A pedofília különböző formái – a gyermek menyasszonyok eladásától a bacha bazi, a hírhedt fiúerőszakolás gyakorlatáig – régóta elterjedtek Afganisztánban. Néhány közülük, köztük a bacha bazi, még inkább teret nyert azokban az években, amikor az Egyesült Államok által támogatott afgán kormány volt hatalmon. 2013-ban az Egyesült Államok által támogatott rezsim alatt

Az elmúlt három hónapból származó széles körben elterjedt jelentések szerint a második tálib korszakban ugrásszerűen megnőtt a lányok gyermekházassága. Anna Coren, a CNN riportere, aki több érintett családdal is beszélt, elmondta, hogy azok egyöntetűen az élelmiszerhez való hozzáférés hiányát okolták a lányaik eladásáról szóló döntésükért. Mivel a világ nagy része befagyasztotta az Afganisztánnak szánt humanitárius segélyeket, hogy elkerüljék a tálibok finanszírozását, ezek a családok állítólag azt a kevés hozzáférést is elvesztették az alapvető szükségleti cikkekhez, amely augusztus előtt rendelkezésükre állt.

Parwana Malik, az a kilencéves lány, akinek eladását a CNN filmre vette, rémültnek tűnt, és húzta a lábát, amikor „férje” elvitte.

Az egyik család azt mondta, hogy két lánya eladó, egyenként 1000 dollárért. Egy másik egy 10 éves lányt adott el egy 70 éves férfinak.

– mondta a lány a CNN-nek arra utalva, mit fog tenni, ha a családja nyélbe üti az adásvételt.

A CNN riportja egy a sok közül, amely a hasonló házasságok növekvő tendenciáját tárja fel. A múlt héten az Agence France-Presse (AFP) talált egy családot, amely hasonló módon azt állította, hogy tagjainak választaniuk kellett, hogy eladják-e lányaikat – egy hatéves és egy 18 hónapos kislányt –, vagy nézik, ahogy meghalnak.

– mondta az AFP-nek a lányok édesanyja, Fahima. A hírügynökség jelentése szerint a nagyobbik lány ára 3350 dollár, a kisgyermeké pedig 2800 dollár.

és augusztus 15-én elfoglalták Kabult. Egyetlen állami szereplő sem ismerte el hivatalosan a tálibokat legitim kormányként, bár egyetlen más entitás sem versenyez a tálibokkal az ország irányításáért számottevő módon. Nemzetközi intézmények, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) befagyasztották az afgán kormány vagyonát, hogy megakadályozzák a tálibokat annak felhasználásában. A tálib dzsihadisták az országban egyre súlyosbodó humanitárius válság okának azt tartják, hogy nem férnek hozzá ehhez a pénzhez – és nem a saját inkompetens terroristauralmukat. Az olyan intézmények, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, arra figyelmeztettek, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült és egyébként elszegényedett afgánok helyzete romlani fog a tálibok elleni globális befektetés nélkül – írta meg a Breitbart.