A brüsszeli Molenbeek kerület már a párizsi terrortámadások óta az európai szélsőséges muszlimok gyűjtőhelyeként híresült el.

Belgium lakosságának 6 százaléka muszlim vallású, jellemzően észak-afrikai és török származású. Ezek többsége első-, másodgenerációs bevándorló, akik a társadalom többi részétől különálló városrészekben laknak. Az ezekben a negyedekben sokszor tapasztalható körülmények miatt helytállónak tűnik a gettó kifejezést használni.

A belga állam nem igazán tudott mit kezdeni a muszlim kisebbség integrációjának ügyével. A marokkói és török kisebbség leszármazottai nagy valószínűséggel szegénységbe és nyomorba születnek és a belga társadalom legalsó rétegéhez tartoznak. 2009 és 2011 között megnőtt a feszültség, amikor a hatóságok betiltották a teljes testet takaró hidzsáb használatát.

A feszültséget tovább növelte a flamand szélsőjobb előretörése és alpári, muszlimellenes retorikája, amely egyre népszerűbb lett. Ennek megfelelően elszabadult az erőszak is: egyre több muszlimok ellen irányuló bűncselekmény történt.

A helyzet nagyon hasonló Franciaországban is. Ugyanazok a tényezők vannak jelen: a bevándorlók mind magasabb száma, a szélsőjobb előretörése, a teljes testet eltakaró ruhák betiltása és a muszlim ellenes retorika és erőszak.

A belga szélsőségesek egy karizmatikusnak tartott vezető köré csoportosultak: Fouad Belkacem köré, aki már 2009-ben megalapította a Sharia4Belgium nevű szervezetet, amely különösen 2011 után lett aktív. Belkacem többször szólított fel olyan támadások végrehajtására, amely nem-muszlim civilek ellen irányultak és aktívan támogatta az Iszlám Államot is. 2015-ben a szervezet 46 tagját állították bíróság elé, mert az ISIS számára toboroztak tagokat.

A módszerük pofonegyszerű volt: fiatalokat szólítottak le az utcán és a meghívták őket az általuk működtetett imaházakba, ahol egy részüket radikalizálták és Szíriába küldték. A határok lezárása (például a szír-török határ) megnehezítette az utóbbi években, hogy valaki csak úgy bejusson Szíriába. Az ISIS ma már azt javasolja, hogy vagy kövessenek el merényletet a szimpatizánsaik a lakóhelyük közelében, vagy ha mindenképp külföldön akarnak harcolni, akkor utazzanak Észak-Afrikába.

A Sharia4Belgiumot azóta nagyrészt felszámolták a belga hatóságok, azonban pofonegyszerű módszerük és a társadalmi feszültségek miatt gombamód szaporodtak el a hasonló szervezetek az elmúlt években. Bár a fokozott bevándorlás és a terrorveszély között nagyon szoros összefüggés van, nemcsak a bevándorlók ellenőrzése a fontos. A nyugat-európai muszlim közösségeket, amelyek már az adott ország állampolgárai, integrálni kell, muszáj segíteni a beilleszkedésüket. Enélkül sok olyan támadásra lehet számítani a jövőben, mint a véres, keddi brüsszeli akció.

(Slate)