Az ukrán háború megmutatta, hogy a nyugati fegyver- és lőszerkészletek meglehetősen szegényesek, főleg az olyan „hétköznapi”, de kulcsfontosságú tételek esetében, mint a tüzérségi gránátok – holott ezekre lenne a legnagyobb szükségük az ukránoknak.

„Az elmúlt hónapokban ismét világossá vált, hogy a háborút gyakran a tüzérség, a földi hadviselés nyeri meg.”
– mondta Jamie Shea, a NATO korábbi tervezési igazgatója, aki jelenleg a Chatham House kutatóintézet szakértője.

A hivatalos álláspont szerint kizárt, hogy a nyugati hatalmak kifogynának az alapvető, stratégiai fontosságú ellátmányból az Ukrajnának szállított felszerelés miatt. A készletek helyettesíthetők vagy pótolhatók – állítják. A fegyverkezésre fordított összegek ezt alá is támasztják.

Az orosz hadiipari költségvetés tavaly 66 milliárd dollár volt, a kínai 293 milliárd, a NATO-tagországoké összesen 1100 milliárd.

A NATO-kiadások legnagyobb része viszont csúcstechnológiás fegyverzetre megy el, például vadászgépekre – ezeket azonban nem használják az ukrán háborúban. A fejlesztések is a high-tech irányba tolódtak el az elmúlt 20 évben, főleg a közel-keleti válság aktuális, általában forrongó fejleményei következtében. A hagyományos fegyverzetre kevesebb figyelem és főleg kevesebb pénz jutott.

Ellátási gondok persze az oroszoknál is vannak. Az egyik legnagyobb hadiipari cég, az UralVagonZavod hírszerzési értesülések szerint három műszakban, éjjel-nappal dolgozik, hogy felújítsa a régi harckocsikat. A lőszerutánpótlást részben fehérorosz raktárakból szállítják.