Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kémprogramot fejleszt a német kormány - a legjobb alkalmazások titkosítását is megkerülhetik

888.hu

2017.07.26. 14:28

Egy kiszivárgott dokumentum szerint a német hatóságok olyan technológiával fognak rendelkezni 2017 végére, amellyel észrevétlenül tudnak kémprogramot telepíteni a megfigyelni kívánt személyek mobiltelefonjára. A német rendõrség magáncégek bevonásával hajtaná végre az efféle mûveleteket.

Egy német hírportál, a Netzpolitik által megszerzett német belügyi dokumentum szerint a rendőrség által a jövőben használni kívánt Távoli Kommunikációs Lehallgató Szoftver (Remote Communication Interception Software, RCIS) már év végére használatra készen lesz – írja a Deutsche Welle.

A program asztali gépekre szánt verziója már korábban is működött, ám az RCIS 2.0 már olyan mobileszközökre is telepíthető lesz, amelyeken Android, iOS vagy Blackberry operációs rendszer fut. Az új kémprogram páratlan lehetőségeket biztosít a kíváncsiskodó hatóságok számára: megkerüli az olyan titkosításokat, amelyek például a WhatsApp vagy a Telegram nevű alkalmazásokba van beépítve, és a mobiltelefon képernyőjét valós időben követve látják a hatóságok, hogy a megfigyelt személy éppen mit és kinek írogat.

Múlt hónapban fogadta el a német parlament azt a törvényt, amely kimondja, hogy a rendőrségnek joga van feltörni olyan állampolgárok elektronikus eszközeit, akikről megalapozottan feltételezhető, hogy bűncselekményt akarnak elkövetni, vagy már el is követtek valamilyen törvénytelenséget. A jogszabály tehát nemcsak a potenciális terroristák megfigyelésére vonatkozik, hanem a "mezei" bűnözőkre is.

A kiszivárgott dokumentum szerint az RCIS 2.0-át már 2016 eleje óta fejlesztik. Mindez azt is jelenti, hogy vélhetően a német rendőrség nyomás alá helyezte a kormányt, hogy alkossanak a szoftver bevethetőségét segítő jogszabályt – ugyanis a megfigyelést legalizáló törvényt a német kormány nyújtotta be a parlament elé.

Az igazság durva eltorzítása úgy eladni az állami hekkelést, mint egy újabb intézkedést, amellyel egyszerűen csak megfigyelik az állampolgárokat. Úgy állítanak elő egy hadseregnyi trójait, mintha normális lenne az, hogy az állam feltöri a polgárai digitális eszközeit"

– kelt ki az RCIS ellen Falk Garbsch, a Chaos Computer Club szóvivője. A szervezet azt állítja magáról egyébként, hogy ők az európai hekkerek legnagyobb "egyesülete". A szervezet szerint már 30 éve informálják a közvéleményt a számítástechnikai, adatbiztonsági, "hacktivizmushoz" kapcsolódó és ezekhez hasonló témákban.

A kiszivárgott dokumentumok szerint a német biztonsági szolgálatok megvásárolták a FinSpy nevű szoftvert is, amelyet tartaléknak szánnak arra az esetre, ha az állami RCIS kompromittálódik, azaz az adott felhasználó felfedezi a megfigyelés tényét.

A FinSpy használata pedig még aggasztóbb, ugyanis ez a program még annál is sokkal többet tud, mint amit a német törvények megengednek. A programot a müncheni Gamma International cég gyártja, amely a FinFisher termékcsalád egyik népszerű tagja. A FinSpy képes arra, hogy távolról lehallgassanak és rögzítsenek vele telefonhívásokat és üzeneteket (az SMS-eket éppúgy, mint bármelyik app-on küldött üzeneteket). Emellett a megfigyelt eszközökön távolról bekapcsolható a kamera és a mikrofon, valamint valós időben meg lehet határozni az eszköz helyzetét és mozgását.

Állami szereplők

Erin Omanovic, a brit székhelyű Privacy International civil szervezet munkatársa szerint a németek által alkalmazott technológia, és az ennek használatát megkönnyítő törvény elfogadása beleillik az európai trendekbe.

Számos olyan törekvést látunk, amely az állami hekkelés legalizálását helyezi kilátásba, például Nagy-Britanniában, Ausztriában, Olaszországban és Németországban. A német állampolgárok kulturális okokból nagyobb érzékenységgel közelítenek a témához, azonban a jelenlegi törvény kapcsán azt láthatjuk, hogy Németországban az egyik legfejlettebbek a megfigyelési módszerek"

– mondta Omanovic.

Az állami megfigyelések már el is kezdődtek Európa-szerte. Nagy-Britanniában például a kormány már hekkelt meg állampolgárokat, azonban ezt eddig nem legalizálták. A briteknél még szinte teljesen hiányzik ennek a technológiának a szabályozása és a felügyelete"

– irányította rá a figyelmet a trendekre Omanovic. Hozzátette, hogy a hasonló szoftvereket előállító cégek egyre komolyabb profitra tesznek szert évről évre, és ez az iparág ütemesen növekszik.

A Privacy International munkatársa szerint arra is látnak példát, hogy egyes kormányok visszaélnek az ehhez hasonló programokkal. Példaként Bahreint említette, ahol bizonyítottan emberi jogi aktivisták és ügyvédek ellen használták a FinSpy-t.

Legális vagy sem?

A kereskedelmi cég által kifejlesztett kémprogramok a rendőrség számára további előnyöket jelentenek, ugyanis így potenciálisan kevesebb a jogi felelősségük.

Frank Herrmann, a Német Kalózpárt politikusa megerősítette ezt a véleményt, szerinte is jogi kibúvókat biztosít a rendőrség számára az, hogy magáncégek által fejlesztett kémszoftvereket alkalmaznak.

Egy jogsértés esetleges fennállásának esetében az ügyet a bíróságon fogják tárgyalni, hogy kiderüljön: a hatóságok jogszerűen jártak-e el. Azonban, mivel az állam egy magáncéggel kötött megállapodást a szoftver használatáról, így üzleti titokra hivatkozva az állam visszatarthat bizonyos információkat – fejtegette Hermann.

Ez magyarázatot ad arra, hogy a képviselők miért kezdeményezték azt, hogy az állam is fejlesszen saját kémszoftvert – hiszen ez lényegében kizárja az efféle ügyeskedéseket. Továbbá a titkos és érzékeny adatok ez esetben nem jutnának el a magáncégekhez.

A valódi gyakorlat persze mást mutat. Ez a dolog nem mindig működik, hiszen speciális technika és komoly szakértők kellenek az ilyen rendszerek működtetéséhez, így szükség van alternatívákra [ha az állami megfigyelőprogram csődöt mond]"

– mondta Hermann arról, hogy akkor miért is volt szükség a FinSpy-ra.

A megfigyelési törvény elfogadására egyébként azért volt szükség az indoklás szerint, mert a hatóságoknak hasonló jogkörökre van szüksége a digitális üzenetek ellenőrzése területén, mint a telefonlehallgatások esetén.

Ez logikusnak hangzik az átlagpolgárok számára, ám az már nem evidens, hogy emiatt a kártevő miatt veszélybe kerül a felhasználó eszközének biztonsága. Egy ilyen hekkelés ugyanis sokkal súlyosabb következményekkel és nagyobb adatszerzéssel jár, mint egy egyszerű lehallgatás"

– összegezte a veszélyeket Hermann.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére