Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Euro 2020: egy hónap múlva kezdőrúgás Rómában

888.hu, MTI

2021.05.11. 07:35

Pontosan egy hónap múlva, június 11-én Rómában, az Olaszország–Törökország mérkőzéssel megkezdődik a 16. labdarúgó Európa-bajnokság. A tornának – tíz másik nagyvárossal egyetemben – Budapest lesz az egyik házigazdája. Mi több, a magyar csapatért is szurkolhatunk, bár aligha lesz könnyű dolga a címvédő Portugália, a világbajnok Franciaország és Németország ellen.

A járvány miatt 2020-ról 2021-re halasztott Eb-nek először lesz több házigazdája. Az ötlet gazdája Michel Platini, az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA korábbi elnöke, aki az egész földrészen átívelő tornát álmodott meg, amely Magyarországnak is esélyt kínált a rendezésre. Budapest 2014 szeptemberében el is nyerte a társházigazda szerepét: a 2019 novemberében átadott Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad majd otthont.
Igaz, a gondosan kimunkált tervek nem az elképzeléseknek megfelelően valósultak meg, hiszen eredetileg 13 ország egy-egy stadionja jutott volna szerephez, de már 2017 végén változtatni kellett, a brüsszeli stadion építésének csúszása miatt az oda tervezett csoportmérkőzéseket és nyolcaddöntőt az elődöntőre és a döntőre kijelölt London vette át. A koronavírus pedig további változtatásokra kényszerítette az UEFA-t, egyrészt a kontinensviadalt 2020 nyaráról egy évvel el kellett halasztani, másrészt idén áprilisban Bilbaót Sevillára cserélte, Dublin csoportmérkőzéseit Szentpétervárra, a nyolcaddöntőjét pedig Londonba helyezte át, mivel a két város nem tudta szavatolni a szurkolók beengedését.

A 11-re redukálódott rendező város közül kizárólag Budapest vállalta a telt házas rendezést. E tekintetben München a sereghajtó, a befogadóképesség 20 százalékos kihasználtságával, Amszterdam, Bukarest, Koppenhága, Glasgow, London és Róma legalább 25, a beugró Sevilla 30 százalékot vállalt, míg Baku és Szentpétervár minden második székre enged be szurkolót.
A 11 társházigazda közül csak Azerbajdzsán és Románia válogatottjának nem sikerült kiharcolnia az Eb-részvételt. A negyedszer részt vevő magyar csapat először jutott ki két egymást követő tornára, és rendezőként két csoportmérkőzését vívhatja hazai közönség előtt: június 15-én a címvédő portugálokat, négy nappal később a világbajnok franciákat fogadja a Puskás Arénában, az utolsó, június 23-ai fordulóban pedig a németek vendége lesz Münchenben.

A világjárvány nemcsak a helyszínekre és a nézők számára volt hatással, ugyanis az esetleges fertőzésekre felkészülve az UEFA 23-ról 26-ra növelte a keretek létszámát, a sűrű versenynaptár okozta nagyobb terhelést pedig azzal ellensúlyozza, hogy élt a szabályalkotó testület (IFAB) által ideiglenesen felkínált lehetőséggel, azaz három helyett öt csere engedélyezett. A torna másik nagy újítása a Bajnokok Ligájában és a legnagyobb európai bajnokságokban már évek óta használt videóbíró, a VAR alkalmazása lesz.

A torna legnagyobb kérdése persze az, hogy július 11-én a Wembley Stadionban melyik válogatott emelheti magasba a Henri Delaunay-kupát, amelyet eddig tíz csapat hódított el, legtöbbször – háromszor – a német és a spanyol.

Cristiano Ronaldo megelőzheti Michel Platinit

A francia Michel Platini és a portugál Cristiano Ronaldo holtversenyben vezeti a labdarúgó Európa-bajnokságok góllövőlistáját kilenc-kilenc találattal. Előbbi azonban egyetlen tornán, az 1984-es Eb-n érte el, míg utóbbi négy viadalon is betalált. Most, az ötödiken egyetlen góllal éllovassá válhat. Az aktív játékosok közül Antoine Griezmann és Zlatan Ibrahimovic van még közel a két listavezetőhöz, így ők utolérhetik vagy akár meg is előzhetik az élen álló duót. A francia és a svéd csatár egyaránt három találattal van lemaradva. Ronaldo, a Juventus sztárja az idén további csúcsokat is megdönthet, eddig négy Eb-n 21 meccset játszott, s ez a szám most tovább nőhet. Iker Casillas az egyetlen, aki öt Eb-n vett részt, igaz, 2000-ben és 2016-ban nem lépett pályára.

Király Gábor még mindig a legidősebb Eb-szereplő

Egy rekord a magyar csapathoz is fűződik, Király Gábor, a 108-szoros válogatott kapus a legidősebb játékos, aki pályára lépett labdarúgó Európa-bajnokságon. A magyar válogatottsági rekorder 40 éves és 86 napos korában szerepelt a 2016-os Eb június 26-án rendezett magyar–belga nyolcaddöntőjében. Király az egyetlen, aki negyvenesztendősen szóhoz jutott egy kontinensviadalon. A sorban utána következő német Lothar Matthäus 39 éves és 91 napos korában játszotta utolsó Eb-meccsét.

Egyelőre csak Budapest lesz telt házas

A járvány miatt a 11 rendező városban korlátozások lesznek érvényben. A házigazdák közül egyedül Budapest vállalta telt házas mérkőzések rendezését, de a szurkolók részvételét védettségi igazolványhoz köti. A másik tíz stadionban korlátozták a beengedhető drukkerek számát, Szentpéterváron és Bakuban fél házat engedélyeztek, de utóbbi helyszín a részt vevő csapatok drukkerein kívül nem fogad külföldi nézőket. A Bilbao helyett beugró Sevilla harmincszázalékos kapacitást, míg a legtöbb, szám szerint hat város legalább 25 százalékos kihasználtságot vállalt, ami kedvező járványügyi adatok esetén tovább emelhető. A legkevesebb nézőt München fogadja, ugyanis a bajor városban, ahol a magyar csapat is pályára lép a németek ellen, a jelenlegi tervek szerint csak a stadion befogadóképességének 20 százalékát használják ki.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére