A lett elnök a védelmi kiadások növelését és kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sürgette
888.hu
2022.07.11. 20:30
Lettországnak feltehetően növelnie kell védelmi kiadásait és a nőkre is kiterjedő kötelező sorkatonai szolgálatot kell bevezetnie, hogy kezelni tudja az Oroszország jelentette nemzetbiztonsági kockázatokat – közölte hétfőn a balti ország államfője.
Egils Levits a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Lettország védelmi kiadásait a bruttó hazai termék (GDP) jelenlegi 2 százalékáról fokozatosan 2,5 százalékra szeretné emelni 2025-ig.
A 67 éves politikus szerint a meglévő kiadási tervek újabb katonai támaszpontok létesítését foglalják magukba további NATO-csapatok fogadására az észak-atlanti szövetség június végi, madridi csúcstalálkozóján született megállapodások értelmében.
A biztonság kiemelt jelentőséggel bír politikánkban. A GDP arányos 2,5 százalékos emelésre már kötelezettséget vállaltunk, de lehet, hogy mindez nem lesz elegendő és erre fel kell készülnünk.”
– tette hozzá Levits.
A balti államok és Oroszország esetleges közvetlen konfrontációját firtató kérdésre a lett államfő elutasítóan válaszolt.
Nem... ennek legfőbb oka, hogy a NATO képes megvédeni minden egyes tagállamát és ehhez nagyon erős politikai akarat is van-”
– fogalmazott.
Hírügynökségek felidézték, hogy a szomszédos Litvánia és Lengyelország is nemrég bejelentette, hogy a GDP 3 százalékára tervezi emelni védelmi kiadásait.
Lettország az elsők között követelte a nyugati szankciók keretében befagyasztott orosz vagyon felhasználását Ukrajna újjáépítésére. Levits közölte, hogy európai jogászok jelenleg azon fáradoznak, hogy miként lehetne ezt megvalósítani.
Mint mondta, Oroszország a második világháború óta nem tapasztalt mértékben sértette meg a nemzetközi jogot, amely egyben háborús jóvátételre is tartalmaz rendelkezéseket.
Nem szabad engednünk, hogy államok következmények nélkül megsértsék a nemzetközi jogot.”
– tette hozzá.
Artis Pabriks lett védelmi miniszter még július elején jelentette be, hogy visszaállítják a 2000-es évek közepén eltörölt kötelező sorkatonai szolgálatot.
Lettország a NATO-csatlakozás után beszüntette a kötelező katonai szolgálatot. A balti EU-tagállam hadserege 2007 óta hivatásos katonákból és önkéntes nemzetőrökből áll, akik hétvégenként részmunkaidőben teljesítenek szolgálatot.
A kevesebb mint kétmillió lakosú, Fehéroroszországgal és Oroszországgal határos országban jelenleg mindössze 7500 aktív katona és nemzeti gárdista szolgál, akiket 1500 fős NATO-kontingens támogat.
Az elképzelések szerint 2023-tól egyelőre önkéntes alapon működne a sorkatonai szolgálat, amely csak 2028-tól fog ismét kötelező jelleget ölteni. Az általános hadkötelezettségről és a védelmi kiadások növeléséről szóló terveket még a lett parlamentnek is jóvá kell hagynia.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
További jogi garanciák szükségesek a gyermekek védelmében
Család- és gyermekjogi, a társadalmi tanításokért felelősséget érző szervezetek szerint további jogi garanciák beépítése szükséges annak érdekében, hogy megvédhessék a gyermekeket az őket veszélyeztető jelenségektől.
New Yorkban egy tollvonással elintézték a magyar panaszt
Összekeverte a szezont a fazonnal hazánkkal kapcsolatban Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. A múlt hét végén New Yorkban az antiszemitizmus elleni globális erőfeszítésekről tartottak ülést. Ezen szólalt fel az amerikai diplomata, és beszédében egy svédországi antiszemita incidenst egyszerűen Budapestre helyezett át, és hiába tiltakozott a magyar delegáció és a külképviselet, csak annyira tellett a házigazdáktól, hogy elismerték a hibát, de nem adtak ki semmiféle bocsánatkérő nyilatkozatot.
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
