Szánthó Miklós: Az ellenzék puccsot készítene elő a demokrácia ellen
888.hu - Mandiner
2021.04.02. 22:00
Nem csak a jobboldalnak, de az egész országnak sem érdeke, hogy Gyurcsány Ferenc közvetett vagy közvetlen módon újra kormányra kerüljön – mondta az Alapjogokért Központ igazgatója a Mandinernek adott interjújában.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Mandinernek adott interjújában elmondta, hogy az elmúlt években nem csupán Vörös Imre volt alkotmánybíró fogalmazott meg olyan kijelentéseket, mely „totálisan antidemokratikus”.
A volt alkotmánybíró a héten fogalmazta meg azon elképzelését a Klubrádióban, hogy
egy új parlament akár egyszerű többséggel is hatályon kívül helyezhetné az Alaptörvény.
Ezzel kapcsolatban Szánthó úgy fogalmazott:
Számos baloldali „jogtudós” beszélt ilyesmiről az elmúlt években, hogy hogyan is kellene „visszaépíteni a megszűnt jogállamot” a majdan csak feles többséget szerző rémkoalíciónak. Bár szerintem nem csak a jobboldalnak, de az egész országnak sem érdeke, hogy Gyurcsány Ferenc közvetett vagy közvetlen módon újra kormányra kerüljön, érdemes megnézni ennek a „restart jogállam” ötletcsomagnak az evolúcióját.”
Az interjúban szóba került Magyar György azon kijelentése is, miszerint egy ellenzéki győzelem esetén akár egyszerű többséggel is módosítani szükséges az Alaptörvényt, valamint a választójogi törvényt.
Szánthó Miklós elmondta, hogy szerinte az ellenzék „puccsot készítene elő a demokrácia ellen”. Ugyanis 1990 óta konszenzus volt abban, hogy az igazán „nagy közjogi ügyek” eldöntéséhez kétharmadra van szükség, mert egy ilyen többség reprezentálja a parlamentben a társadalmi konszenzust.
Ezt azonban 2010 után az ellenzék igen hamar felrúgta, elkezdték „egypártinak”, majd „illegitimnek” bélyegezni az Alaptörvényt, holott a mindenkori alkotmányos rendszer nem „többpártiságot”, hanem kétharmadot ír elő az alkotmányozáshoz.”
Felidézte, hogy már 2011-ben Eörsi Mátyás is arról értekezett, hogyan lehet majd feles többséggel alkotmányozni, ha 2014-ben leváltják a Fideszt.
Ezt segítette az ellenzéki pártok kommunikációja, akik illegitimnek tételezték az Alaptörvényt – persze mikor felvették parlamenti mandátumukat, letették arra az esküt.
– jegyezte meg.
Szóba került Fleck Zoltán jogszociológus neve is, aki úgy fogalmazott a közelmúltban, hogy: „az Orbán-rezsimközjogi akadályait” semlegesíteni kell a „a jogállam visszaállítása és stabilizálása érdekében”. Szánthó Miklós szerint
jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani”.
A jogszociológus „lemondana időlegesen a jogállam tiszta érvényesüléséről”, csak azért, hogy visszaállíthassák azt, ami a 2010 előtt volt. Azt, amikor egy jól körülhatárolható elitcsoport a kommunizmusban felhalmozott politikai tőkéjét a rendszerváltoztatás után kulturális, gazdasági és intézményi tőkévé transzformálta és e „megalvadt struktúrák”, ahogy Tellér Gyula fogalmazott, utána megtartották pozícióikat megannyi társadalmi alrendszerben.
Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a baloldali elit nagyon frusztrált az elmúlt években, hiszen az 1980-as, 1990-es évek óta hozzászoktak ahhoz, hogy csak az ő hangjuk visszhangzik az éterben.
Ez valamiféle baloldali egyszeregy: azonnal üldözöttnek tételezik magukat, ha éppen nem ők vannak hatalmon.”
Hozzátette, hogy a 2022-es választásnak is valójában az az igazi tétje, hogy
sikerül-e végre meghaladni kádervilág által ránk hagyományozott szellemi operettparádét, vagy visszatérünk oda, ahol 2010 előtt voltunk.
A teljes beszélgetést ITT lehet megtekinteni.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
