Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Zuhan a kőolaj ára

Ányos Miklós

2020.03.09. 13:36

Meredeken, csaknem harmadával négyéves mélypontra csökkent a kőolaj világpiaci ára hétfőn a határidős jegyzésekben annak nyomán, hogy Szaúd-Arábia bejelentette, áprilistól hordónként 6-8 dollárral csökkenti minden nyersolajtermékének árát és napi 10 millió hordó fölé emeli kitermelését.

A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség közül az északi-tengeri Brent hétfőn eddigi napi mélypontján 30,93 százalékos mínuszban, 31,27 dolláron, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) pedig 33,77 százalékos veszteségben, 27,34 dolláron állt.

Délelőtt 11 órakor a májusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 18,36 százalékos mínuszban, 36,96 dolláron, az áprilisi szállítású WTI pedig 19,23 százalékos veszteségben, 33,34 dolláron forgott, kissé mérséklődött a csökkenés mértéke. A Brent múlt hét pénteken 45,27 dolláron, 9,44 százalékos veszteségben, a WTI pedig 41,28 dolláron, 10,07 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést. Az előző hét péntekén a Brent még 50,52 dolláron, a WTI pedig 44,76 dolláron zárt.

A Brent ára hétfőn 2016 februárja óta a legalacsonyabb szintre esett, és jó úton halad afelé, hogy az első öbölháború kezdete, 1991. január 17. óta a legnagyobb napi veszteséget könyvelje el. A WTI ára ugyancsak négyéves mélypontra süllyedt, és még soha nem esett ilyen sokat egy nap alatt. Az előző, 33 százalékos történelmi rekord az első öbölháború kezdetéhez kötődik.

Szaúd-Arábia a hét végén indított árháborút Oroszország ellen, miután múlt hét pénteken kudarcba fulladt a nagy olajexportáló országok szakminisztereinek egyeztetése. Oroszország ugyanis nem támogatta a kitermelés még erősebb visszafogását a koronavírus-járványnak a keresletre és ezáltal az árakra gyakorolt negatív hatásainak kivédése érdekében, amire válaszul a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) felmondta a kitermelést jelenleg 1,7 millió hordóval visszafogó, március végéig érvényes megállapodást.

Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőre, Oroszország pedig a második. Oroszország támogatta ugyan a kitermeléskorlátozási megállapodás meghosszabbítását, de nem volt hajlandó az 1,7 millió hordós szint bármilyen mértékű emelésére. Moszkva ugyanis azon az állásponton van, hogy túl korai még megjósolni, milyen hatása lesz a koronavírus-járványnak a globális energiakeresletre.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének 14 tagállama és az olajkartellen kívüli tíz szövetséges ország, köztük Oroszország alkotta, OPEC+ néven is emlegetett csoport szétesése több mint hároméves együttműködésnek vetett véget. A kitermelést a piaci egyensúly megteremtésének és ezáltal a világpiaci árak alátámasztásának érdekében visszafogó megállapodást 2016 decemberében kötötték meg az OPEC+ csoport tagjai, és 2017 januárja óta folyamatosan hatályban tartották, mindössze a szintjén változtattak a piaci helyzettől függően.

A Goldman Sachs amerikai befektetési nagybank elemzői arra figyelmeztettek, hogy jelenleg rosszabb az olajpiaci előrejelzés, mint 2014 novemberében volt, amikor Oroszország és Szaúd-Arábia árversenyt indított az amerikai palaolaj-kitermelők ellen piaci részesedésük megóvásáért, mivel a koronavírus-járvány következményeként drámai mértékben csökkent az olaj iránti kereslet. A Goldman arra számít, hogy napi 150 ezer hordóval csökken a globális kereslet, és a második, illetve harmadik negyedévben 30 dollárra esik a Brent átlagára.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

További jogi garanciák szükségesek a gyermekek védelmében

Család- és gyermekjogi, a társadalmi tanításokért felelősséget érző szervezetek szerint további jogi garanciák beépítése szükséges annak érdekében, hogy megvédhessék a gyermekeket az őket veszélyeztető jelenségektől.

New Yorkban egy tollvonással elintézték a magyar panaszt

New Yorkban egy tollvonással elintézték a magyar panaszt

Összekeverte a szezont a fazonnal hazánkkal kapcsolatban Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. A múlt hét végén New Yorkban az antiszemitizmus elleni globális erőfeszítésekről tartottak ülést. Ezen szólalt fel az amerikai diplomata, és beszédében egy svédországi antiszemita incidenst egyszerűen Budapestre helyezett át, és hiába tiltakozott a magyar delegáció és a külképviselet, csak annyira tellett a házigazdáktól, hogy elismerték a hibát, de nem adtak ki semmiféle bocsánatkérő nyilatkozatot.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére