Mint mondta, a pontos időpontról 48 órával korábban fogják értesíteni a volt diktátor leszármazottait, hogy jelen lehessenek, ha úgy kívánják.

– tette hozzá Calvo, aki újságírói kérdésre elmondta: mivel a folyamat műszaki előkészítést igényel, még nem döntöttek a pontos dátumról, de véleménye szerint ez ”másodlagos„ ahhoz képest, hogy Franco földi maradványai október 25-én ”már nem lesznek az Elesettek Völgyében„.

Carmen Calvo hangsúlyozta: a spanyol kormány rendelkezik a legfelsőbb bíróság felhatalmazásával ahhoz, hogy az exhumálást elrendelje, amelyet a katolikus egyház sem ellenez. A törvények betartása mindenkire vonatkozik – válaszolta arra, hogy az Elesettek Völgyében található apátságot vezető perjel nem engedélyezi a síráthelyezés végrehajtását.

A perjel, Santiago Cantera a spanyol kormányhoz eljuttatott szerdai levelében vallási és morális elvekre hivatkozott, óvott a vallási szabadság megsértésétől (”szent helyről„ lévén szó), és felhívta a figyelmet arra, hogy Franco család még nem merítette ki az összes jogorvoslati lehetőséget, amellyel megakadályozhatja az exhumálást.

A spanyol sajtóban megjelent információk szerint a perjel korábban azt is mondta, hogy csak akkor engedi meg az exhumálást, ha arra maga Ferenc pápa kéri. A spanyol legfelsőbb bíróság döntése alapján azonban nincs szükség az apátság külön engedélyére. Az exhumálás ellen mintegy 150-en tiltakoztak csütörtök este a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) madridi székháza előtt a diktatúra zászlóival. „El a kezekkel Francótól!” – skandálták.

A szocialista kormány 2018 júniusában egyik első intézkedéseként jelentette be Franco exhumálásának tervét, azzal az indokkal, hogy egy demokratikus országban nem őrizheti mauzóleum egy diktátor emlékét. Az erről szóló kormányzati előterjesztést a spanyol parlament tavaly szeptember közepén szavazta meg. A diktátor leszármazottai jogi képviselőjükön keresztül azt közölték: minden lehetséges módon megpróbálják megakadályozni az exhumálást, és miután a legfelsőbb bíróság elutasította keresetüket, készek a spanyol alkotmánybírósághoz vagy akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulni.

A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről látható Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly rabszolgamunkájával. Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco odaszállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban úgy vélik, hogy valójában legalább kétszer ennyien lehettek.