A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung friss elemzése szerint a „genderizmust” ma már használják a közszolgálati műsorszolgáltatásban, az egyetemeken és az adminisztrációban is, mondhatni kötelezően. Vajon mit gondolnak róla az emberek? A felmérés eredménye egyértelmű.

Kutatásuk alapján a német lakosság kétharmada elutasítja a „nemi szempontból érzékenyített” nyelvet. Emellett a lakosság 65 százaléka nem gondolja fontosnak a különböző nemek hangsúlyosabb figyelembevételét, amint az a Welt am Sonntag felméréséből kiderült. Tavaly az elutasítás még csak 56 százalékos volt. Összességében a nők pozitívabban értékelik a „nemi szempontból érzékenyített” nyelvet, mint a férfiak, de körükben az elutasítási arány így is 52-ről 59 százalékra emelkedett.

Még a Zöldek támogatói között is egy szűk többség, 48 százalék ellenzi, 47 százalék pedig támogatja. A felmérés szerint az összes többi párt szavazói tekintetében meghaladják ezt az arányt: az SPD támogatóinak 57 százaléka, a CDU–CSU támogatóinak 68 százaléka ellenzi. Még nagyobb az elutasítás a baloldal támogatói körében, ahol ez 72 százalék, az FDP tekintetében 77 százalék, az AfD szavazóinak körében pedig 83 százalék.

A Die Welt szerint botrányt váltott ki a szövetségi nagykoalíción belül, hogy a hamburgi CDU azt szorgalmazza: az összes hatóság, iskola, egyetem és más állami intézmény ne használjon nyelvtanilag helytelen nemi nyelvet – áll Christoph Ploss tartományi CDU-vezető indítványában.

Nem szabad megkülönböztetni és kizárni azokat az embereket sem, akik nem akarják használni a nemeknek megfelelő nyelvet, mivel a javaslat szerint „a nyelv mint az egyik legfontosabb kifejezésmód formálja a kultúrát”. Az emberek túlterhelése „az új nyelvi szabályok bevezetésével a társadalmilag-politikailag szükséges kiigazítások összefüggésében nyugtalanítja az embereket, és így mindig kulturális konfliktusokhoz vezet”. A CDU azonban meg van győződve arról, hogy a nyelvnek össze kell hoznia, nem pedig szétválasztania a német embereket.

Végezetül e körben az is beszédes adat, hogy a más, liberálisnak tartott kérdésekben rendkívül toleránsnak mutatkozó németek 51 százaléka „hajlandó ellenezni” a „nemi szempontból érzékenyített” nyelvek tilalmát az állami intézményekben, amint azt a francia kormány a közelmúltban javasolta az országgyűlésnek, míg 36 százalékuk „inkább üdvözölné”.