Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Ítélet születhet a Biszku-perben

Nagy Gábor

2015.12.13. 13:15

A Fõvárosi Törvényszék csütörtökön hirdetheti ki az elsõfokú ítéletet a háborús bûnökkel megvádolt Biszku Béla megismételt büntetõperében.
BUDAPEST, 13:15

Az ügyészség 2013 októberében emelt vádat a most 94 éves Biszku Béla ellen, aki a vád szerint részt vett a forradalom leverése után a karhatalom megszervezésében és irányításában. A kommunista vezető, Kádár János és kormányának védelmében a karhatalom sortüzeket adott le a békésen tüntető polgárokra.

Ezek közül a vádirat tartalmazza az 1956. december 6-án, a Nyugati pályaudvarnál három halálos áldozatot követelő, és a két nappal később, Salgótarjánban elkövetett sortüzet, amelynek 46, köztük nők és gyerekek is áldozatai lettek.

Az ügyészség Biszku terhére rója azt is, hogy a karhatalmisták 1957 tavaszán Martonvásáron három akadémiai kutatót súlyosan bántalmaztak, de a felelősségre vonás akkor elmaradt.

A vád szerint Biszku elkövette a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásának bűncselekményét is, amikor egy 2010-es tévés nyilatkozatban arról beszélt, hogy az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak tartja, és az azt követő években nem koncepciós perek folytak.

Végül a vezetőt lőszerrel való visszaéléssel is vádolják, ugyanis a nyomozás során a kommunista pártvezető lakásán tizenegy töltényt találtak.

Biszku Béla a büntetőperben részletes vallomást nem tett, a bűnösségét pedig mindvégig tagadta.


Az első per 2014 márciusában kezdődött és két hónappal később ítéletet hirdetett a törvényszék. A kommunista pártvezetőt öt és fél év szabadságvesztésre ítélték felbujtásért, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása és lőszerrel való visszaélés miatt.

Az elsőfokú döntés azonban nem emelkedett jogerőre, mivel a vád életfogytiglan kiszabásáért, a védelem viszont az eljárás megismétlése érdekében fellebbezett. Idén júniusban a Fővárosi Ítélőtábla a védői érveléssel összhangban kimondta: a 2014 májusában hozott döntés megalapozatlan, így másodfokú határozatot nem lehet ráépíteni, ugyanis a törvényszék súlyos hibákat vétett.

Biszku Béla ügyvédje, Magyar Gábor a határozathirdetés után elmondta:

megnyugtató, hogy a magyar igazságszolgáltatás képes korrigálni egy ilyen politikailag motivált ügy hibáit. ügyfele és az egész társadalom számára egyaránt az a legfontosabb, hogy kiderüljön az igazság. Ezt azonban nem segíti, ha a hatóságok nyomás alá kerülnek és előre gyártott koncepciók alapján közelítenek egyes ügyekhez."
 

A döntés után a kormánypártok mielőbbi érdemi döntést sürgettek, egyes képviselők szerint pedig a tábla ítélete azt mutatja, hogy az igazságszolgáltatás a legnyilvánvalóbb bűnösökkel szemben is képtelen megfelelő eljárást lefolytatni.

A fővárosi főügyész, Ibolya Tibor szerint is "arcpirító" a másodfokú határozat, ugyanis a védelem "csörgősipkás bohócot" csinált a Fővárosi Ítélőtáblából, mivel az nem mert eleget tenni kötelességének, ezért inkább visszaküldte az ügyet első fokra.

A Fővárosi Törvényszék soronkívüliséget rendelt el az újabb eljárásban. Az ügyész életfogytiglani szabadságvesztést kért, mivel a karhatalmat bűnszervezetnek minősítette, és bár közvetlen tűzparancsot Biszku nem adott ki, a karhatalom létrehozása már bőven elegendő ahhoz, hogy a vádlott büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen.

A védelem pedig az eljárás megszüntetése mellett érvelt a felmentés és az ügy elévülése miatt. A védelem ugyanis vitatta, hogy a karhatalmisták tetteivel összefüggő cselekmények a nemzetközi jog szerint el nem évülő háborús bűntettnek minősülnek, illetve arra is utalt, hogy nem bizonyítható az, hogy a sortüzek a Biszku közvetlen akaratából történtek.


A rendszerváltás óta Biszku Béla pere az első, amikor kommunista vezetőt vonnak felelősségre háborús büntettek elkövetése miatt. Biszku 1921-ben született, az ötvenes évektől a kommunista állampárt egyik vezetője, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc után pedig belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt.

(MTI)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére