A KL2-es kategória magyar indulója már a csütörtöki előfutamában is jól szerepelt, de másodikként célba érve középfutamra kényszerült. Abban szombaton – amikor már nem esett az eső, de felhős volt az idő a Sea Forest Kajak-kenu Pályán – még úgy is simán nyert, hogy a végén kiengedett. A bő egy órával későbbi döntőben jól rajtolt, jó volt az utazó tempója, így nem is az volt igazán a kérdés, meglesz-e neki a bronzérem, hanem hogy esetleg megfogja-e az élen lapátoló két brit közül a lassabbat.

A balesetes gerincsérült, 35 éves magyar kajakos, aki öt éve ötödik volt a riói paralimpián, idén pedig ezüstöt nyert az Európa-bajnokságon, a magyar küldöttség 16. érmét – a negyedik bronzot – szerezte.

„Pontosan ezért a bronzéremért jöttem – jelentette ki a vegyes zónában.

- folytatta.

Elmondta, a középfutamos idők alapján be tudta lőni, hogy valószínűleg jobb lesz, mint a végül negyedik német ellenfele.

- mesélte.

Arra a kérdésre, hogy látott-e menet közbe esélyt a második hely megszerzésére, azt felelte, hogy igen, de bevallotta, hogy a végén általában ”el szokott fogyni„, és hozzátette, hogy ezen majd javítani kell.

A terveit illetően azt mondta, a párizsi paralimpián szeretné fényesíteni ezt az érmet, és az a munka, amit pár hónapja elkezdett, elég jó, úgyhogy ezt folytatja majd.