Megszokhattuk már, hogy haladóéknál a magasztos, humanista és egyenlősdi maszlagok pusztán csak szóvirágok és mézesmadzagok. Egyik sem veszi komolyan.

Pedig szóvirágok aztán vannak!

„A Fidesz számára ez egy logisztikai verseny volt. A mi szavazóink hitből és lelkesedésből mentek szavazni, a fideszes szavazók pedig, mondjuk úgy, hogy ha krumplira volt szükségük, akkor tudták, hova kell menniük. Krumplikirály van Magyarországon, ma koronáztuk meg.”

Ezt Jakab Péter, a Jobbik elnöke jelentette ki a tegnapi, borsodi időközi választással kapcsolatban.

„Hitből és lelkesedésből.” Ez nagyon tetszik. Az ellenzéki pártoknál az összes baloldali és liberális szólam csak puszta szövegelés. Semmi alap, semmi konkrétum. Egyenlőség. Elnyomás elleni harc. Diszkrimináció. Gyűlöletbeszéd. Stb., stb.

Csupa-csupa konkrétumot nélkülöző álmodozás.

Magyarország. Magyar nemzet. Magyar nyelv. Gazdasági erőfölény a térségben. Elcsatolt területek stb. Ez ellenben mind kézzelfogható és reális cél. Na, ezekért lehet lelkesedni.

Ennyivel és ennyivel erősebb hadseregünk legyen, mint 10 évvel korábban, és ennyivel és ennyivel több magyar iskola legyen a Partiumban. Ennyivel és ennyivel növeljük a születések számát, ennyi és ennyi legyen az orvosok bére. Ezek kézzelfogható dolgok. De harc az egyenlőségért meg a gyűlöletmentes világért? Hol vagyunk? Óvodában?

Na, de a saját meséiket is hazudják. (Valószínűleg azért akarják tönkretenni a miénket. S persze mivel? Hülye álmodozásokkal másságról meg toleranciáról.)

Nézem Bíró László – az október 11-i, a borsodi 6-os körzetben tartott időközi országgyűlésiképviselő-választás ellenzéki jelöltje – eredményváróját a Tarcali Csárdában. Rögtön szembetűnik az embernek, hogy felsorakozik négy pasas, elöl a tagbaszakadt Bíró Lászlóval, hátul meg pislog Jakab, és indul a szövegelés. Magyarázom a bizonyítványom.

És egy, egyetlen egy nő sincs sehol!

Aztán krahácsol Bíró, köszönget, majd zakóját gombolgatva megjelenik még egy fickó, aztán még egy, és mind odasereglenek a pulpitusra.

Most már hatan vannak.

Majd az ember, ha egy kicsit figyel – nem a szövegre, az kit érdekel, a színpadi felsorakozásra –, akkor egyszer csak felkiált magában.

Ó, a fenéket. Hisz ezek heten vannak! Mert előbukkan oldalt még egy fickó!

Ott nyomorog hét darab fontosember-fickó. Hét darab drabális férfi! És hol vannak a nők?

„Bíró Lászlót az összes többi ellenzéki párt hivatalosan is jelöli, a Jobbik pedig aktivisták százaival fogja győzelemre segíteni az ellenzéket és Bíró Lászlót!” – írta Jakab Péter a Facebookon augusztus 29-én.

„Férfiközpontú világban élünk, feminista politikára lenne szükség, de ehelyett tíz éve egy macsó férfipolitikát tapasztalunk” – mondta nem is olyan rég az Országgyűlésben egy napirend előtti felszólalásában Tordai Bence. Majd ezt is hozzátette: „A Fidesz az asszony nem ember kultúráját vallja.” De se szeri, se száma azoknak a kirohanásoknak, cikkeknek, interjúknak és hőbörgéseknek, amelyekben az ellenzéki politikusok és az őket kiszolgáló sajtójuk megfogalmazták, hogy teret a nőknek, több teret, még több teret, akkor is, ha ők nem is akarják, akár még kvótákkal is.

Menjen, legyen pozícióban, ne szüljön, mert szülni csak a középkorban szokás, menjen bányába, hivatalba, minisztertanácsba és oroszlánszelídítőnek, mert csak.

Erre itt áll a színpadon hét darab macsó fickó, és sopánkodik, hogy nem sikerült kitúrni a helyi politikából az egyetlen nőt.

Elmondhatjuk, a Jobbik és a teljes ellenzék vizet prédikál és bort iszik! (De hát ezt tudtuk.)