Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS A HÁBORÚRÓL: VARSÓ MAGASABB UNIÓS TÁMOGATÁST SZORGALMAZ AZ UKRAJNÁVAL HATÁROS ORSZÁGOKNAK

888.hu

2022.03.06. 16:07

 

Cikkünk folyamatosan frissül

 

Varsó magasabb uniós támogatást szorgalmaz az Ukrajnával határos országoknak

Az Ukrajnával határos országoknak a bejelentettnél határozottan nagyobb uniós támogatásra van szükségük a menekültáradat kezelésére – hangsúlyozta a varsói kormányfői hivatalban vasárnap rendezett sajtóértekezleten Pawel Jablonski, lengyel külügyminiszter-helyettes.

Az Ukrajnából érkező menekültáradat miatt az Európai Unió (EU) frontországai – Lengyelország mellett Szlovákia, Magyarország, Románia, valamint Moldova is, amely nem uniós tagállam – óriási kihívásokkal szembesülnek – fogalmazott Jablonski. A jelenleg bejelentett uniós támogatás „határozottan nem elegendő” – tette hozzá.

Közölte, hogy az EU Tanácsa hétfői miniszteri értekezletén „rendszerszintű, valódi”, a szükségletekkel arányos uniós támogatást fog sürgetni, olyat, hogy a humanitárius segítséget szervező tagállamok reális támogatást kapjanak Brüsszeltől.

Múlt heti bejelentés szerint az EU 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére.

Lengyelországba a vasárnap délutáni adatok szerint 964 ezren érkeztek Ukrajnából a háború kitörése óta, ezen belül vasárnap éjféltől 15 óráig 81,4 ezren keltek át a határon. Szombaton rekordmagas, 129 ezer volt az Ukrajnából elmenekülők száma.

A kormányfői hivatalban tartott sajtóértekezleten részt vett Jablonski mellett Michal Dworczyk, a kormányfői hivatal vezetője, Piotr Müller kormányszóvivő, valamint Andrij Descsica, Ukrajna varsói nagykövete, volt ukrán külügyminiszter is.

Michal Dworczyk úgy becsülte: a Lengyelországba érkező menekültek száma növekedni fog. E folyamat dinamikáját azonban nem lehet előre felmérni – fűzte hozzá.

Mint magyarázta, jelenleg a második menekülthullám indul el, mely során közép- és kelet-Ukrajnából érkeznek emberek, akiknek az első hullámban elmenekültektől eltérően már nincsenek Lengyelországban élő rokonaik, ismerőseik. Ezért továbbra is fontos lesz a lengyel civil társadalom szerepvállalása a segítségnyújtásban – hangsúlyozta Dworczyk.

Piotr Müller bejelentette: Mateusz Morawiecki kormányfő „egyértelmű módon” fogja szorgalmazni az Oroszországgal szembeni szankciók élesítését az Európai Tanács csütörtöki rendkívüli értekezletén. Úgy látta: csak a kemény szankciók állíthatják meg az ukrajnai orosz inváziót. „Az uniós politikusok ne legyenek olyan naivak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megáll Ukrajna határainál, ő kopogtatni fog az EU kapuinál is” – jelentette ki Müller, felidézve, hogy Hitler sem elégedett meg Lengyelország megszállásával a második világháború idején.

Ukrajna varsói nagykövete a sajtóértekezlet során többször is szorgalmazta: a Nyugat létesítsen repüléstilalmi zónát Ukrajna felett, azzal érvelve, hogy ez a lépés segítené leállítani az ukrajnai hadműveletet.

A február 24. óta orosz támadás alatt álló Ukrajna szeretné elérni a repüléstilalmi zóna létesítését, a NATO azonban – mint Jens Stoltenberg főtitkár pénteken is megerősítette – ezt a kérést egyelőre elutasítja.

 

 

Az idegenrendészet megnövelt létszámmal segíti a menekülőket

 

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság megnövelt létszámmal továbbra is jelen van a pályaudvarokon, az első vonat érkezésétől az utolsóig.

A főigazgatóság az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta, a helyszínen a társszervekkel együttműködve segítik az ukrajnai háború elől menekülők informálását, koordinálását és minden egyéb szükséges feladatot ellátnak. A gyűjtőpontokon továbbra is éjjel-nappal jelen vannak annak érdekében, hogy a kérelem benyújtásának gördülékenységét biztosítsák az Ukrajna felől az országba érkezést követően.

