszámolók; arról azonban csak kevesen írnak, hogy az Európába érkező migránsok között még mindig nagy számban vannak afgánok. Tavaly még Afganisztánból indult útnak a legtöbb menekült – számuk meghaladta a 2,6 milliót (az ország lakosságának 12 százalékát). Az idén Európába a Földközi-tenger felől érkezők 13 százaléka Afganisztánból indult útnak.

Európában az év első felében közel 80 ezer afgán kért menedékjogot (háromszor annyian, mint egy évvel korábban), de az év végéig akár még egyszer ennyien jöhetnek. Részben a háború elől menekülnek, részben egy jobb élet reményében indulnak útnak. S most, hogy Németország nyíltan behívta őket, a lendületük is visszatért. Az afgán útlevélkérelmek száma az elmúlt időszakban meghétszereződött, az iráni határt átlépők száma pedig még ennél is nagyobb mértékben emelkedett.

Az utazás költségei is alacsonyabbak lettek: az Európába való eljutásért korábban akár 10 ezer dollárt is ki kellett csengetniük az embercsempészeknek, ma már 3000 dollárból megúszhatják az utat (ez is jelzi, mennyit nőtt az embercsempészet iránti kereslet az utóbbi időszakban). Persze, érvényes vízummal ennél is olcsóbban eljutnának ide, de azt szinte lehetetlen beszerezni.

A tehetősebbek egész családjukkal indulnak útnak, a szegényebbek csak a képzett, iskolázott fiúgyermekeiket küldik egy szebb jövő felé. Hiszen hívják őket, miért ne menjenek. Mindeközben Kabulban a kormány azért kampányol, hogy otthon tartsa a fiatalokat; azokat, akikre az ország újjáépítésében (ha egyszer megindul) támaszkodhat, azokat, akikből mérnököket, orvosokat, jogászokat verbuválhat.

Az afgán kormány ugyanis jól tudja, mire számíthat, ha nem állja útját a kivándorlásnak. Afganisztán a nyolcvanas években egyszer már elveszítette értelmiségét a szovjetekkel vívott honvédő háború során, majd a kilencvenes években – a tálibokkal folytatott polgárháború miatt – a közben hazavándorolt/felnőtt városi középosztály eredt újra útnak.

Éppen ezért a kormányzati kommunikációban nem riadnak vissza az elrettentéstől, a demagógiától és a patrióta érzelmek felpiszkálásától sem. A kormányzati szervek kampányt is indítottak AfghanistanNeedsYou hesteggel a Twitteren és a Facebookon is.

Az egyre nagyobb tömegek elsősorban továbbra is a tálibok terrorja elől menekülnek. Az amerikai csapatok kivonásával nemcsak a biztonság, de a munkalehetőség is megszűnt; míg 2012-13-ban – elsősorban az amerikai befektetéseknek és a háborús infrastruktúra építésének  köszönhetően – még 13 százalékkal bővült az ország gazdasága, tavaly már csak 1,7 százalékos volt a növekedés, és idén sem lesz ennél sokkal jobb a teljesítmény. Az afgán kormány pedig egyáltalán nem ura a helyzetnek.

A német kancellár meghívását pedig azok is kihasználják, akiknek amúgy nincs félnivalójuk, csak többet szeretnének az élettől, mint amit egy folyamatos háborúskodás sújtotta ország nyújtani tud. Legtöbbjük - érthető okokból - menekültnek adja ki magát, történetét pedig  a "valódi" menekültek sztorijához igazítja.

Õk jobbára a tálibok halálos fenyegetésével indulnak útnak, és erre írásos bizonyítékuk is van. A tálibok ugyanis gyakran úgynevezett "éjszakai üzenetek" (a lakások előtt hagyott fenyegető levelek) formájában hívják fel a nem kívánatos személyek figyelmét arra, hogy jobban tennék, ha odébbállnának. Az illegális menekültek pedig egyre nagyobb számban hamisítják ezeket a leveleket, hogy történetük hitelességét növeljék. (Épp ezért a tálibok bélyegzőinek hamisítása is felfutóban van Kabulban.)

Úgy tűnik, a merkeli nyitott karok politikája csak megnehezíti az európai kormányok és Kabul dolgát. A gazdasági bevándorlók kiszűrése a menekültek közül egyre nehezebb lesz, miközben a magunkra rántott újabb elvándorlási hullámmal csak csökkentjük annak esélyét, hogy Afganisztán a belátható jövőben talpra álljon. A nyugati vezetőknek – ahelyett, hogy emberségességből egymást tromfolnák – elsősorban a demokrácia-hadjárataik következményeivel kellene számot vetniük.

Afganisztánban néhány éve már sikeresen megindult az újrahonosítási folyamat. A felelőtlen nyugat-európai politikusok kijelentései most mindezt derékba törték. Az afgánoknak nyújtott segítő jobb valójában pofozó bal volt, amellyel Kabul minden törekvését keresztülhúzták.

(Bloomberg, Wall Street Journal, Al Jazeera, Newsweek Pakistan, Radio Free Europe)