Robert Lloyd Schellenberg kanadai állampolgárt 2018 novemberében a talieni népbíróság eredetileg szabadságvesztésre ítélte, amiért 2014 végén „összeesküdött másokkal”, hogy 222 kilogramm metamfetamint csempésszen Kínából Ausztráliába.

Ezt követően a liaoningi fellebbviteli bíróság 2018 decemberében perújrafelvételt rendelt el, miután az ügyészség azzal érvelt, hogy az eredetileg kiszabott 15 éves börtönbüntetés túl enyhe. Schellenberg egyik ügyvédje akkor azt mondta, hogy a bíróság nem szigoríthatta volna az ítéletet anélkül, hogy új bizonyítékot mutattak volna be az ügyben. A liaoningi bíróság végül 2019 januárjában mondta ki a halálos ítéletet, amely ellen Schellenberg fellebbezést nyújtott be, és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is felemelte a szavát, azzal vádolva Kínát, hogy önkényesen hozta meg a döntést.

A liaoningi fellebbviteli bíróság közleménye szerint a halálos ítélet helyénvaló, az azt eredményező bírósági eljárás pedig jogszerű volt.

Meng Van-csout, a Huawei kínai informatikai és telekommunikációs óriásvállalat globális pénzügyi igazgatóját, a cég alapítójának lányát 2018 végén amerikai kérésre vették őrizetbe Vancouverben, ahol azóta házi őrizetben van. Az Egyesült Államok szerint 2009 és 2014 között Meng Van-csou a Skycom nevű hongkongi fedőcégen keresztül Iránnal üzletelt, amivel megsértette a Washington, illetve az Európai Unió által elrendelt Irán-ellenes szankciókat. A Huawei tagadja a vádakat. A letartóztatás heves tiltakozást váltott ki Peking részéről, az esetet követően pedig Kínában őrizetbe vettek két kanadai személyt – a magyar állampolgársággal is rendelkező Michael Kovrig korábbi diplomatát és Michael Spavor üzletembert – „nemzetbiztonságot fenyegető” cselekmények gyanújával. Bár Kína nem kapcsolta össze Meng ügyét a kanadaiak letartóztatásával, Peking korábban arra figyelmeztette Ottawát, hogy súlyos következményekkel kell számolnia, ha nem engedik szabadon a Huawei alapítójának lányát. Meng kiadatási pere a múlt héten lépett az utolsó szakaszába.

Az ismert adatok alapján a Kínában halálra ítéltek között olyan nemzetiségűek is előfordulnak, akiknek országaival Peking egyébként jó viszonyt ápol – ilyen például Nigéria, amelynek szenátusa 2016-ban azt az értesülést tette közzé, hogy mintegy 120 állampolgáruk vár kivégzésre Kínában. Schellenberg ügye óta még legalább három kanadai állampolgárra szabtak ki halálos ítéletet Kínában, szintén kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt.