Porosenko megállapodott Zelenszkijjel, hogy összefognak az orosz támadókkal szemben

Petro Porosenko volt ukrán államfő, jelenlegi ellenzéki vezető pénteken bejelentette: megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel abban, hogy átmenetileg félreteszik politikai csatározásaikat, és „egységfrontként lépnek fel az Ukrajnát ért orosz agresszióval szemben”.

Porosenko ezt a Facebookon közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint. A jelenleg az Európai Szolidaritás nevű parlamenti ellenzéki pártot vezető exállamfő arról tájékoztatott, hogy többször is találkozott Zelenszkijjel.

– mondta.

Hangoztatta: ez most teljes mértékben a megfelelő és helyes magatartás; most egy ukrán nem elnök, miniszter, párt vagy parlamenti frakcióvezető, és nem munkás.

– hangoztatta Porosenko, aki 2014-2019 között volt Ukrajna államfője, de második ciklusra már nem kapott megbízást, miután Zelenszkij legyőzte őt a legutóbbi elnökválasztás második fordulójában.

A volt államfő szerint az ukránok meglepték Vlagyimir Putyin orosz elnököt azzal, hogy meghiúsították villámháborús elképzelését, vagyis azt, hogy Ukrajnát a február 24-én indított háborúban 72 órán belül elfoglalják az orosz csapatok.

– vélekedett Porosenko. Hozzátette: meghiúsult az a forgatókönyv is, hogy az „ötödik hadoszlop” politikailag, belülről rombolja le az ukránok egységét.

– jegyezte meg. Ukrajnában „ötödik hadoszlopnak” a Moszkva-barát politikai erőket nevezik.

Porosenko még azt is megjegyezte, hogy „nagyon kételkedik Putyin mentális egészségében”, ami pedig szerinte „óriási veszélyt jelent Ukrajna számára”.

Petro Porosenko eddig semmiben nem támogatta Zelenszkijt. Ráadásul Porosenkót tavaly december 20-án hazaárulással és terrorista szervezetekkel történő együttműködéssel gyanúsította meg az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR). A hatóságok szerint ugyanis az Ukrajnában Putyin elnök „komájaként” emlegetett Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchával közösen illegálisan kereskedett a donyecki szakadárokkal az általuk ellenőrzött területen kitermelt szénnel, tehát ily módon „terroristákkal” működött együtt.

Kijev hivatalosan terrorszervezeteknek minősíti a megszállt Donyec-medencei területeken működő, Moszkva-barát szakadár közigazgatásokat, az abban posztot betöltőket pedig terroristáknak. Porosenkót az illetékes kijevi bíróság január közepén személyes kötelezettségvállalás mellett bocsátotta szabadon az ellene folyó per idejére, ami egyebek között azt jelenti, hogy le kellett adnia az útlevelét, és külön engedély nélkül nem hagyhatja el az országot. Az ellene felhozott hazaárulási és egyéb vádak alapján még nem kezdődött el ellene a bírósági eljárás.

 

 

Határozottan elítélte az ukrajnai civilek elleni orosz támadásokat az ENSZ

Az ENSZ „fenntartás nélkül” elítéli az ukrajnai polgári célpontok elleni orosz támadásokat – jelentette ki Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettese a Biztonsági Tanács pénteki ülésén, amelyet Oroszország kérésére a biológiai fegyverek kérdésében hívtak össze.

– mondta DiCarlo, emlékeztetve több ukrán város ostromára, így a Mariupol ellen az utóbbi napokban végrehajtott támadásokra.

– figyelmeztetett a főtitkárhelyettes.

Rosemary DiCarlo közölte: az ENSZ emberi jogi hivatala „szavahihető jelentéseket” kapott arról, hogy az orosz erők a nemzetközi humanitárius jog által tiltott kazettás lőszert vetnek be Ukrajnában.

– mondta el a főtitkárhelyettes.

– közölte DiCarlo.

A főtitkárhelyettes szerint már nem is lehetnének sürgősebbek a tárgyalások, hogy leállítsák a háborút Ukrajnában.

Az ülésen Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet megismételte azokat a vádakat, amelyek szerint az Egyesült Államok Ukrajnában ukrán együttműködéssel „30 biológiai laboratóriumot” működtet, amelyekben „pestissel, lépfenével és kolerával” kísérleteznek. A nagykövet figyelmeztetett, hogy az ezekben a laboratóriumokban lévő anyagok terroristák kezére kerülhetnek. Washington tagadja a vádat.

Nakamicu Izumi, az ENSZ leszerelési főképviselője a BT ülésén közölte, hogy az ENSZ-nek nincsen tudomása arról, hogy bármilyen vegyifegyverprogram folyna Ukrajnában, amely ratifikálta a vegyifegyver-tilalmi egyezményt is.

Egy 2005-ben megkötött megállapodás értelmében a Pentagon segítséget nyújtott több ukrajnai egészségügyi intézménynek a veszélyes kórokozókkal szembeni biztonság javításában és a kutatáshoz szükséges technológia biztosításában. Ezeket az erőfeszítéseket más országok és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is támogatta.

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Linda Thomas-Greenfield kijelentette: Washingtont mélységesen aggasztja, hogy Oroszország ilyen „hamis állításokkal áll elő”, hogy „előkészítse a talajt a saját biológiai és vegyi fegyvereinek bevetéséhez” Ukrajnában.

Linda Thomas-Greenfield a tanács ülésén bizonyítékot ugyan nem említett, de kijelentette, volt már rá példa, hogy Oroszország hamisan vádolt meg olyasmivel más országokat, amit saját maga követett el.

 

 

Duda: az együttműködés erősíti a kelet- és közép-európai térség biztonságát

A regionális együttműködés különféle formái megerősítik Közép-Európa biztonságát, a térségbeli országok hangja ennek köszönhetően egyre jobban hallható a NATO-ban és az Európai Unióban – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök pénteken a lengyel parlament két házának együttes ülésén.

A NATO-csatlakozás 23. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésen Duda felidézte: 1999. március 12-én Lengyelország mellett Csehország és Magyarország is az észak-atlanti szövetség tagja lett.

Az ukrajnai háborúra utalva a lengyel elnök aláhúzta: az évforduló a második világháború óta a legnagyobb biztonsági válság idejére esik. Az egész szabad világ előtt álló kihívásnak nevezte a harcoló ukrán nép támogatását.

Kiemelte a térségbeli együttműködés, ezen belül a Bukaresti Kilencek és a Három Tenger Kezdeményezés fontosságát. Mint mondta, mindegyik regionális formátum „rendkívül fontos (...) Lengyelország és az egész térség számára”. Hangsúlyozta a NATO és az Európai Unió egységének szerepét is. Úgy fogalmazott: Ukrajna orosz megtámadásának napján „új valóságban ébredtünk fel”, amely lerombolta a NATO „idejétmúltságáról” szóló mítoszokat.

Ukrajna esetleges NATO-tagságáról elmondta: erről az ukránoknak és az ukrán vezetőknek van joguk dönteni, nem pedig Oroszországnak.

– tette hozzá.

Az Ukrajnával szembeni orosz támadás Duda szerint „a népirtás jegyeit viseli magán”, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy a nemzetközi törvényszékek felelősségre vonják az orosz vezetőket.

Duda úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin orosz elnök a háború során „egyenesen a Szovjetunió hagyományát eleveníti fel”. Ronald Reagan néhai amerikai elnököt idézve kijelentette: a „gonosz birodalma” jelenleg „újból megmutatja a legszörnyűbb arcát”.

A nemzetközi közösségnek erőteljesebben kell támogatnia Ukrajna védelmét – szorgalmazta Duda, és a második világháború eseményeire utalva kijelentette:

Úgy ítélte meg: igazuk volt Lengyelország és más térségbeli államok képviselőinek, amikor óva intették a nyugati vezetőket az orosz birodalmi törekvések miatt, és figyelmeztették őket, hogy az orosz energiahordozóktól való függőség fegyverként használható fel egy esetleges konfliktusban.

Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára online közvetített beszédében hangsúlyozta: a NATO-nak biztosítania kell, hogy a konfliktus ne terjedjen el Ukrajnán túlra, a szövetség keleti szárnyán ezért az utóbbi hetekben megduplázták a katonai jelenlétet.

Aláhúzta: a szövetségesek egységesek.

– fogalmazott.

– jelentette ki, hozzátéve: Vlagyimir Putyin orosz elnök „kevesebb NATO-t akar Oroszország határán, és többet kap belőle”. Putyin meg akarja osztani Európát és az Egyesült Államokat, „mi azonban egységesebbek vagyunk, mint bármikor valaha” – folytatta, majd kijelentette: az orosz elnök kőolaj és gáz segítségével „túszul ejtené az európai államokat, ezzel viszont a diverzifikációra ösztönzi őket”.

Élő közvetítésben felszólalt Volodimir Zelenszkij is. Az ukrán elnök kijelentette: az ukránok harca egyben küzdelem mások szabadságáért. Felidézte Lech Kaczynski néhai lengyel elnök 2008-ban Georgiában mondott szavait, amelyek szerint Georgia után Ukrajnát, majd a három balti országot, utána pedig Lengyelországot is orosz támadás érheti.

Kijelentette: az ukránok nem maradtak magukra, és megköszönte a lengyelek politikai támogatását, a menekültek befogadását.

 

 

A polgári lakosság elleni erőszakkal vádolt ukrán

Felrobbantották ukrán „nacionalisták” a Harkivi Fizikai és Technológiai Intézet egyik épületét, hogy eltüntessék az ott végzett nukleáris kutatások bizonyítékait – jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője pénteken Moszkvában.

A tábornok szerint az intézetnek akár 50 alkalmazottja is a romok alatt rekedhetett. Állítása szerin a harkivi művészeti iskola pincéjébe polgári lakosok holttestét rejtették el, akiket azért öltek meg, mert nem támogatták az ukrán rendszert.

Mizincev azzal vádolta meg az ukrán „nacionalistákat”, hogy elzárták a polgári lakosok elől a Mariupolból kivezető utakat, a város összes hídját felrobbantották, és az utakat aláaknázták. Állítása szerint fegyveresek járják az utcákat, és válogatás nélkül tüzet nyitnak, hogy otthonmaradásra kényszerítsék a civil lakosságot.

Mint mondta, a donyecki fegyveres alakulatok az erős tűzben nem tudják aknamentesíteni az útvonalakat. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese korábban azt mondta, hogy péntek reggelig csak mintegy 70 ember tudta elhagyni a több mint 400 ezres kikötővárost.

Mizincev tájékoztatása szerint az ukrán hatóságok megtiltották a polgármestereknek a kapcsolatfelvételt az orosz féllel, egyebek között a humanitárius folyosók ügyében, és aki nem engedelmeskedik, azt „egyszerűen agyonlövik”. Neveket nem említett.

Azt mondta, Izjumból és Lozovojból az ukrán fél hibájából hiúsult meg az evakuálás. A tábornok szerint az ukrán fél pénteken az orosz fegyveres erők által javasolt tíz humanitárius folyosó közül csak kettőt hagyott jóvá, és a maga részéről további négyet javasolt, amelyeket az orosz fél elfogadott.

Mizincev szerint a donyecki „népi milícia” által péntekre elfoglalt Volnovahából a lakosság nem kíván távozni, mert a harcok véget értek. Közölte hogy eddig több mint 1500 tonnányi humanitárius segély érkezett Oroszországból Ukrajnába, ahol több mint 200 „humanitárius akciót” hajtottak végre.

Az orosz védelmi minisztérium arról tájékoztatta a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPCW), hogy amerikai különleges szolgálatok irányítása alatt álló ukrán radikálisok több forgatókönyvet is készítettek a mérgező vegyi anyagokkal való provokációk elkövetésére, amelyekért Oroszországra kívánták hárítani a felelősséget. A dokumentum szövegét pénteken tették közzé a tárca honlapján.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke pénteken vizsgálatot rendelt el a luhanszki „népköztársaságnak” a Moszkva által függetlennek elismert szakadárok által visszafoglalt területein talált tömegsírok ügyében.

 

 

Harris: Washington szilárdan elkötelezett a NATO kollektív védelme mellett

Az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában, ugyanakkor szilárdan elkötelezett a NATO kollektív védelme mellett, és bármely tagállam elleni esetleges támadást a NATO egésze elleni támadásként értelmezne – erősítette meg Kamala Harris amerikai alelnök pénteken Bukarestben.

Klaus Iohannis román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén Harris rámutatott: azért jött Romániába, hogy megköszönje az ukrán menekülteknek nyújtott nagylelkű segítséget, és megerősítse az Egyesült Államok eltökéltségét abban, hogy megvédi a NATO területének minden négyzetcentiméterét.

Ennek bizonyítékaként felidézte: az Egyesült Államok nemrég egy Stryker gépkocsizó zászlóaljat vezényelt a térségbe, így már kétezer amerikai katona védi a NATO keleti szárnyát Romániában.

Megállapította: Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háború harmadik hetében semmi jelét nem adja annak, hogy hajlandó lenne tárgyalni a háború befejezéséről.

– figyelmeztetett az amerikai alelnök.

Hozzátette: Washington kész vállalni, hogy a szankciók következményeként drágul a kőolaj.

– jegyezte meg Harris.

Arra az újságírói kérdésre, hogy háborús bűntettnek minősül-e a mariupoli gyermekkórház elleni bombatámadás, amellyel Ukrajna a térséget ostromló orosz erőket vádolta, Harris azt mondta: civilek ellen irányuló minden szándékos támadás háborús bűntett. Klaus Iohannis államfő hozzátette: nagyon fontos, hogy minden ilyen esetet pontosan dokumentáljanak, hogy később az illetékes hatóságok a bizonyítékok alapján vonhassák felelősségre a bűnösöket.

A román elnök szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán a NATO-nak hosszú távon is át kell értékelnie kelet-európai szerepvállalását. Iohannis a NATO romániai harccsoportjának mielőbbi felállítását, a szövetség elrettentő és védelmi képességeinek mielőbbi javítását sürgette a Fekete-tenger térségében.

Iohannis elmondta: nem rendelkeznek olyan információkkal, amelyek arra utalnának, hogy Románia is támadás célpontjává válhat, de úgy értékelte: Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja megszilárdította a NATO egységét és a tagországok egymás védelmére irányuló eltökéltségét.

Kamala Harris Lengyelországból érkezett néhány órás romániai villámlátogatására. Legutóbb 2014-ben Joe Biden – a jelenlegi elnök – személyében járt amerikai alelnök Romániában, egy hasonló feszült helyzetben. Biden akkor a Krím elcsatolása után látogatott Kelet-Európába, hogy Washington támogatásáról biztosítsa az orosz agressziótól tartó szövetségeseket.

 

 

Washington és szövetségesei újabb kereskedelmi szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben

Az Egyesült Államok és szövetségesei lépéseket tesznek, hogy visszavonják Oroszország „legnagyobb kereskedelmi kedvezményes” (Most Favored Nation, MFN) státuszát, és egyben betiltsák az orosz tengeri termékek, alkoholos italok és gyémántok importját – jelentette be pénteken, a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.

A lépéshez, amelyet a hét legfejlettebb ipari hatalom csoportjához (G7) tartozó országokkal és az európai uniós nemzetekkel egyeztettek, kongresszusi intézkedésre lesz szükség, de a törvényhozás mindkét házának képviselői jelezték támogatásukat. Oroszország megfosztása a „legnagyobb kereskedelmi kedvezményes” státusztól megnyitja az utat az Egyesült Államok és szövetségesei előtt, hogy vámokat vessenek ki az orosz áruk széles körére, ami tovább növelné a nyomást a már amúgy is mély recesszió felé tartó gazdaságra.

– fogalmazott az elnök.

– tette hozzá Biden.

– mondta az elnök.

A hivatalos adatok szerint 2019-ben Oroszország volt az Egyesült Államok 26. legnagyobb kereskedelmi partnere. A két ország közötti áruforgalom 28 milliárd dollár értékű volt. Amerika egyebek között nemesfémeket, vasat, acélt és műtrágyát is importál Oroszországból. Ezekre az árukra a jövőben magasabb vámok vonatkozhatnak, amennyiben a kongresszus megvonja Moszkva MFN státuszát.

Az elnök azt is bejelentette, hogy kormánya több orosz oligarchát fog szankcionálni, és a G7-országokkal együttműködésben folytatják az eszközeik lefoglalását. Ezenkívül Biden azt mondta: a G7-országok egyetértettek abban, hogy megvonják Oroszországtól a lehetőséget, hogy hitelt vegyen fel a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és a Világbanktól.

– fogalmazott az elnök.

Biden elmondta, hogy pénteken ismét beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

– fogalmazott az elnök.

Zelenszkij a Twitteren azt írta: „Érdemi beszélgetést folytatott” az amerikai elnökkel, akivel értékelték a harctéren kialakult helyzetet, és tájékoztatta Bident az oroszok ukrán civilek ellen elkövetett bűncselekményeiről.

– tette hozzá az ukrán elnök.

 

 

Az ukrán légierő szerint orosz gépek fehérorosz területre mértek csapást, Minszk cáfol

Orosz repülőgépek Ukrajna területe felől visszafordulva egy fehérorosz településre mértek csapást – állította pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az ukrán légierő parancsnoksága, a fehérorosz védelmi minisztérium szóvivője viszont cáfolta a hírt.

Az ukrán légierő közleménye szerint pénteken 14 óra 30 perckor az ukrán határőrszolgálattól kaptak tájékoztatást arról, hogy orosz repülőgépek léptek be Ukrajna területére, megfordultak a nyugat-ukrajnai Rivne megyében lévő Horodiscse és Tumeny települések fölött, majd csapást mértek a Fehéroroszország területén lévő Kopani településre. A határőrségtől származó információk szerint a fehérorosz települést orosz csapatok szállták meg.

A légierő arra figyelmeztetett, hogy a fehérorosz területre mért csapással Oroszországnak az a szándéka, hogy bevonja Minszket az Ukrajna elleni háborúba. A hírportál szerint nem sokkal korábban Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ugyancsak előrejelezte: az orosz erők Ukrajna területéről készülnek lőni fehérorosz területeket, hogy bevonják Fehéroroszországot a háborúba.

Ezzel szemben Inna Gorbacseva, a minszki védelmi minisztérium hivatalos képviselője a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint határozottan cáfolta és „badarságnak” nevezte, hogy orosz gépek mértek volna csapást egy fehéroroszországi falura.

Közben pénteken három, Ukrajnában foglyul ejtett orosz pilóta tartott sajtótájékoztatót, amelyet az Interfax-Ukrajina hírügynökség online közvetített. Egyikük, Makszim Kristop alezredes, egy Szu-34 típusú vadászbombázó pilótája elismerte, hogy parancsot kaptak nemcsak infrastrukturális és katonai létesítmények, hanem lakónegyedek bombázására is. Elmondta, hogy mielőtt lelőtték, az egyik támadás során bombát dobott le civilek lakóépületeire.

– mondta az orosz katona. Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy ezt követően az ukrán légvédelem lelőtte a gépét, őt pedig az ukrán nemzeti gárda tagjai fogták el. Kristop azt is elmondta, hogy felettesei még januárban közölték vele, hogy részt fog venni egy Ukrajna elleni harci cselekményben, és azt is, hogy erre hadgyakorlat leple alatt készülnek fel.

Alekszej Golovenszkij, egy másik fogságba esett orosz pilóta a tájékoztatón elmondta, hogy éltek rokonai Ukrajnában, Poltava megyében, a felesége hozzátartozói pedig most is a kelet-ukrajnai Harkiv városában laknak. Szavai szerint ő civil célpontok elleni támadásban nem vett részt, de – mint mondta – „katonatársai igen, és ez sokkolja őt, fogalma sincs, mi van a Harkivban élő rokonokkal”.

 

 

George Pataki: lenyűgöző, amit Magyarország tesz a menekültekért

George Pataki, New York állam volt kormányzója lenyűgözőnek nevezte, amit a magyar kormány és a helyhatóságok tesznek az ukrajnai menekültekért, miután pénteken ellátogatott a magyar-ukrán határ melletti Beregsurányban létrehozott segítségpontra.

– tette hozzá.

A magyar kormány, a helyhatóságok, valamint a segélyszervezetek menekültekért tett erőfeszítéseit méltatva elmondta: arról is szeretett volna tájékozódni, hogy milyen egyéb módokon segíthetnek még a menekülteken. George Pataki hozzátette, a menekülteknek orvosi felszerelésekre és nem romlandó élelmiszerekre van szükségük, meleg ruhákra és takarókra pedig égető szükségük van.

Hangsúlyozta, amint visszatér az Egyesült Államokba, felhívja az amerikai kormány és közvélemény figyelmét arra, többet kell tenni azért, hogy támogassák a menekültek ellátásáért tett rendkívüli erőfeszítéseket. Úgy vélte, nem tudni, mit hoz a jövő, így azt sem, hogy lesz-e újabb menekülthullám, ezért fel kell készülni ennek lehetőségére is.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő közölte: az elmúlt mintegy két hétben az egész ország összefogott és hatalmas lelkierőről tettek tanúbizonyságot a magyar emberek.

– hangoztatta.

– jelezte, majd morális kötelességnek nevezte az azokon való segítést, akik bajban vannak.

Kiemelte, hogy Magyarországra számíthatnak a háború elől menekülő emberek, továbbá a magyar emberek biztonsága továbbra is prioritása a magyar kormánynak.

– jelentette ki.

Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4-es számú választókerületének Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltje a kormány segítségét megköszönve arról beszélt, hogy „flottul és gördülékenyen” folyik a menekültek ellátása.

 

 

Stoltenberg: a NATO felelőssége a „nyílt háború” elkerülése Oroszországgal

A NATO felelőssége elkerülni, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus Oroszország és a NATO közötti „nyílt háborúvá” fajuljon – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken az AFP francia hírügynökségnek adott pénteki törökországi interjújában.

– szögezte le Stoltenberg a török elnökség által szervezett diplomáciai találkozón.

A főtitkár ezzel igyekezett igazolni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének azon döntését, hogy nem hajlandó Ukrajna légterében repülési tilalmi zónát létrehozni, amellyel megvédhetné az ukrán lakosságot az orosz hadsereg bombázásától.

Egy ilyen lépés „azt jelentené, hogy készek vagyunk lelőni a (légtérsértő) orosz repülőgépeket” – tette hozzá –, „és ez minden bizonnyal nyílt háborúhoz vezetne. Egy ilyen konfliktus még több szenvedést, még több emberáldozatot és még több rombolást eredményezne” – érvelt a NATO főtitkára.

– hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

A főtitkár pénteken a szintén NATO-tagállam Törökországban találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, az orosz és ukrán külügyminiszter első hivatalos találkozóját követő napon a dél-törökországi Antalya tengerparti üdülővárosban.

Jóllehet, az első orosz-ukrán közvetlen külügyminiszteri megbeszélések kudarcba fulladtak, Jens Stoltenberg üdvözölte Törökország közvetítő szerepét, és úgy vélte, „fontos a politikai megoldás elősegítése” a február 24-e óta tartó háborúban.

A NATO-főtitkár felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget ennek az értelmetlen háborúnak, és találjon „politikai megoldást” a konfliktusra.

Putyin elnök pénteken találkozott szövetségesével, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, és ekkor azt nyilatkozta, hogy „pozitív előrelépést” látott az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon.

Törökország egyrészt Ukrajna szövetségese: korábban pilóta nélküli harci drónokat is szállított Kijevnek, ezzel párhuzamosan azonban fenntartja szoros kapcsolatát Moszkvával is.

Ibrahim Kalin, a török elnöki hivatal szóvivője pénteken a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában megerősítette, hogy Törökország nem tervezi a nyugati büntetőintézkedések alkalmazását.

A Turkish Airlines török nemzeti légitársaság továbbra is üzemelteti moszkvai járatait, bár a szintén török Pegasus nevű fapados légitársaság bejelentette, hogy március 13-27. között felfüggeszti oroszországi légijáratait, hogy „újraértékelje” a térségbeli helyzetet.

Az antalyai diplomáciai fórumra több mint 80 miniszter, miniszterhelyettes és más kormányzati tisztségviselő gyűlt össze Törökországban.

 

 

Magyarországi autógyárak tevékenységét is érinti a háborús konfliktus

A magyarországi autógyárak termelését is érinti az ukrajnai háborús konfliktus, bár különbözőképpen: részint a beszállítások elmaradása akadályozza a termelést, részint az exportpiacokat rendezi át.

A kecskeméti Mercedes-gyárban alkatrészellátási problémákat okoz az ukrán beszállítások leállása. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. pénteken az MTI-t arról tájékoztatta, hogy háromról két műszakra áll át a termelés a gyár egyes területein március 16-tól a hónap végéig.

A tájékoztatás szerint a Mercedes-Benz többek között ukrajnai beszállítókkal is együtt dolgozik, akik különböző, a járműgyártáshoz szükséges alkatrészeket szállítanak a vállalatnak.

Hangsúlyozták: a Mercedes-Benz beszállítóival szorosan együttműködve, folyamatosan figyeli és elemzi a helyzetet, közben pedig az ellátási láncaik biztonságát szolgáló megoldásokat dolgoznak ki. Ez egyebek mellett magában foglalja egyes megrendelések áttelepítését a beszállítóik más telephelyeire.

– tették hozzá.

A cég közölte, hogy a Mercedes-Benz néhány gyárában a 11. naptári héttől egyes területeken az aktuális helyzethez igazítják a termelési programot és a műszakterveket, az intézkedés a kecskeméti gyárra is vonatkozik. A közleményebn kitértek arra, hogy a munkatársaknak a termelési program módosításából adódó munkaidő-kiesését a munkaidőkeret alkalmazásával egyenlítik ki.

A kecskeméti Mercedes-gyárban 2020-ban több mint 160 ezer autót gyártottak a világjárvány és a többhetes leállás ellenére.

A Magyar Suzuki Zrt.-nél beszállítói problémákat nem generál ugyan a háborús helyzet, a termelést ebből a szempontból nem befolyásolja, azonban az orosz és ukrán exportot egy időre ellehetetlenítette. A cég már bejelentette, hogy szállításait Oroszországba és Ukrajnába márciustól szünetelteti.

A Magyar Suzuki Zrt. éves szinten mintegy 10 000 autót exportál az orosz és ukrán piacra.

Bonnár-Csonka Zsuzsanna vállalati kommunikációs vezető az MTI-vel közölte: terveik szerint ugyanakkor ebben az időszakban is két műszakban zajlik majd a termelés Esztergomban.

– jelezte.

Tájékoztatása szerint a vállalatnak nincs a háborús válság által érintett területről közvetlen, Tier 1-es beszállítója, ettől függetlenül folyamatosan vizsgálják a teljes beszállítói láncot.

– jegyezte meg.

Bonnár-Csonka Zsuzsanna kitért arra, hogy a növekvő energiaárak és a forint gyengülése szintén hatással van a működésükre, törekvésük hogy a gyártással kapcsolatos költségeket optimalizálják.

– mondta.

Hozzáfűzte: a járművek felszereltségi szintjén azonban nem változtatnak.

A Magyar Suzuki 2020-ban 112 475 gépkocsit gyártott, az eladott 111 044 esztergomi gyártású Suzuki 87 százalékát exportpiacokon értékesítették.

 

 

Az amerikai olajtársaságok jelenleg nem tudják növelni a termelést az Occidental Petroleum vezérigazgatója szerint

Az amerikai vállalatok jelenleg nem tudják növelni az olajtermelést, annak ellenére, hogy az olajárak 2008 óta a legmagasabb szintre emelkedtek – mondta Vicki Hollub, az Occidental Petroleum Corp. amerikai olajtársaság vezérigazgatója.

– idézi az amerikai vállalati vezetőt a CNBC. Az olajtermelés növekedését hátráltató tényezők között említette még Hollub a munkaerő- és nyersanyaghiányt.

– jegyezte meg Hollub, hozzátéve: a vállalatok kénytelenek az adósság törlesztésére, az osztalékfizetésre, illetve a kiadások korlátozására összpontosítani.

Az Occidental Petroleum februárban jelentette be, hogy részvényenkénti 0,01 dollárról 0,13 dollárra kívánja emelni a negyedéves osztalékát. A Warren Buffett milliárdos tulajdonában lévő Berkshire Hathaway Inc. befektetési társaság a múlt héten 91,2 millió darab Occidental Petroleum részvényt szerzett 5,1 milliárd dollár értékben. Ezzel egy időben Carl Icahn amerikai vállalkozó eladta a cégben lévő részvényeinek 10 százalékát.

Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter csütörtökön kőolaj-kitermelésük növelésére szólította fel az ágazat amerikai cégeit az ukrajnai háború és az orosz export ellen elrendelt amerikai embargó miatt feszült piaci helyzet enyhítése érdekében.

Joe Biden amerikai elnök kedden jelentett be embargót az orosz kőolaj- és földgázexportra.

 

 

Tartós élelmiszert gyűjtenek jövő vasárnaptól a katolikus templomokban

Tartós élelmiszert gyűjtenek jövő vasárnaptól egy héten keresztül a katolikus templomokban; a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) erről szóló körlevelét vasárnap országszerte felolvassák a szentmiséken – tájékoztatta az MKPK pénteken az MTI-t.

Az MKPK körlevelében azt írta: idén újra meghirdetik a nagyböjti irgalmasság gyakorlásának ősegyházi hagyományát, arra biztatva a híveket, hogy vigyék el a szentmisékre tartós élelmiszer-felajánlásukat a rászorulóknak. Az adományokat március 20 és 27 között helyezhetik el a hívek a templomokban az arra kijelölt helyen.

Idén az élelemiszer-adományokat az Ukrajnából érkező menekültek, illetve a kárpátaljai magyarság megsegítésére fordítja a Katolikus Karitász.

Kitértek arra: a korábbi években meghirdetett gyűjtéseik eredményeképpen családok ezreit tudták segíteni a hívek adományaiból. Ha idén is mindenki legalább 1 kilogramm adományt visz a templomba, újra nagyon sok menekültnek és kárpátaljai családnak „tudunk segíteni az irgalmas Jézus példáját követve”.

Emellett a 1356-os telefonszámon hívásonként 500 forinttal lehet támogatni a Katolikus Karitász segítő munkáját – tették hozzá.

 

 

 

Bulgária felajánlotta, hogy helyszínt biztosít egy ukrán-orosz csúcstalálkozónak

Rumen Radev bolgár elnök felajánlotta, hogy országa kész helyszínt biztosítani egy csúcstalálkozóra Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz államfőnek.

„Úgy látjuk, hogy mindkét oldalon kezdik felismerni, a háború nem megoldás” – fogalmazott újságírók előtt Radev a bolgár-román határon tett látogatása alkalmával. A dpa hírügynökség szerint Románián keresztül eddig mintegy 30 ezer ukrán menekült Bulgáriába a február 24-én kitört ukrajnai háború elől.

A német hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Bulgária jelenleg az Európai Unió és a NATO tagja, a hidegháború idején azonban Moszkva egyik legszorosabb szövetségeseként tartották számon.

Tavaly novemberben – a bulgáriai elnökválasztási kampány alatt – bekérették az ukrán külügyminisztériumba Bulgária kijevi nagykövetét, tiltakozásul amiatt, hogy Radev egy televíziós vitában a Krím-félszigetet Oroszország részének nevezte, továbbá hatástalanoknak az Európai Unió Moszkva elleni szankcióit.

Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtöki törökországi tárgyalása eredmény nélkül ért véget, felvetődött ugyanakkor a lehetősége egy Putyin-Zelenszkij-csúcstalálkozónak – mutatott rá a dpa.

 

 

Több száz orosz parlamenti képviselő ellen léptetett érvénybe szankciókat a brit kormány

Több száz orosz parlamenti képviselő ellen léptetett érvénybe szankciókat pénteken a brit kormány, azzal az indokkal, hogy az érintett törvényhozók támogatják a délkelet-ukrajnai szakadár térségeket.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az intézkedés az orosz parlament alsóházának (Állami Duma) 386 tagját érinti.
A brit kormány rendelkezése szerint ezek a képviselők nem utazhatnak be Nagy-Britanniába, brit területen lévő vagyoneszközeikhez nem férhetnek hozzá és üzleti tevékenységet sem végezhetnek brit földön.

A külügyi tárca indoklása felidézi, hogy a Duma februárban megszavazta az Ukrajna szuverén területéhez tartozó luhanszki és donyecki térségek függetlenségének elismerését, és felhatalmazást adott orosz haderő állandó állomásoztatására ezeken a területeken.

A brit külügyminisztérium szerint az orosz törvényhozás ezzel ürügyet szolgáltatott az Ukrajna elleni orosz támadáshoz.
A háború kezdete óta átlépte az ötszázat azoknak a legbefolyásosabb, komoly vagyonértékkel bíró orosz személyeknek, vállalatoknak és üzleti érdekeltségeknek a száma, amelyekre a brit szankcióintézkedések kiterjednek.
Köztük van 18 vezető orosz oligarcha, akinek együttes vagyona meghaladja a 30 milliárd fontot (több mint 13 600 milliárd forint) – áll a brit külügyminisztérium pénteki tájékoztatásában.

A brit kormány előző nap egyszerre hét orosz oligarcha, köztük Roman Abramovics, az angol labdarúgó-bajnokság élvonalában játszó Chelsea tulajdonosa és Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója ellen jelentett be szankciókat. A büntetőintézkedések alapján London mindegyikük nagy-britanniai vagyoneszközeit befagyasztja, megtiltja, hogy beutazzanak az országba, és azt is, hogy brit állampolgárok vagy vállalatok üzleti kapcsolatra lépjenek velük.

A Chelsea számára a kormány külön egyedi engedélyt adott ki, hogy a klub továbbra is játszhasson mérkőzéseket, és „a futballhoz kötődő egyéb tevékenységeket is végezhessen”. Mivel azonban a londoni futballklub is Abramovics befagyasztott nagy-britanniai vagyoneszközei közé tartozik, egyelőre lekerült a napirendről a Chelsea eladása, amelynek tervét az orosz tulajdonos a múlt héten jelentette be.

Pénteki brit sajtóelemzések szerint ugyanakkor az eladási folyamat újraindulhat, ha a brit kormány biztosítékokat kap arra, hogy a tranzakcióból származó bevételhez Abramovics nem jut hozzá.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság pénteki értesülése szerint elérheti a húszat azoknak a hiteles befektetőjelölteknek a száma, akik érdeklődnek a Chelsea megvásárlása iránt.

 

 

 

Az orosz ortodox pátriárka a nyugati államokat okolja a konfliktusért

Oroszország meggyengítésére tett kísérletekkel vádolta a Nyugatot Kirill orosz ortodox pátriárka az Egyházak Világtanácsához intézett levelében, amelyet azt követően írt, hogy a tanács arra kérte, vesse latba befolyását az ukrajnai háború befejezése érdekében.

A genfi székhelyű tanács weboldalán csütörtökön közzétett levelében a pátriárka nem reagált a felkérésre, de leszögezte: a kialakult konfliktusért azok az erők felelősek, melyek Oroszországot „nyíltan ellenségként kezelik”, s azt vetette a Nyugat szemére, hogy Ukrajnát Moszkva ellen fordította.

A NATO-ra kitérve az orosz ortodox egyház feje hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetség a Kreml aggodalmaival nem törődve egészen Oroszország határáig tolta ki a katonai jelenlétet.

„E tragikus konfliktus az Oroszország meggyengítését célzó széles körű geopolitikai stratégia része” – fogalmazott a pátriárka, aki egyébként múlt vasárnapi liturgiáján a lélek szilárdsága, valamint az orosz értékek Nyugat általi próbájaként jellemezte a háborút.

A világszerte mintegy 580 millió keresztényt képviselő tanács – amelynek az orosz ortodox egyház 1961 óta tagja – főtitkára, Ioan Sauca március elején kérte fel Kirill pátriárkát, vesse latba befolyását a háború befejezése érdekében, ám a hozzá intézett kérést a pátriárka levele nem érintette.

 

 

 

Putyin: pozitív elmozdulások történtek az orosz-ukrán tárgyalásokon

Bizonyos pozitív elmozdulások történtek az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken Moszkvában fogadta fehérorosz hivatali partnerét, Aljakszandr Lukasenkát.

Putyin nem bocsátkozott részletekbe, amikor a Rosszija 24 hírtelevízión bejátszott felvételen Lukasenkát tájékoztatta, csak annyit mondott, hogy gyakorlatilag napi rendszerességgel folynak tárgyalások a felek között.

Fehéroroszországban a felek között eddig három tárgyalási forduló volt, csütörtökön pedig a törökországi Antalyában találkozott Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

 

 

A német futballszövetség megfosztotta tiszteletbeli tagságától a volt kancellárt

A Német Labdarúgó Szövetség (DFB) megfosztotta tiszteletbeli tagságától Gerhard Schröder korábbi német kancellárt.

A DFB pénteken, a bonni ülésén döntött erről ellenszavazat nélkül.

A 77 éves Schröderre az ukrajnai háború kapcsán nagy nyomás nehezedett az elmúlt hetekben, a korábbi kancellár ugyanis a fegyveres konfliktus kirobbanása óta még egyszer sem ítélte el nyilvánosan a Vlagyimir Putyin orosz elnök által indított katonai akciókat, és változatlanul betölti tisztségeit orosz állami vállalatoknál. Schröder nemrég Moszkvába utazott, hogy a háborúval összefüggésben tárgyaljon Putyin elnökkel.

Rainer Koch és Hans-Joachim Watzke, a DFB ideiglenes elnökei úgy fogalmaztak, a volt kancellár nem maradhat tiszteletbeli tagja a szövetségnek „amely az emberek közötti megértést hirdeti, és elutasítja az erőszak minden formáját”. Hozzátették, a pénteki döntéstől függetlenül változatlanul elvárják Gerhard Schrödertől, hogy gyakorolja befolyását, és tegyen meg mindent az ukrajnai béke előmozdítása érdekében.

 

 

A baloldal nem a béke pártján áll

A baloldal nem a béke pártján áll, minden nap élezik az így is nehéz helyzetet – mondta Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciószóvivője pénteken az MTI-hez eljuttatott videonyilatkozatában.

A kormánypárti politikus felidézte: nemrég Juhász Ferenc, a Gyurcsány-kabinet volt honvédelmi minisztere kérte számon a kormányon, hogy miért nem ad magyar lőszert Ukrajnának.