A főigazgatóság az orosz-ukrán konfliktus kezdetétől vasárnap délig 1026 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált – írták.

 

 

Parly: Franciaország elkötelezett a NATO keleti szárnyának védelmében

 

A francia katonák romániai jelenléte újabb bizonyítéka annak, hogy Franciaország elkötelezett a NATO keleti szárnyának védelmében – hangoztatta a francia védelmi miniszter Romániában vasárnap.

Előzőleg Florence Parly Klaus Iohannis román államfővel és Nicolae Ciuca miniszterelnökkel együtt meglátogatta a Fekete-tenger partvidékén, a Mihail Kogalniceanu-támaszponton állomásozó francia csapatokat.
A francia miniszter szerint „az egész világnak hazudó, országa összes vállalt nemzetközi kötelezettségét megsértő” Vlagyimir Putyin orosz elnök az egyedüli felelős azért, hogy a háború visszatért Európába, ugyanakkor elismeréssel beszélt a szabadságáért küzdő ukrán nép bátorságáról és a menekülőket „az első vonalban” segítő románokról.
Parly leszögezte: senki sem fenyegeti Oroszországot, de a NATO-nak meg kell mutatnia, hogy egysége megbonthatatlan, megvédi szövetségeseit.
A román államfő angolul, franciául, németül és olaszul is köszönetet mondott a romániai támaszponton szolgáló külföldi katonáknak, amiért összefogásukkal biztosítják a román polgárok és az egész euroatlanti térség védelmét. Úgy értékelte: a szövetséges katonák romániai jelenléte a kohézió és egység legkonkrétabb bizonyítéka.
Iohannis románul és angolul is elmondott beszédében rámutatott: az Ukrajna elleni orosz agresszió alapjaiban rengette meg Európa és a világ biztonságát, amelyre a nemzetközi közösség gyors és egységes választ adott a „rendkívül brutális erőszak” elől menekülő ukrán állampolgároknak nyújtott támogatás, valamint az Oroszország elleni kemény szankciók formájában. Ami a biztonságot illeti, Románia továbbra is sürgeti, hogy a NATO a szövetséges csapatok gyors áthelyezésével jelentős mértékben erősítse meg védelmi és elrettentő képességeit a keleti szárnyon, kiemelten a Fekete-tenger térségében.
Iohannis azt ígérte: Románia is erősíti védelmi képességeit, ennek érdekében a GDP 2,5 százalékát fogja katonai célokra fordítani az eddigi 2 százalék helyett.
Nicolae Ciuca román miniszterelnök is elítélte a „mérhetetlen szenvedést okozó, számtalan emberéletet követelő ukrajnai orosz inváziót”, hozzátéve: a NATO minden szükséges, ugyanakkor arányos, a feszültséget nem fokozó, védekező jellegű intézkedést meghoz a tagállamok védelmében.
Rámutatott: most először mozgósították a NATO Reagáló Erőit, Romániába vezényelték a francia 27-es Annecy hegyivadász zászlóalj 500 katonáját, további 300-at várnak Belgiumból és más országokból. Az Amerikai Egyesült Államok már korábban áthelyezte Németországból a 2. páncélos lovasezred egy gépkocsizó lövészzászlóalját a Fekete-tenger partjára. Ami a légierőt illteti, Romániában immár 22 szövetséges repülő teljesít járőrszolgálatot: nyolc olasz és hat német Eurofighter Typhoon, a Duna mellett található közeli Borcea támaszponton pedig nyolc amerikai F-16-os segíti a román légtér folyamatos védelmét – sorolta a román miniszterelnök.
Az első francia csapatok kedden érkeztek a Kogalniceanu-támaszpontra, ahol már kétezer amerikai katona is állomásozik. A Romániában francia vezetéssel alakuló új NATO-harccsoportba Belgium, Lengyelország és Portugália is küld katonákat.

Rakétatámadás érte Vinnicja repülőterét és a harkivi fizikai intézetet

Támadás alatt a Harkivi Fizikai és Technológiai Intézet a Sky News tudósítása szerint. Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat jelentette, hogy az intézményben nukleáris anyagok, valamint egy reaktor is található.

 

 

Az ukrán elnök megerősítette, hogy robbantás történt a Kijevtől nyugatra fekvő Vinnicja város repülőterén – közölte a BBC. A rakéták hatalmas pusztítást végeztek. A füstfelhők már messziről látszódnak.

 

 

Blinken és Morawiecki egyetértenek a keleti NATO-szárny megerősítésének szükségességében

Antony Blinken amerikai külügyminiszter tejlességgel egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát – közölte szombati sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, miután Blinkennel találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszówban.

Morawiecki elmondta: a tárgyalás témája az ukrajnai helyzet volt, valamint a szövetséges, ezen belül amerikai katonai jelenlét megerősítése a kelet- és közép-európai térségben.

Felidézte: jelenleg több mint 10 ezer fős a lengyelországi amerikai kontingens, Varsó pedig a biztonság érdekében e jelenlét további növelésére törekszik.

Blinken „teljesen egyetért” azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, a térségbeli országok – köztük Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország és Románia – biztonságát – számolt be Morawiecki.

Aláhúzta: a szövetségesek „ugyanazon a hullámhosszon beszélnek”, hiszen a biztonság „ma abszolút prioritást jelent”.

A tárgyalás témája volt az Oroszországgal szembeni szankciók kérdése, valamint a gáz- és olajszállítások alternatív forrásai is – közölte Morawiecki. A szankciókról kiemelte: Blinkennel annak fontosságáról beszéltek, hogy ezek „lékmentesek” legyenek, ne legyen például olyan orosz bank, amelyre ne vonatkozna a SWIFT-rendszerből való kizárás.

Blinken szombaton Rzeszówban Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel is találkozik.

 

A menekültekről és a harcok következményeiről egyeztetett a lengyel miniszterelnök

Az ukrajnai háborúról, a konfliktus jövőbeni következményeiről és az ukrán menekültekről egyeztetett telefonon Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök belga és moldovai hivatali partnereivel – jelentette szombaton a lengyel elnöki hivatal.

Morawiecki Alexander De Croo belga miniszterelnökkel megvitatta az orosz invázióval szembeni esetleges ellenintézkedéseket, egyeztettek a Lengyelországba érkező ukrajnai menekültekről, valamint biztonsági és védelmi kérdéseket is érintettek.

A nap folyamán Morawiecki moldovai hivatali partnerével, Natalia Gavrilitával is egyeztetett országaik orosz invázióval kapcsolatos álláspontjáról és a konfliktus rendezéséről.

Az elnöki hivatal hozzátette, az egyeztetéseken mérlegelték a háború jelenlegi és jövőbeni – biztonsági, gazdasági és pénzügyi – következményeit, s megbeszéléseket folytattak a háborús menekültek támogatásával kapcsolatos együttműködésről.

A lengyel határőrség pénteken azt közölte, hogy a háború kezdete óta több mint 700 ezren érkeztek Ukrajnából Lengyelországba, amely már az Ukrajnának szánt, külföldről érkező humanitárius segítség csomópontjává vált.

Szombaton a lengyel belügyminiszter-helyettes közlése szerint az elmúlt 24 órában csaknem 104 ezren érkeztek Ukrajnából, ez a szám a legmagasabb a háború kezdete óta. Pawel Szefernaker újságíróknak hozzátette, hogy az elmúlt 10 napban mintegy 800 ezer menekültet fogadtak.

Morawiecki és Gavrilita megbeszélésén szóba kerültek a menekülőket segítő folyosók is, amelyeken keresztül az ukránok az Európai Unióba jutnának.

Morawiecki leszögezte: Varsó teljes mértékben támogatni fogja Moldova EU-csatlakozását, és Lengyelország pénzügyi támogatást is nyújt Moldovának az ukrán menekültekkel kapcsolatban.

Maia Sandu moldovai elnök csütörtökön jelentette be, hogy országa hivatalosan beadta európai uniós csatlakozási kérelmét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

 

Kínában nem közvetítik az angol futballbajnoki meccseket

Kínában nem kerülnek képernyőre az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokság e hétvégi mérkőzései a klubok ukránbarát akciói miatt – írta a The Athletic portál.

A kínai döntés azután született, hogy a Premier League vezetése bejelentette: a PL-csapatok kapitányai különleges, az ukrán zászló színeiben pompázó karszalagot viselnek a bajnoki mérkőzéseken, emellett Ukrajnát támogató feliratok futnak az eredményjelzőkön a meccsek közben.

Kína kezdettől ellenezte az Ukrajnában háborúzó Oroszországgal szembeni szankciókat. A pekingi külügyminisztérium szóvivője, Vang Ven-pin a hét elején azt mondta: „Kína és Oroszország továbbra is normális kereskedelmi együttműködést folytat a kölcsönös tisztelet, egyenlőség és kölcsönös előnyök szellemében” – írta a The Athletic.

 

Orbán: a legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból

A legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból – jelentette ki a miniszterelnök szombaton, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) gazdakongresszusán.

A háborút elítéljük, különösen, hogy itt van a szomszédunkban; az erőszakra nemet mondunk, szövetségeseinkkel együtt vagyunk, és ez mind fontos, de a legfontosabb hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból”

– mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: minden háborút sokfajta nézőpontból lehet vizsgálni, és érdemes is, de a döntések meghozatala előtt, csak egyetlen nézőpont lehetséges, „egyfajta szemüveget lehet csak föltenni, a magyar szemüveget”.

Hangsúlyozta: a kormány az elmúlt napokban „nem tévesztette el a lépést”, és a következő hetekben sem fogja eltéveszteni, mert a legnehezebb pillanatokban is képesek lesznek megőrizni nyugalmukat. Nem fogjuk felcserélni a háborúra való rátekintés nézőpontját, szemüvegét semmilyen más, külföldről tanácsolt, idegen megközelítési módokra – emelte ki.

A kormányfő fontosnak nevezte, hogy a kormány most és a következő hónapokban olyan döntéseket hozzon, amellyel megakadályozza, hogy „a háború árát a magyarokkal fizettessék meg”.

 

Videón, ahogy rakéta csapódik egy orosz helikopterbe

 

 

Fidesz: a baloldal a háború költségét is a magyar emberekkel fizettetné meg

„A baloldal a háború költségét is a magyar emberekkel fizettetné meg” – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója szombaton, az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában.

Hollik István úgy fogalmazott, „amikor háború dúl a szomszédunkban, akkor teljesen világos, hogy higgadt, megfontolt döntésekre, összefogásra, azaz nemzeti egységre van szükség annak érdekében, hogy Magyarország ne sodródjon bele ebbe a háborúba”.

Kiemelte, sajnálattal vették tudomásul, hogy a „magyar baloldal ebben nem akar részt venni, sőt, javaslataik azt mutatják, hogy ők a háború pártján állnak”.

Ugyanis amikor a baloldal azt mondja, hogy Ukrajnába fegyvereket és katonákat kell küldeni, az egyet jelent a háború folytatásával – mondta.

A Fidesz kommunikációs igazgatója hozzátette, a baloldal ráadásul a háború költségét is a magyar emberekkel fizettetné meg, „hiszen mára egyértelművé vált: a baloldal célja az, hogy Brüsszel az energiaszektort is vonja be az oroszok elleni szankciók közé”.

Hangsúlyozta, amikor Márki-Zay Péter egy német lapnak azt nyilatkozta, hogy olyan lépéseket is meg kell tenni, amelyek gazdaságilag is károsak és ártanak Magyarországnak, akkor pontosan erre gondolt.

Mi viszont ezt egy rendkívül veszélyes és felelőtlen javaslatnak tartjuk, és nem is fogjuk megengedni, hogy Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter miatt a magyar embereknek a többszörösét kelljen fizetniük a rezsiért – jelentette ki Hollik István.

 

Nagyon kemény szavakkal bírálta a NATO-t Zelenszkij

A Sky News beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen bírálta a NATO-t, amiért nem vezette be a repüléstilalmat Ukrajna felett.

Az elnök erőteljes hangvételű, érzelmekkel teli beszédében így fogalmazott:

Mától kezdve mindenki, aki meghal, miattatok is meghal, a gyengeségetek, a széthúzásotok miatt”.

 

MTVA: a balliberális pártok megsértik a sajtószabadságot

A balliberális pártok megsértik a sajtószabadságot – közölte Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója szombaton az MTI-vel.

Közleményükben kiemelték, a parlament által választott többpárti kuratórium és a társadalmi szervezetek által felügyelt, szigorú európai és magyar szabályok szerint működő magyar közmédiát egyre több és egyre gyakoribb baloldali politikai támadás éri.

Mindezt tetézve azzal, hogy valótlan állítások terjesztésével próbálják a magyar polgárok millióit az általuk nézett és hallgatott csatornák ellen hangolni – fogalmaztak a közmédia vezetői.

