Migránsokról és a terrorizmusról szólt a 2016-os év Németországban
Bokor Gábor
2016.12.28. 08:28
A legfontosabb belpolitikai téma továbbra is a migránsválság volt Németországban a 2016-os évben, valamint az, hogy megjelent az iszlamista terrorizmus.
BERLIN, 8:28
A legfontosabb belpolitikai téma továbbra is a migránsválság volt Németországban a 2016-os évben, valamint az, hogy megjelent az iszlamista terrorizmus.
Kemény éve volt Németországnak, ugyanis már az újévkor hatalmas botrányt keltett az, hogy migránsok szexuálisan zaklattak lányokat a szilveszteri ünnepségen Kölnben és több más nagyvárosban. Az csak olaj volt a tűzre, hogy a német sajtó nagy része el akarta tussolni a dolgot.
A szilveszteri támadásokat túlnyomórészt észak-afrikai férfiak követték el, akik menedékkérőként érkeztek az országba, éppen úgy, mint a december közepén elkövetett berlini merénylet szintén észak-afrikai feltételezett elkövetője.
Mi sem mutatja jobban, hogy 2016-ban megváltozott a menekültválság szerkezete: a legfontosabb kérdés már nem a menedéket kereső emberek elhelyezése, hanem az, hogy miként lehet beilleszteni őket a német társadalomba, valamint hogyan lehet fellépni a velük érkezett bűnözőkkel szemben. Komoly fejtörést okoz a hatóságoknak az is, miként lehet az elutasított menedékkérőket kiutasítani az országból.
2015-ben közel egymillió – javarészt illegális – bevándorlót regisztráltak Németországban, a tavaly év végén bevezetett új regisztrációs rendszernek köszönhetően beáramlásuk már kevésbé ellenőrizetlen volt az idei évben.
A balkáni migrációs útvonal februári lezárásával, illetve a márciusi EU-Törökország megállapodással viszont nagymértékben csillapodott a menekülthullám, az érkezők napi átlagos száma a tavaly őszi napi 10 ezer körüli szintről az 500 körüli szintre süllyedt és stabilizálódott – írja az MTI.
A migránsok idén is meghatározták a társadalmi és a politikai vitákat a nyugat-európai országban. A kormányzó jobboldali CDU/CSU pártszövetségben az év végére sem sikerült rendezni az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette CSU vitáját a befogadható menekültek 200 ezer fős felső határa körül, amelynek bevezetését a CSU sürgeti, Angela Merkel pedig elveti.
A koalíciós partnerek a legtöbb dologban egyetértettek, ennek köszönhetően számos új szigorítást sikerült bevezetniük, ilyen például az új integrációs törvény, mely meggátolja a gettóképződéseket a nagyvárosokban. A törvényben az szerepel, hogy azok a migránsok, akik kaptak egy lakást, nem cserélgethetik azt, nincs lehetőség lakóhely-változtatásra.
Tunéziát és a Maghreb-térség több országát az ellenzéki Zöldek és a baloldali pártok tiltakozása miatt nem tudták biztonságos országok közé sorolni, emiatt nem lehetett kiutasítani azt a tunéziai Anis Amrit, aki december közepén hajtott bele egy karácsonyi vásárba az ellopott kamionjával. Amennyiben sikerült volna elfogadni a tervezetet, gyorsítani lehetett volna a térségből származó menedékkérők ügyeinek elbírását. Azonban így nem állítottak fel tranzitzónákat a bizonytalan személyazonosságú menedékkérők kiszűrésére, és elakadt a kitoloncolási szabályok átalakításának ügye. A jogosulatlan menedékkérők távozása a következő időszak vezető témája lesz, mert számuk az előrejelzések szerint jövőre eléri a félmilliót.
Angela Merkel nyilvánosan elismerte, hogy az utóbbi évek mulasztásai hozzájárultak a válsághoz. A berlini merénylet hatására a korábban stagnáló népszerűsége minden jel szerint ismét zuhanni fog.
Az év másik meghatározó fejleménye az iszlamista terror megjelenése. A hatóságok mindhárom nagyobb szabású merényletet (Würzburg, Ansbach, Berlin) menedékkérők terhére róják. A terrorveszély nem csökken, és minden újabb támadás felszíthatja a menekültügy körüli vitákat, és tovább erősítheti az AfD-t. A német belpolitika így kiszámíthatatlanná válhat 2017-ben, a Bundestag-választás évében.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