Rámutatott: lassan megszámolni is nehéz azoknak a baloldali politikusoknak és elemzőknek a számát, akik felelőtlen mondataikkal katonák és fegyverek küldését szorgalmazzák.

„Megkérjük Gyurcsány Ferencet, hogy tartsa féken az embereit, ne öntsenek olajat a tűzre és ne veszélyeztessék Magyarország és a magyar emberek biztonságát” – mondta a frakciószóvivő. „Ne hagyjuk, hogy bárki is belesodorja hazánkat ebbe a háborúba!” – szólított fel végül

 

 

Kemény fellépést ígért a Kreml a Metának, ha nem blokkolja az oroszok elleni erőszakra felbujtást

Moszkva a lehető leghatározottabb intézkedéseket fogja meghozni, ha a Meta által működtetett Facebook és Instagram nem blokkolja az oroszok, köztük a katonák elleni erőszakra történő felhívásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak pénteken Moszkvában.

„Ez olyan információ, amely nagyon-nagyon alapos megerősítést és tanulmányozást igényel” – mondta Peszkov, azt a hírt kommentálva, hogy a Meta bizonyos országokban ideiglenesen engedni fogja az ukrajnai orosz erők elleni erőszakra buzdítást.

„Egyszerűen nehéz elképzelni ilyesmit. Biztos vagyok benne, hogy az illetékes szerveink ki fogják deríteni, hogy ez valóban így van-e. Reméljük, hogy ez nem igaz, mert ha igen, akkor a leghatározottabb intézkedésekre lesz szükség e cég tevékenységének megakadályozására” – mondta Peszkov.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) pénteken haladéktalan magyarázatot követelt a Meta Platformstól a Facebook és az Instagram tartalom-moderációs elveinek módosítása ügyében az orosz állampolgárok, köztük katonák esetében.

A Reuters brit hírügynökség csütörtökön jelentette, hogy a Meta Platforms egyes országokban ideiglenesen engedni fogja az ukrajnai orosz erők elleni erőszakra buzdítást. A hírügynökség, amely céges belső, a moderátoroknak szóló vezetői levelekre hivatkozott, az írta, hogy a Meta azt is engedni fogja ideiglenesen – általános elveivel ellentétben –, hogy Vlagyimir Putyin orosz vagy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megölésére buzdítson valaki e közösségi médiumokban.

A Meta ideiglenes engedélye a következő országokban lenne érvényes az egyik kiszivárogtatott e-mail szerint: Örményország, Azerbajdzsán, Észtország, Georgia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna.

A Reuters által idézett e-mailek szerint a Meta ideiglenesen engedélyezni fogja az Azov ukrán ultranacionalista zászlóalj dicséretét – amelyet egyébként tilt – „szigorúan Ukrajna védelmével összefüggésben”.

Oroszország a múlt héten a területén blokkolta a hozzáférést a Facebookhoz, mert az korlátozta bizonyos orosz médiumok megjelenését az oldalon. Moszkva más külföldi platformokat is korlátozott. Másfelől több jelentős közösségi médium új korlátozásokat vezetett be, például Európában betiltották az RT és a Szputnyik orosz állami médiumokat.

 

 

Aggódnak a német ipari vezetők a szankciók gazdaságra gyakorolt negatív hatásai miatt

A német gazdaságban széleskörű támogatást élveznek a szigorú szankciók, mert a háború nem kedvez az üzletnek, de már az eddigi kivetett korlátozások is kezdik éreztetni negatív hatásukat – mondta Martin Wansleben, a DIHK (Deutscher Industrie- und Handelskammertag e.V.), a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége ügyvezető igazgatója a Rheinische Post pénteki számában.

A hatás „nemcsak az energiaárak további emelkedésére vonatkozik, hanem különösen az ellátási láncokban bekövetkező, a gazdaságra széleskörű hatást gyakorló fennakadásokra” – figyelmeztetett.

Egyre több közepes méretű ipari vállalat már nem engedheti meg magának, hogy ilyen költségek mellett Németországban termeljen tovább. „Ehhez jön még az az aggodalom, hogy az energiahordozó-hiány miatt legalább ideiglenesen le kell állítaniuk saját erőműveiket. Minden európai politikusnak figyelembe kellene vennie ezt a gazdasági következményt” – mondta Wansleben.

A fém- és villamosenergia-ipar vállalatai szintén drámai következményekre figyelmeztetnek. „Ha Németország úgy döntene, hogy nem importál többé gázt vagy olajat Oroszországból, annak drámai hatása lenne az iparunkra, de a magánháztartásokra is” – mondta Stefan Wolf, a Gesamtmetall munkaadói szövetség elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki számában. „Az infláció kétszámjegyű lenne. Az ellátás biztonsága komolyan veszélybe kerülne.”

Oroszország ukrajnai háborújára válaszul a CDU/CSU Bundestag-frakciója az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül történő gázszállítások leállítását követelte. Wolf, a Gesamtmetall elnöke szerint az Északi Áramlat-1 leállítása önmagában mintegy 550 terawattóra energiaellátási veszteséget eredményezne, „évi mintegy 950 terawattóra igény mellett”. Hosszútávon Németországnak mindenképpen csökkentenie kell kitettségét az orosz szállításoknak – hangsúlyozta. „Rövidtávon azonban egyszerűen nincsenek alternatíváink, a szövetségi kormány és az Európai Bizottság erőfeszítései ellenére sem.”

 

 

Brüsszel megduplázza az Ukrajnának szánt fegyverekre biztosított összeget

Az Ukrajnának biztosított fegyverek európai finanszírozásának megduplázását javasolta pénteken Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozóján Versailles-ban.

Borrell a sajtó képviselőinek elmondta: „javaslatot tett az 500 millió eurós, fegyverbeszerzést támogató uniós hozzájárulás megduplázására az ukrán hadsereg számára az orosz invázióval szemben”.

„Biztos vagyok benne, hogy a tagállami vezetők támogatni fogják” – mondta a külügyi főképviselő a találkozó második napi tanácskozása előtt.

 

 

A nyugat-balkáni országok büntetik a részvételt külföldi harcokban, de ez nem tartja vissza a harcolni vágyókat

A nyugat-balkáni országok többsége bünteti a részvételt külföldi harcokban, azonban a harcolni vágyókat ez nem tántorítja el attól, hogy részt vegyenek az ukrajnai háborúban egyik vagy másik fél oldalán.

A hivatalos adatok szerint a 2014-ben kezdődött ukrajnai konfliktusban 106 szerb, 65 horvát, 15 albán, 14 észak-macedón, 8 boszniai, 4 koszovói és egy montenegrói állampolgár vett részt. Majdnem azonos arányban harcoltak az oroszbarát szakadárok, illetve az ukrán fél oldalán.

A Nezavisne Novine boszniai napilap pénteken azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy milyen büntetések várnak azokra, akik a két hete kirobbant ukrajnai háborúban részt akarnak venni.

Bosznia-Hercegovinában 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók azok, akik külföldi harcokban vesznek részt vagy harcosokat toboroznak. A törvény megszületésének hátterében az állt, hogy számos bosnyák csatlakozott a Közel-Keleten, Irakban és Szíriában dúló háborúkhoz a 2010-es évek elején.

A harcokhoz történő csatlakozásért legalább háromévi börtön jár, ám ha valaki fegyvereseket képez ki, csapatokat toboroz, fegyverekkel látja el, vagy segíti a harcosok külföldi harctérre jutását, már 8-tól 10 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.
A koszovói parlament 2015-ben fogadott el hasonló törvényt, a jogszabály szintén tiltja a Koszovón kívüli fegyveres harcokban történő részvételt. A törvény 5-től 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik az ország határain kívüli fegyveres konfliktusokban vesznek részt, vagy katonákat toboroznak, képeznek ki.

A Szabad Európa Rádió (SZER) balkáni irodájának február 24-i beszámolója szerint egy ismert szerb veterán, aki korábban is részt vett az ukrajnai harcokban, ám sosem ítélték el emiatt, ismét hadba szólította társait. A SZER-nek azt mondta: ő már októbertől készült arra, hogy komolyabb harcok lesznek Ukrajnában. Hozzátette: társai, akik 2014-ben és 2015-ben csatlakoztak a donyecki és a luhanszki harcokhoz, még mindig Ukrajnában tartózkodnak, sokan már ott is alapítottak családot. Véleménye szerint most is számos szerb, montenegrói és észak-macedón fog csatlakozni az oroszbarát erőkhöz, ahogy nyolc évvel ezelőtt is.
A hivatalos adatok szerint több mint háromszáz szerbiai vesz részt az orosz fél oldalán az ukrajnai háborúban, nem törődve azzal, hogy Szerbiában 2014 óta törvény tiltja a külföldi harcokban történő részvételt. Tíz évig terjedő börtönnel sújthatók azok, akik elmennek más országok harctereire. 2015 és 2018 között az ukrajnai harcokban történő részvétel miatt 32 ítélet született, ám a büntetések a legenyhébbek voltak, az egyik vádlottat például hat hónapos házi őrizetre ítélték – írta a Szabad Európa Rádió balkáni irodája a honlapján.

Szerbiát történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik Oroszországhoz. A közvélemény-kutatási eredmények szerint a lakosság nagy része az Oroszországgal fenntartott kapcsolatot fontosabbnak tartja az Európai Unióval ápolt viszonynál. Ez az oroszbarát hozzáállás is hozzájárulhat ahhoz, hogy harcképes szerb állampolgárok csatlakozzanak a szakadárokhoz az ukrajnai háborúban – vélik a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozó szakértők.

Aleksandar Vucic szerb elnök a múlt héten közölte: Szerbia nem vesz részt fegyverek szállításában, és egyik fél számára sem engedélyezi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak a háborús térségbe. Hozzátette: Szerbia egyetért az ENSZ Közgyűlésével abban, hogy elítélendő Oroszország támadása Ukrajna ellen, ugyanakkor nem tud csatlakozni a szankciókhoz.

 

 

Putyin jóváhagyta, hogy külföldi önkénteseket szállítsanak a háborús övezetbe

Támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyin orosz elnök azt az elképzelést, hogy külföldi önkéntes harcosokat szállítsanak a háborús övezetekbe.

Az orosz biztonsági tanács pénteki ülésén Putyin rámutatott, hogy Ukrajna és nyugati támogatói különböző országokból nyíltan toboroznak zsoldosokat, „semmibe véve a nemzetközi jog minden normáját”.

– mondta az orosz elnök.

 

 

Volnovaha donyecki járásközpont bevételéről számolt be az orosz hadsereg

Volnovaha ukrajnai város bevételéről számolt be pénteki hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint a járásközpontot a donyecki „népköztársaság” erői „szabadították fel”. Volnovaha a háború előtt 21 ezer lakosú település volt, a városban korábbi jelentések szerint súlyos károk keletkeztek.

A tábornok szerint a szakadár hadsereg még három települést az ellenőrzése alá vett, és szorosabbra vonta Mariupol ostromgyűrűjét.

Azt mondta,

Beszámolt továbbá újabb három ukrán Mi-24-es helikopter és nyolc, pilóta nélküli légijármű – köztük öt Bayraktar –, valamint 107 katonai objektum megsemmisítéséről.

Összesítése szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők a katonai infrastruktúra 3213 létesítményét, 98 repülőgépet, 118 pilóta nélküli légi járművet, 1041 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 113 rakéta-sorozatvetőt, 389 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 843 darab speciális katonai járművet vesztettek.

A Volnovaha elfoglalását megelőzően kiadott közleményében az orosz védelmi tárca közölte, hogy a körülvett ukrán városokból péntek reggeltől 14 humanitárius folyosó megnyitását javasolta, amelyek közül Kijev háromba egyezett bele. A minisztérium kifogásolta, hogy az ukrán fél szerinte elutasította az orosz és fehérorosz területekre vezető utat.

A tájékoztatás szerint a civilek és a külföldi állampolgárok evakuálására vonatkozó javaslatok Kijevre, Csernyihivra, Szumira, Harkivra, Enerhodarra, Volnovakára, és Izjumra vonatkoztak.

 

 

A Facebook ideiglenesen engedni fogja az orosz megszállók elleni erőszakra buzdítást

A Facebook és az Instagram közösségi oldalakat üzemeltető Meta Platforms bizonyos országokban ideiglenesen engedni fogja az ukrajnai orosz megszállók elleni erőszakra buzdítást – jelentette csütörtök este a Reuters hírügynökség olyan céges belső, a moderátoroknak szóló vezetői levelekre hivatkozva, amelyekbe betekinthetett.

Sőt, a Meta azt is engedni fogja ideiglenesen – általános elveivel ellentétben –, hogy Vlagyimir Putyin orosz vagy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök

e közösségi médiumokban.

– írta a Meta szóvivője közleményben.

Az egyik email szerint az említett vezetők megölésére vonatkozó felhívásokat abban az esetben fogják engedni, ha azok más célszemélyt nem tartalmaznak, de nem tartalmazhatnak konkrét helyszínt és módszert sem.

Arra reagálva, hogy a Reuters idézte ezeket a leveleket, a washingtoni orosz nagykövetség követelte, hogy az amerikai kormány állítsa meg a Meta „szélsőséges tevékenységét”.

– írta a washingtoni külképviselet a Twitteren, de megosztotta ezt az újdelhi orosz nagykövetség is.

A Meta ideiglenes engedélye a következő országokban érvényes az egyik kiszivárogtatott email szerint: Örményország, Azerbajdzsán, Észtország, Georgia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna.

Az egyik email pontosítja, hogy ki ellen szabad a gyűlöletbeszéd: az orosz támadást végrehajtó katonák és nem katonák ellen is, ha az illetőknek közük van az ukrajnai megszálláshoz, viszont ha orosz katona hadifogságba esik, akkor ellene már nem.

Oroszország a múlt héten a területén betiltotta a Facebook használatát, mert az korlátozta bizonyos orosz médiumok megjelenését az oldalon, de Moszkva korlátozott több más külföldi platformot is. Másfelől több jelentős közösségi médium új korlátozásokat vezetett be, például Európában betiltották az RT és a Sputnik orosz állami médiumokat.

A Reutersnek megmutatott e-mailekből az is kiderül, hogy a Meta ideiglenesen engedélyezni fogja az Azov ukrán ultranacionalista paramilitáris zászlóalj dicséretét – amit egyébként tilt – „szigorúan Ukrajna védelmével összefüggésben”.

 

 

 

 

BRFK: 4186 menekültet fogadtak csütörtökön a fővárosi pályaudvarokon

Az ukrajnai háború elől menekülők közül 4186 ember, köztük 1027 gyermek érkezett Budapestre csütörtökön vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken a police.hu oldalon.

Azt írták, hogy a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek.

– tették hozzá.

Közölték azt is, a BRFK és a Készenléti Rendőrség munkatársai a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.

Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

 

 

EU-csúcs: az unió továbbra is széles körű támogatást nyújt a menekülteket befogadó országoknak

Az Európai Unió továbbra is humanitárius, egészségügyi és pénzügyi támogatást nyújt az Ukrajnából menekülőknek és az őket fogadó országoknak – szögezték le az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői a franciaországi Versailles-ban péntek hajnalban kiadott nyilatkozatukban.

A tagállamok vezetői elismerően nyilatkoztak az Ukrajnával szomszédos országokról azért „a mérhetetlen szolidaritásért”, amellyel a háború elől menekülőket fogadták. Egyúttal megerősítették, hogy az unió védelmet nyújt minden háborús menekültnek.

A nyilatkozatban az EU arra szólította fel Oroszországot, hogy tartsa magát a nemzetközi humanitárius szabályokhoz, azaz biztosítson biztonságos kijutást az országot elhagyni kívánó civileknek, és tegye lehetővé, hogy a humanitárius segítség akadálytalanul eljusson az áldozatokhoz és az Ukrajnán belül menedéket keresőkhöz is.

 

A

z EU-tagállamok vezetői kétnapos találkozón vesznek részt a francia soros EU-elnökség szervezésében, az értekezlet fő témája a több mint két héttel ezelőtt Oroszország által indított támadás és következményei lettek.

A nyilatkozat szerint a tagországok eltökéltek abban is, hogy amint a háború befejeződik, támogatást nyújtanak a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez.

Megerősítették, hogy növelik a nyomást Oroszországra és Fehéroroszországra, így a már elfogadottak mellett készek újabb szankciók kirovására is. Ismét felszólították Oroszországot, hogy hagyja abba a katonai műveleteket Ukrajnában, vonja ki onnan erőit és katonai felszerelését, és tartsa tiszteletben az ország függetlenségét és területi egységét.

Ami Ukrajna EU-csatlakozását illeti, a nyilatkozatban megerősítették, hogy az ország „az európai családhoz tartozik”, ígéretet tettek a kapcsolatok és a partneri viszony még szorosabbá tételére, míg a február végén beadott hivatalos csatlakozási kérelemről annyit jegyeztek meg, hogy várják az Európai Bizottság jelentését róla, ahogyan azt az uniós szerződések előírják.

 

 

Az amerikai szenátus is jóváhagyta a Kijevet segítő 13,6 milliárd dolláros támogatást

A képviselőház után az amerikai szenátus is megszavazta, hogy az Egyesült Államok 13,6 milliárd dolláros humanitárius és gazdasági segélyt nyújtson az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának. A washingtoni Fehér Ház megerősítette, hogy Joe Biden elnök is aláírja a jogszabályt.

Az amerikai támogatásnak a humanitárius segítségnyújtás mellett az is a célja, hogy

 

Chuck Schumer, a demokraták frakcióvezetője a szavazás után kiemelte az ukrán gazdaságnak és a menekülteknek jutó támogatást is.

A republikánus Mitch McConnell pedig azt hangoztatta, hogy Ukrajna mellett az országot és a menekülteket segítő NATO-tagállamoknak is szükségük van a gyors támogatásra.

A szenátus jóváhagyta az 1500 milliárd dolláros teljes állami költségvetést is. Ennek elmulasztása a kormányzat működésének részleges leállásával fenyegetett volna.

 

 

 

Zelenszkij ismét a humanitárius tűzszünet megsértésével vádolta Moszkvát

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjel közzétett videóüzenetében ismét azzal vádolta az országát támadó orosz erőket, hogy megsértik a humanitárius folyosók működését biztosító tűzszünetet Mariupolnál és Volnovahánál. Hozzátette, hogy más ukrán városokból viszont az elmúlt két napban körülbelül 100 ezer lakost ki tudtak menekíteni.

Az államfő azt mondta, hogy Mariupolnál az orosz erők nem szüntették be a harci cselekményeket. Közlése szerint

 

Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes korábban azt közölte, hogy a városban a tíznapos ostrom alatt több mint 1300-an meghaltak.

– emelte ki.

 

 

– tették hozzá.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szintén beszámolt erről a támadásról, és hozzátette, hogy találat érte az épületet, amelyben a reaktort elhelyezték, de a sugárzás szintjének megnövekedését nem tapasztalták.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Bécsben közleményt adott ki, amely szerint az ukrán vezetés arról értesítette, hogy immár minden kapcsolata megszűnt az egykori csernobili atomerőművel, ahol még mindig tárolnak radioaktív hulladékot. Előzőleg a létesítmény területén megszűnt az áramellátás, és a tároló hűtéséhez is szükséges energiát dízellel működő áramfejlesztők segítségével próbálják biztosítani.

Oroszország csütörtökön bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte a Moszkva szerint az Egyesült Államok által Ukrajnában működtetett biológiai laboratóriumok ügyében. Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ügyvivő ENSZ-nagykövete azzal indokolta a kérést, hogy a témában illetékes nemzetközi fórumon „meg kell vitatni az Egyesült Államok ukrán területen végzett katonai-biológiai tevékenységét”. Washington és Kijev tagadja, hogy ilyen létesítményeket működtetnének titokban.

A kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadár területek egyik tisztségviselője, a luhanszki Rogyon Mirosnyik csütörtök este arról számolt be, hogy a luhanszki és a donyecki „népköztársaságok” területén az elmúlt három hétben 34 polgári személy halt meg és közel 180-an megsebesültek harci cselekményekben. Mirosnyik ezért az ukrán hadsereget tette felelőssé, amely szerinte kiterjesztette harci műveleteit a térségben.

 

 

 

Brit külügyminiszter: még tovább kell erősíteni a Moszkva elleni szankciókat

A nemzetközi közösség „hatalmas horderejű intézkedéseket hozott Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni invázió miatt”, de az eddig megtett lépések sem elégségesek, tovább kell fokozni a Moszkvára gyakorolt nyomást – mondta csütörtökön Liz Truss brit külügyminiszter.

Truss, aki az Atlantic Council nevű washingtoni elemzőműhely és tanácskozó fórum hallgatósága előtt szólalt fel, a londoni külügyminisztérium által ismertetett beszédében kijelentette:

 

A brit külügyminiszter szerint London olyan helyzetet akar teremteni, amelyben Oroszország nem férhet hozzá pénzeszközeihez, nem tudja elvégezni fizetési tranzakcióinak elszámolását, nem tudja fenntartani kereskedelmi forgalmát, hajói nem tudnak kikötni és repülőgépei nem tudnak leszállni.

Elmondta: a brit kormány az ország történetének eddig legkeményebb szankciós intézkedéscsomagját léptette érvénybe Moszkvával szemben, kétszáznál több személyt és vállalatot sújtott büntetőintézkedésekkel, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Truss hozzátette: a brit szankciók 300 milliárd font (több mint 135 ezer milliárd forint) értékű orosz banki vagyoneszközt érintenek, többet, mint bármely más ország szankciói.

 

A brit külügyminiszter szerint együttműködésre van szükség annak érdekében is, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) igazságot szolgáltasson, és ennek módja Vlagyimir Putyin felelősségre vonása.

Liz Truss szerint mindemellett véget kell vetni a stratégiai léptékű függőségeknek, mivel ez rosszhiszemű világpolitikai szereplőkkel szemben teszi kiszolgáltatottá a nyugati országok gazdaságait és biztonságát.

– mondta a brit külügyminiszter.

 

Hozzátette: a hét legfejlettebb ipari hatalom csoportja (G7) közös menetrendet alakít ki arra, hogy e függőséget egyszer és mindenkorra felszámolja.

Liz Truss kijelentette: felső százalékos határt kell megszabni az Oroszországból érkező energiahordozó-import részarányára, és ezt a százalékos plafont az idő haladtával egyre lejjebb kell szállítani.

A brit külügyminiszter hangsúlyozta: meg kell vizsgálni azt is, hogy miként lehet kompenzációban részesíteni azokat az országokat, amelyek különösen nagy mértékben függenek az orosz energiahordozó-szállításoktól.

 

Hozzátette: „az Ukrajna elleni orosz invázió megrázkódtatást okozott a globális biztonsági struktúrában”, és olyan léptékű paradigmaváltást jelent, amely csak az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokhoz mérhető.

– mondta a brit külügyminiszter, felidézve, hogy a hidegháború idején ez az arány 5 százalék felett volt.

Liz Truss szerint most kell megfizetni annak az időszaknak az elbizakodottságáért, amikor a világ még azt hitte, hogy a béke és a stabilitás magától értetődő és nem igényel befektetést.