 

Hangsúlyozták, a „közmédia – ahogyan eddig – ezt követően is vissza fogja utasítani a rágalmakat és a politikai befolyásolás minden kísérletét”.

„Azt is visszautasítottuk, amikor fizikai erővel, törvényt sértve, garázdaként törtek be a székházba a baloldal politikusai, azt is, amikor gyalázták munkatársainkat, azt is, amikor létükben és egzisztenciájukban fenyegették mindazokat, akik szakmai elkötelezettségből, hazaszeretetből, szolgálatból a nap 24 órájában végzik munkájukat határon innen és túl, a világ minden részén. Milliók tájékozódását segítve, beszámolva eseményekről, határvédelemről, árvízről, járványról, háborúról vagy éppen a politikai pártok által elmondottakról” – fejtette ki Papp Dániel és Dobos Menyhért.

 

Felhívták a figyelmet arra is, a „közmédia nem a politikát szolgálja, hanem a nemzetet, a polgárokat, és bemutat minden olyan eseményt, kijelentést, agressziót, örömöt vagy bánatot, ami akár Magyarországon, akár a világban történik”.

„Bemutatjuk az orosz agressziót, bárhogy is próbálják ezt elhazudni a vasárnapi tüntetők, bemutatjuk az ukránok helyzetét, akiknek jótékonysági műsort készítünk egész héten keresztül, az iraki vagy afganisztáni történéseket, a brüsszeli vagy berlini eseményeket éppúgy, mint a most tüntető baloldaliak politikai állásfoglalásait, vagy éppen a kormány és a kormánypártok véleményét” – olvasható a közleményben.

Papp Dániel és Dobos Menyhért ezzel kapcsolatban aláhúzta, „bemutatjuk akkor is, ha ezt egyes baloldali politikusok nem szeretnék”.

„Bemutatjuk akkor is, ha inkább elhallgatnák kellemetlen ügyeiket, és azt is, amit saját jelöltjük vagy jelöltjeik képviselnek, legyen az rezsiemelési, energetikai vagy bármilyen más szándék” – fogalmaztak.


 

Bila Cerkva településen hatalmasak a károk

 

Az orosz csapatok humanitárius folyosót nyitnak Mariupolnál

Humanitárius folyosó nyílik az orosz csapatok által blokád alá vont Mariupolnál és Volnovahánál az Interfax orosz hírügynökség szombati, az orosz védelmi minisztériumra hivatkozó jelentése szerint.

A tárca bejelentése szerint az orosz erők moszkvai idő szerint tíz órakor beszüntetik a harcokat, hogy a délkelet-ukrajnai Mariupol és az ugyancsak Donyeck megyében található, mintegy húszezres Volnovaha civil lakossága elhagyhassa a területet. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség Moszkvára hivatkozva arról tudósított, hogy a mariupoli korridor moszkvai idő szerint déli 12 és délután öt óra között áll nyitva.

Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor azt is bejelentette: Oroszország folytatja „széleskörű hadműveleteit” Ukrajnában.

Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko nem sokkal korábban már sürgette a humanitárius folyosó kialakítását, és Telegram-csatornájára feltöltött üzenetben azt közölte, hogy a város „kérlelhetetlen” támadásokat kénytelen kiállni.

„Elsődleges célunk tűzszünet elérése, hogy a létfontosságú infrastruktúrát helyreállíthassuk, és a humanitárius folyosó megnyitása, hogy élelmiszer és gyógyszer érkezhessen a városba” – tette hozzá Mariupol első embere.


 

„Jelenleg megoldást keresünk a humanitárius problémákra, és minden elképzelhető lehetőséget számba veszünk a blokád feloldására” – mondta a városi tanács Telegram-csatornájára feltöltött üzenetben Vadim Bojcsenko.

„Elsődleges célunk tűzszünet elérése, hogy a létfontosságú infrastruktúrát helyreállíthassuk, és a humanitárius folyosó megnyitása, hogy élelmiszer és gyógyszer érkezhessen a városba” – tette hozzá Mariupol első embere.

Az Azovi-tenger északi partján fekvő város elestével a Krímből északkelet felé nyomuló orosz erők és a szakadár területekről nyugat felé előretörő helyi szeparatisták erői egyesülve megszerezhetnék az ellenőrzést az Azovi-tenger teljes partvidéke felett.

Csütörtökön Bojcsenko azzal vádolta meg az orosz csapatokat, hogy ostromgyűrűt vonnak a város köré, lerombolják a hidakat és a vasútvonalakat, hogy a helyiek ne tudják elhagyni Mariupolt.

„Szülővárosunk, félmillió ember otthona ötödik napja kérlelhetetlen támadás alatt áll” – írta a Telegramon a polgármester, egyúttal az ellenállás folytatására biztatva az ukrán erőket.

Bojcsenko elmondása szerint a várost az ukrán hadsereg, a nemzeti gárda, a szélsőjobboldali, ultranacionalista Azov Légió, a határőrség és a tengerészgyalogság védi.

 

(Photo by Russian Defence Ministry / Sputnik via AFP)

 

További bővítette Oroszországgal szembeni szankcióit Svájc

Svájc némi vonakodás után az Európai Unió korábbi szankcióit is átvette. Elsőként Bern is beutazási korlátozásokat rendelt el azokkal szemben, akiket az EU szankciókkal sújtott, néhány nappal később pedig a vagyonbefagyasztást is bevezették.

Pénteken az orosz jegybankkal folytatott tranzakciókat tiltotta meg a svájci kormány, továbbá átvette azt az uniós intézkedést, hogy több orosz bankot kizártak a nemzetközi tranzakciók végrehajtásához szükséges SWIFT kommunikációs hálózatból, emellett pedig Svájc a pénzügy szolgáltatásokra és bizonyos termékekre vonatkozó exportkorlátozásokat is bevezetett.

Tilos mostantól Svájcból Oroszországba exportálni minden olyan terméket, amely hozzájárulhat Oroszország katonai és technológiai fejlődéséhez, vagy a védelmi és a biztonsági szektor fejlesztéséhez. Az új szabályozás tiltja a repüléshez és az űrkutatáshoz kötődő termékek kivitelét, valamint korlátozza egyes, az olajiparhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások exportját is.

 

A nagy francia cégek nem sietnek kivonulni Oroszországból, a kormány óvatos

Egy héttel az ukrajnai háború kezdete után kevés francia nagyvállalat jelentette be, hogy kivonulna Oroszországból, a francia kormány pedig óvatosan adagolja az üzleti közösségnek szánt üzeneteit.

A brit BP, a Shell és a Jaguar Land Rover, az amerikai ExxonMobil és a Disney, a német Daimler Truck, a norvég Equinor, a Volvo svéd autógyár, valamint a Microsoft és a Meta amerikai számítástechnikai óriáscégek és számos multinacionális vállalat elhatárolódott Oroszországtól, és bejelentette kivonulását az orosz piacról.

Franciaországban ez az elhatárolódás félénk, leszámítva pár luxuscéget, köztük a Hermest, a Chanelt és az LVMH-t. A Hermes például – amelynek a részvényeit valamivel több mint 14 százalékban az LVMH birtokolja – pénteken jelentette be, hogy felfüggeszti kereskedelmi tevékenységét Oroszországban, ahol három üzlete van, az egyik a moszkvai, a Vörös-téren lévő híres GUM áruházban.

A többi nagy francia luxusipari és kozmetikai nagyvállalat, a Kering és a l'Oréal péntek reggel nem válaszoltak az AFP francia hírügynökség megkeresésére.

A CMA CGM hajógyár bejelentette, hogy beszünteti az orosz kikötők kiszolgálását, de inkább biztonsági okokból, mint megtorló intézkedésként. A cég az orosz piacról nem vonul ki.

Az Oroszországban jelentős érdekeltségekkel rendelkező TotalEnergies a napokban úgy döntött, hogy nem finanszíroz újabb projekteket az országban, de kivonulást ez az energetikai óriáscég sem emlegetett.

A TotalEnergies egyeztette álláspontját a francia hatóságokkal, amelyek ezt megértették, sőt, a nagyvállalat elnökét, Patrick Pouyannét kedden fogadták a pénzügyminisztériumban és az Élysée-palotában is a francia és orosz cégeket magában foglaló Trianoni Párbeszéd találkozója keretében.

A Société Générale bankház, amely a leányvállalata, a Roszbank révén kivált érintett az orosz-ukrán háborúban, még csütörtökön közölte, hogy ellenáll, ha meg akarnák fosztani oroszországi kintlevőségétől.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére