A finn elnökválasztási kampány egyik központi kérdése lett az ország NATO-hoz való csatlakozása. A kérdés azonban megosztja a finn közvéleményt, főképp azért, mert Oroszország egyre agresszívebben utasítja el az ötletet.

Az északi állam 1300 km-en határos Oroszországgal, ezért igen érzékeny kérdés, hogy milyen viszonyban van a NATO-val és az oroszokkal.

Az orosz fenyegetés miatt időről időre napirendre kerül a NATO-csatlakozás témája. Jelenleg Nils Torvalds, finn európai parlamenti képviselő, finn elnökjelölt emelte fókuszba a kérdést. Torvalds a finnországi Svéd Néppárt jelöltjeként indul és programjának egyik legfontosabb pontja, hogy az ország biztonságát csak a NATO-tagság tudja garantálni. A választás 2018-ban januárjában lesz – írja a Deutsche Welle.

Az oroszokat kifejezetten idegesíti a gondolat, hogy Finnország a NATO-hoz közeledik. Legutóbb az újonnan kinevezett finnországi orosz nagykövet mondta el lapinterjúban, hogy a NATO felbukkanását a határaikon fenyegetésként értelmezik és a válaszuk ezért borítékolható lesz.

A finnek 1994 óta a NATO partnerei és számos hadgyakorlatban részt vettek. Emellett Helsinki ad otthont az új NATO-EU központnak, amelynek a hidrid fenyegetések elhárításában lesz kiemelkedő szerepe.

A NATO elvárásai szerint a szövetség tagállamainak 2020-ra a költségvetésük 2 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásaikat. Ezt Finnország már rég teljesítette, mivel rengeteg pénzt fordít haditengerészetének és légierejének fejlesztésére.

Torvalds szerint a NATO-csatlakozásól való vitának el kell mozdulnia a hidegháborús kontextusból.

– mondta Torvalds.

A közvélemény egyelőre elutasítja a NATO-csatlakozás gondolatát: a finnek 21 százaléka gondolja azt, hogy csatlakozni kellene a katonai tömbhöz, 51 százalék pedig ellene foglal állást. 28 százalékuk döntésképtelen.

Jarmo Makela finn újságíró frappánsan foglalta össze a helyzetet:

Az újságíró szerint azonban az oroszok ijesztgetése kontraproduktív is lehet: minél hangosabban hallatják a hangjukat az oroszok, a finnek annál inkább hajlandóak lesznek átgondolni a NATO-val kapcsolatos elutasító véleményüket.

Finnország és a NATO közeledése egyébként évek óta tart és tavaly abban csúcsosodott ki, hogy a leköszönő finn elnök, Sauli Niinisto meglátogatta a katonai szövetség egyik létesítményét – a finnországi politikai vezetők között elsőként. A leköszönő elnök egyébként nem foglalt állást a kérdésben, az azonban a megnyilatkozásai alapján világos, hogy egyelőre nem szeretné, hogy Finnország a NATO tagja legyen.

Niinisto újraindul a választáson és jelenleg favoritnak számít Torvalds-szal szemben.

Torvalds nézete szerint jobb lenne nyitni a szövetség felé, de ehhez nem ragaszkodik. Ám ahhoz már igen, hogy a finnek legalább megvitassák ezt a kérdést. A vita pedig sokaknak csábító, így Torvalds vélhetően több szavazatot kap, mint ami pártja népszerűségéből következne.