Szerinte például Putyin leginkább Nyikita Szergejevics Hruscsovra, a Szovjetunió volt vezetőjére hasonlít elődei közül. Hruscsov ugyanis – így Kissinger – arra vágyott, hogy figyeljenek rá és őt egyenrangú félként, országát pedig egyenrangú nagyhatalomként kezeljék – írja az MTI.

Putyin azonban – Kissinger szerint – „kevésbé impulzív, mint Hruscsov volt, de sokkal sértődöttebb és kimértebb”.

A kérdésre, miszerint – Ukrajnára vonatkozóan – jobbnak látja-e az erőviszonyok stabilitását szem előtt tartani a „normatív erkölcsi alapelvekkel” szemben, Kissinger az úgynevezett status quo ante példáját húzta elő, mint a háború lehetséges lezárását. Ez azt jelenti, hogy a megtámadott ország a területének 93 százalékát megőrzi, ami jelzi, hogy az ország elleni agresszió nem volt sikeres. A maradék hét százalék tárgyalási alap, s Ukrajna esetében ezt a február 24-ei frontvonal állapotához kellene mérni: eszerint a keleti-ukrajnai Donyec-medence és a Krím-félsziget képezné az egyeztetések tárgyát.

Ezeken a területeken ugyan kérdéses volna a tűzszünet megvalósíthatósága, fogalmazott Kissinger, ám emlékeztetett arra, hogy Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is hasonlóan gondolkodott a háború kimeneteléről.