Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A bevándorláspárti Brüsszel a magyarok után a lengyeleken is bosszút áll

Sümeghi Lóránt

2019.10.02. 11:48

Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy valóban tetemes törésvonal tátong Európában – már ami a bevándorláselleneseket és bevándorláspártiakat illeti –, hogy Trócsányi Lászlót pusztán azért hurcolták meg Brüsszelben egy koncepciós eljárás keretében, mert a magyarok nemet mondtak a bevándorlásra. Most ugyanez a konfliktus éleződött ki lengyel testvéreink esetében is.

A politikai bosszú újabb fejezeteként értékelik sokan azt, hogy Trócsányi meghurcolását követően most épp a lengyel Janusz Wojciechowskit támadják. Az Európai Parlament (EP) mezőgazdasági szakbizottságának ülésén többen azt szorgalmazták, hogy legyen egy újabb meghallgatás személyét illetően, ugyanis a november elején hivatalba lépő Európai Bizottságban mezőgazdasági biztosnak jelölt Wojciechowski egyesek szerint „nem adott meggyőző válaszokat”, jelentsen ez bármit is.

A bevándorláspártiak bosszúja: nem lesz uniós biztos Trócsányi László

Megerősítette múlt heti döntését az Európai Parlament jogi bizottsága hétfőn, és fenntartja álláspontját, amely szerint összeférhetetlenség van Trócsányi László biztosi pozíciója, valamint a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenysége között. Kovács Zoltán vasárnap arról beszélt, hogy az internacionalista, bevándorláspárti erők bosszúból nem akarják engedni, hogy Trócsányi László személyében olyan ember kerüljön az Európai Bizottságba, aki [...]

A lengyel kormánypárti politikus egyébként a termelők fokozott támogatására, illetve a környezetvédelmi és állatjóléti sztenderdek erősítésére szólított fel.

Itt van a lehetőség javaslatot tenni a környezet- és klímavédelem terén, az állatjólét vonatkozásában jobban teljesítő gazdák támogatására

– mondta, hozzátéve, hogy az EU-s közös agrárpolitika (KAP) költségvetésének legalább 30 százalékát éghajlatvédelmi célokra kellene fordítani.

Aláhúzta, hogy sok termelő aggódik, milyen következményei lesznek rájuk nézve az EU és például Ausztrália, Új-Zéland vagy a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodásoknak, ezért a jövő évben hatásvizsgálatot szeretne készíttetni minden ilyen szerződésről. A közös agrárpolitika reformjáról szólva pedig elmondta, hogy a meglévő javaslattal fog dolgozni, de nem kezeli azt szentírásként, nyitott a fejlesztésére is.

Az ülést követően számos bevándorláspárti képviselő csalódottságának adott hangot, hangsúlyozván, hogy a biztosjelölt nem beszélt konkrét elképzelésekről, részletekről, mindössze általánosságokat mondott. A szakbizottsági koordinátorok 24 órán belül értékelik a meghallgatást. Sokan azt valószínűsítik, hogy a jelöltnek újból meg kell majd jelennie a testület előtt, egyes források szerint október 14-én.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére